2015.02.04. 19:00
Kék rózsa és arany rizs - Hazánkban egyébként tilos a GMO alkalmazása
Balatongyörök - Melyik a jobb? Ha növényvédőszerrel kezelt, vagy ha génmódosított zöldségeket, gyümölcsöket eszünk? – hangzott el a kérdés Balatongyörökön, a Kertbarát Klub előadásán. Az előadó, dr. Cernák István a Pannon Egyetem Georgikon Kar tudományos munkatársa a jelenlevőkre bízta, hogy mindenki magában döntse el a dilemmát.
Az élőlények tulajdonságait a DNS határozza meg, ahogy az előadó fogalmazott: génjeink termékei vagyunk.
– A GMO a genetikailag módosított szervezet, az eljárás az élőlények tulajdonságait változtatja meg – tisztázta dr. Cernák István.
Dr. Cernák István: Nem tudjuk, hosszú távon milyen hatásai lehetnek a génmódosított növényeknek és állatoknak más élőlényekre. Fotó: Keszey Ágnes
Az eljárás során egy „idegen" gént kap az élő szervezet, vagy egy gént cserélnek egy másikra.
– Cél, hogy olyan fajták jöjjenek létre, melyek ellenállóak például a fertőzésekkel, kártevőkkel, permetezőszerekkel vagy a környezeti hatásokkal szemben. Az élelmiszeriparban például a paradicsom fejlődését lassítják: zölden leszedik, majd egy szerrel kezelik, melynek hatására indul el az érés, így a boltok polcain sokáig friss marad. A génmódosítással létrehozott kék rózsa érdekesség, a béta-karotint termelő (egyébként világszerte betiltott) aranyrizs, pedig az A-vitamin hiányos táplálkozás tünetein enyhíthetne. Ám nincsenek biztos ismereteink arról, hogy hosszútávon milyen hatásai lehetnek a génmódosított növényeknek, állatoknak egy másik élőlény számára.
