Még több gyenge minőségű krumpli?

Ez is megfogalmazódott kedden a Georgikon Karon tartott fórumon, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága szervezett az   agrárkamara közreműködésével. A megbeszélésen elhangzott, hogy   2016 januárjától átalakul a vetőburgonya-minősítés jelenlegi rendszere. Az Európai Unió lazít a szabályozáson, többek között a holland termelők érdekében, s a mostaninál kórtani szempontból gyengébb minőségű vetőburgonyák forgalmazását is engedélyezi – vagyis nagyobb arányban fordulhatnak elő kórokozók a növényekben.

– Magyarország az enyhülő uniós előírásoknál szigorúbb szabályokat is elfogadhat, de kérdés, hogy érdemes-e. Azzal ugyanis nehéz helyzetbe hozzuk a hazai termelőket, akiknek már most is meg kell  küzdeniük a Nyugatról behozott, olcsóbb, s gyengébb minőségű burgonyával – mondta dr. Polgár Zsolt, a keszthelyi burgonyakutatási központ igazgatója.

Hozzátette: az sem jó megoldás, ha átveszik az uniós, lazább szabályokat. Magyarországon  a burgonya termőterületének maximum 20 százalékára ültetnek hazai – keszthelyi –, fémzárral rendelkező, ellenőrzött fajtákat. A területek mintegy 80 százalékára most is bizonytalan eredetű és minőségű krumpli kerül, s az enyhébb előírások tovább ronthatják a minőséget.

A szakemberek a tegnapi rendezvényen  már  sokadszor felvetették: szükség lenne valamiféle ösztönző rendszerre, hogy  több fémzárolt burgonyát ültessenek a gazdák, például egy olyan szabályozás bevezetésére, hogy kiskereskedelmi forgalomba csak hivatalosan minősített vetőburgonyából nevelt étkezési burgonya kerülhet.