bővülés

2020.05.29. 10:24

A szolgáltatások és az ipar adták a gazdasági növekedés gerincét

Az első negyedévben 2,2 százalékkal bővült a magyar gazdaság.

A piaci szolgáltatások, és kisebb mértékben az ipar adták továbbra is a növekedés húzóerejét az idei év első három hónapjában – erősíti meg a Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves GDP-re vonatkozó, ma kiadott második becslése. Az első becsléssel megegyező adat szerint a bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2020 I. negyedévében 2,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – írja a Magyar Nemzet.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 2,0 százalékkal nőtt, az előző negyedévhez viszonyítva 0,4 százalékkal csökkent.

Az ipar teljesítménye 1,7, ezen belül a feldolgozóiparé 1,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,4 százalékkal nőtt, a legnagyobb bővülést az információ és kommunikáció (8,8 százalék) érte el. A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Az idei esztendő első negyedévében az előző negyedévhez képest, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent. A termelési oldalon az ipar bruttó hozzáadott értéke 0,3, az építőiparé 4,3 százalékkal nagyobb, a szolgáltatásoké 0,6 százalékkal kisebb lett. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 1,2, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,2 százalékkal nőtt, a közösségi fogyasztás 0,9 százalékkal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,9 százalékkal mérséklődött. A külkereskedelemben az export 0,7 százalékkal, az import 1,0 százalékkal csökkent.

A két hete kiadott első becslés szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 2,2 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 2,0 százalékkal nőtt az első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az idei nyers adat 2016 negyedik negyede óta a legalacsonyabb, igaz a tavalyi bázis hosszú évek óta a legmagasabb volt, és már a harmadik negyedéve mutatta ugyanazt az 5,3 százalékos növekedést.

Az elemzők szerint a magyar gazdaság a várakozásoknál jobban, európai mércével kiemelkedően teljesített az első negyedévben, mert az első két hónapban lendületesen indult, a koronavírus-járvány miatt márciusban hozott korlátozó intézkedések pedig csak az időszak töredékét érintették, és enyhébbek is voltak, mint más országokban. A koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlenül hatott, de a piaci szolgáltatások és kisebb mértékben az ipar továbbra is a növekedés húzóerejét adta az első negyedév egészét tekintve.

Tavaly összességében 4,9 százalékkal nőtt a magyar GDP, a legmagasabb növekedést, 5,3 százalékot az első negyedévben regisztrálták, míg a legalacsonyabb a negyedik negyedévben volt 4,5 százalékkal.

A válság nyertese a kiskereskedelmi és az informatikai szektor

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzője a friss adatokkal kapcsolatban megjegyezte: a második becslés adatai az elsővel megegyeznek, e szerint a gazdaság az első negyedévben éves alapon még bővülni tudott, ami a vírushelyzet és az európai adatok fényében kedvezőnek számít. Termelési oldalról a piaci szolgáltatások szerepét kell kiemelni, bár meglepetésre az ipar is tudott bővülni az ellátási láncokban megjelenő nehézségek ellenére is.

Az elemző szerint a válság nyertese – legalábbis az első negyedévben – a kiskereskedelmi és az informatikai szektor. Felhasználási oldalról a fogyasztás húzta a gazdaság bővülését, míg a beruházások kisebb, a nettó export pedig jelentősen mérsékelte azt. Ebben a turizmus és a szállítási szolgáltatások márciusi mérséklődésének is szerepe volt.

Regős Gábor úgy véli, a második negyedévben a gazdaság teljesítménye érdemben visszaesik majd, míg a harmadik negyedévtől a gazdaság visszatérhet egy magasabb pályára. Ekkor a gazdasági helyzetben nagy szerepe lesz a külső kereslet alakulásának, illetve annak, hogy a turizmus mikor indulhat újra. Az év egészét tekintve a magyar gazdaság teljesítménye néhány százalékkal visszaeshet, azonban a visszaesés mértékében a gyorsan változó körülmények miatt továbbra is jelentős a bizonytalanság – tette hozzá a Századvég munkatársa.

 

Ezek is érdekelhetik