Felszolgálót és matekzsenit felveszünk! - Áfamizéria az éttermekben

Ez még az egyszerűbb kérdések közé tartozik a vendéglátásban idei évtől érvényes kedvezményes adómérték kapcsán. Látszólag egyszerű az új szabályozás, a gyakorlatban azonban sok kérdést felvet, hogy mire kell a 27, s mire az új, 18 százalékos áfakulcsot alkalmazni. A fő szabály az, hogy a kedvezményes áfa akkor érvényes, ha a vállalkozás étkezőhelyi szolgáltatást nyújt, azaz a Szolgáltatások Jegyzékében az 55.30.1 pont alá tartozik, valamint szolgáltatást nyújt az ételek és nem alkoholtartalmú italok biztosítása mellett.

Sok a nyitott kérdés - mondja Bangó László

- Sok érdekes anomáliát vetettek fel a kollégák, sok a nyitott kérdés, de bízunk benne, hogy ezeket pontosítják: finomhangolások szükségesek. Bizonyos dolgokban a hatóságok részéről állásfoglalást várunk. Addig a fő szabályt alkalmazzuk. Ez a kérdéskör főleg majd később, itt a Balatonnál lesz gond, amikor a strandi büfék beindulnak. Próbálunk egymásnak segíteni, a közösségi oldalon felrakjuk, ki mit hogyan értelmezett, egyeztetünk a könyvelőirodákkal – szólt a tapasztalatokról Bangó László, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Keszthely térségi elnöke.

Az  említett étkezőhelyi vendéglátáshoz tartozik még az étkeztetés járművön (vasúti étkezőkocsiban vagy hajón) és az önkiszolgáló étkeztetés is, tehát attól nem függ a kedvezményes adókulcs alkalmazhatósága,  hogy felszolgálják az ételt, vagy kiszolgálják a vendéget. Nem tartozik viszont bele a munkahelyi és a közékeztetés, valamint a rendezvényeken történő ételértékesítés- itt a 27 százalékos áfát alkalmazzák. De vajon mi minősül szolgáltatásnak, s mi a helyzet, ha a vendég mégiscsak elviszi az ételt, amit helyben fogyasztásra kért? Mindennapi példákat és kérdéseket  sorolt dr. Domonkos István adószakértő.

– Hogy mi az étkezőhelyi szolgáltatás,   nehéz megfogalmazni. A NAV adott ki egy állásfoglalást, melynek jó néhány pontját nagyon nehezen lehet értelmezni. Az állásfoglalásban szerepel, hogy az egyéb étkezőhelyi szolgáltatáshoz tartozik a hal-és pecsenyesütő-  ezek nem tartoznak a kedvezményes adómértékbe. Az  állásfoglalás szerint azért nem, mert itt általában egy pult, vagy „körbefutó deszka" van, amin elfogyasztják az ételt: maga a szolgáltatás nem olyan mértékű, ami miatt ebbe beletartozna -világított rá a szakember az egyik olyan kérdésre, mely sokaknak nem egyértelmű.

Például  ha egy lángossütős padot pár sörpadot és asztalt tesz a büfé elé, akkor mi lesz a mértékadó? Hiszen a vendég akár le is ülhet, de fogyaszthatja a pultnál is az ételt.  Az adótanácsadó szerint ellenőrzésekkor például nehezen értelmezhető lesznek az ilyen szituációk, s sok vitára adhatnak okot.

Konkrét példákat sorolt dr. Domonkos István
Fotó: Keszey Ágnes

- Az állásfoglalás szerint a szándék a mérvadó. Tehát ha az étteremben a vendég bejelenti, hogy helyben fogja elfogyasztani az ételt, akkor egyértelmű, hogy a kedvezményes kulcsot lehet használni. Ha mégis úgy dönt, hogy elviszi egy részét, akkor szintén. De fordítottan is igaz: ha egy gyorsétteremben az ember úgy dönt, hogy elvitelre kéri az ételt, akkor magasabb kulccsal kell kiszámlázni,  még akkor is, ha aztán leül és ott fogyasztja el.

Az italoknál is vannak érdekes példák.

- Egy üvegből kiöntött kóla 27 százalékos, egy gépből kiengedett 18 százalékos áfatartalmú. De rögtön felmerül bennem a kérdés: mi van akkor, ha egy almafröccsöt kérek? Az almalevet kiöntik a csavaros üvegből , s beleteszik a szódát – ez véleményem szerint innentől kezdve 18 százalékos – sorolta dr. Domonkos István.

S még egy érdekes példa: ha egy vendég kér egy kávét, ami helyben készített, akkor ennél 18 % áfa szerepel a számlán, s mellé egy whiskyt, amelynél 27 százalék az áfa. Ha egy másik vendég ír kávét kér,  - mely a két ital keveréke -   az viszont 27 százalékkal számlázandó.

A vendégek számára viszont mindenképpen az étlapon feltüntetett (bruttó) ár a mértékadó  a vállalkozás „haszna" vagy „terhe" az áfa különbözete.