Elfogyott a dinamika - Nem zúdul be a tőke, csak a veszteséget pótolták

A budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági Intézetének igazgatója, volt MNB-elnök a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara keddi kisvállalkozói konferenciáján beszélt hazánk makrogazdasági helyzetéről. Az európai régióban a lengyel, cseh, szlovák, szlovén szomszédokkal az egy főre jutó GDP aránya alapján összevetve helyzetünket elmondta, míg 2008-ig náluk közeledés, konvergencia volt tapasztalható, addig a magyar gazdasági adatok nem ezt mutatják.

- Ez nem azt jelenti, hogy nem növekedett a gazdaság, hol nőtt, hol nem nőtt. De az a lendület, ami a rendszerváltozás első évtizedében még jelen volt, eltűnt, a magyar gazdaságban dinamikavesztés történt. A 2000-es évek elején 4 százalék körül növekedett a gazdaságunk, ami nagyon jó volt. De 2006-ban ez véget ért, azóta nincs növekedés - állapította meg a közgazdász professzor.

Bod Péter Ákos: - Hiába van egy-két reklámozott nagyberuházás, például az autóiparban, csökkent a beruházási aktivitás. Fotó: Pezzetta Umberto

A Magyar Fejlesztési Bank adatai alapján mutatta be a 2008-as gazdasági válságot követő időszakot, amikor minden ország gazdasága zuhant.

- De máig rajtunk kívül minden ország utolérte már a válság előtti kibocsátási szintet, és növekszik. Mi pedig 2013 elején 95 százalékos szinten állunk, a fogyasztói kereslet nem tud növekedni, egyedül az export szektor képes erre, ami jó dolog, de akkor harmonikus egy gazdaság, ha a külső dinamika mellett belsővel is rendelkezik. Mert belföldi fogyasztók nélkül számos gazdasági ágazat nem működik.

Az idei várható helyzetről a  Deutsche Bank adatai alapján elmondta, gyakorlatilag stagnálás várható. A magyar kormány költségvetése 0,7 százalékos GDP növekedéssel számol idén, ami ugyan pozitív adat, de az egy százalék alatti növekedés legfeljebb lelki vigaszra jogosít. Bod Péter Ákos az exportorientált magyar gazdaság számára jó hírként szólt arról, hogy Európa gazdaságilag bővülni fog idén. Ez várhatóan jó hatással lesz a kivitelre, de aggodalomra ad okot, hogy  tovább csökkennek a beruházások.

- Ez jónéhány éve jellemzi a magyar gazdaságot. Azt látni, hogy hiába van egy-két reklámozott nagyberuházás, például az autóiparban, hiába van soha nem látott mértékű tőkebeáramlás európai uniós fejlesztési alapok formájában, ezekkel együtt is csökkent a beruházási aktivitás.

A bankszektor korábbi években mért 300-400 milliárd forintos adózott nyeresége 2011-2012-ben, részben a kormány politikájának hatására, részben a portfólió romlása miatt mára veszteséggé alakult. Idén ugyan jelentős tőkebeáramlást regisztrált a statisztika, amiről elmondta, nem arról van szó, hogy zúdulna az országba a tőke.

- Az Erste Banknak be kellett hozni egymilliárd eurót, hogy visszapótolja az elszenvedett veszteségét - közölte a valódi okot.

Ugyanakkor az ipar bizalmi indexe az utóbbi időben kissé javult, de mint megjegyezte, ez törékeny javulás, csak az exportőrök látják a jövőt. Bod Péter Ákos elemzése során elmondta, a GDP arányában csökkent ugyan a nyereségadó, de összességében növekedtek a vállalatokra háruló különféle adóterhek, elvonások. Tapasztalható bizonyos újraiparosítás, és örülni kell bárminek, ami értéket alkot. Nem arra kell csak gondolni, ami forog, pöfög, gurul, hanem a kutatásra, szoftverfejlesztésekre és szolgáltatásokra. Az összeszerelés a legkevésbé eredményez hozzáadott értéket. A közgazdász professzor az MNB által beindított növekedési hitelprogramról elmondta: nem lesz alapvető hatása a gazdaság növekedésére. Bankkörökből származó információi alapján úgy véli, a bankok a meglevő, bevált kuncsaftjaik hiteleit cserélik olcsóbbra, stabilizálva azok pénzügyi helyzetét.