Százmilliárdok juthatnak fejlesztésre Zalában

A közelmúltban az Európai Bizottság a tíz benyújtott magyar operatív program közül hatot már jóváhagyott, ezzel 6700 milliárd forint forrást biztosítva Magyarország fejlesztésére. Ám ez nem a teljes összeg: 2020-ig összesen 12 ezer milliárd forint érkezik.

– Ennek jelentősége történelmi párhuzamokkal mérhető – fogalmazott Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár. – Utoljára a reformkorban volt lehetősége Magyarországnak ekkora mértékben külső forrásokat bevonni a fejlesztésbe, és ennek eredménye ma is látható, hiszen a közlekedési infrastruktúrában valamint az épített örökségben számos település és megye azokra a kincsekre támaszkodik, amik akkoriban létesültek. Kijelenthetjük: hasonló kibontakozási lehetőség áll a következő években Magyarország előtt.

Csepreghy Nándor: Utoljára a reformkorban volt lehetősége Magyarországnak ekkora mértékben külső forrásokat bevonni a fejlesztésbe

A politikus az uniós források felhasználásának két jelentős területét emelte ki. Egyrészt a világban gyors technológiai változás történik, ami már rövidtávon is feleslegessé tehet munkahelyeket, s erre fel kell készíteni a magyar gazdaságot, hiszen az informatikában vagy a magas innovációs potenciállal bíró ágazatokban egyre inkább gépek vagy szoftverek helyettesítik az emberi munkát. Ezekben a szektorokban a világpiaci versenyképesség erősítése a fő feladat, ugyanis később, 2020 után ez biztosíthatja a további fejlesztések forrását.

– A másik jelentős terület a munkahelyek létrehozása – folytatta Csepreghy Nándor. – Vannak olyan ágazatok, amelyeknél kifejezetten a munkahelyteremtés az elsődleges célkitűzés. Ilyen például a mezőgazdaság, ami Zala megyében is kiváló lehetőségeket jelent vagy a turisztika, amely már most is mintegy 200 ezer család megélhetését biztosítja országosan, és a GDP 10 százalékát termeli. További fontos feladat, hogy megszüntessük a régiók közötti jelentős eltéréseket a közszolgáltatások minőségében, hiszen a kormánynak az a célja, hogy egy gyermeknek ne az határozza meg a továbbtanulási lehetőségét és az életben való boldogulásának az esélyét, hogy milyen anyagi kondíciókkal rendelkező családba született. Csak a képesség, a szándék és a szorgalom döntsön. Hasonló a cél az egészségügyi ellátórendszert illetően is: az embereknek ugyanolyan minőségű szolgáltatást kell kapniuk Nagykanizsán, Zalaegerszegen vagy a megye kisebb településein, mint amilyenek rendelkezésre állnak már most is Budapest egyes kerületeiben.

A helyettes államtitkár szerint a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban Zala megyébe több százmilliárd forint juthat. Ebből több mint 40 milliárd forint már biztos, hiszen ezt a kormány a megyének, illetve a két megyei jogú városnak ítélte, ezt máshol nem lehet felhasználni, csak itt. A kormány döntése értelmében 23 milliárd forint keretösszegben támogatnak uniós fejlesztéseket Zalában, továbbá 11,2 milliárd jut Zalaegerszegnek, 7,9 milliárd pedig Nagykanizsának. Ennek az a célja, hogy a fejlesztési döntések helyben, az itteni igények alapos ismeretében születhessenek.

A további összeget pedig a megyéből származó projektek versenyképessége határozza meg, vagyis az, hogy a vállalkozói, civil és intézményi szektor milyen ötletekkel áll elő.