Kovács Árpád: a kormány tartani tudja a 3 százalékos hiánycélt

A gazdasági szakember a Gazdálkodási Tudományos Társaságok Szövetsége, a TISZK és a városi kamara közös meghívására érkezett, hogy előadást tartson a Pannon Egyetem kanizsai kampuszán.

Mint azt előljáróban leszögezte: Magyarország a költségvetési hiány leszorításával az elmúlt pár esztendőben  biztos  alapot teremtett, mely előfeltétele a a gazdasági növekedésnek.

- A takarékoskodás persze áldozatokkal is járt, a beruházások például jelentős mértékben visszaestek, ám ha a stabilitás vagy a növekedés között kell választani, akkor egy felelős kormány mindig az előbbit tartja szem előtt - fogalmazott Kovács Árpád, aki  szerint az sem véletlen, hogy Magyarország a hitelezési aktivitás terén is sereghajtó a régióban, hiszen az elmúlt időszakban nagyon sokan megégették magukat a lakás-, illetve áruhitelekkel.

Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke: a növekedéshez először stabilitásra van szükség. Fotó: Szakony Attila

A gazdasági szakember szerint előbb-utóbb a belső fogyasztás is beindul az országban, sokan ugyanis a hitelek törlesztését követően,  felhalmozni, azaz "spájzolni kezdenek" - ezt az időszakot éli most az ország -, majd  újra beindul a belső fogyasztás.

- Magyarország tekintetében az idei gazdasági előrejelzések stagnálást mutatnak, azon belül csökkenő inflációval, kis mértékben növekvő exporttal lehet számolni - hangsúlyozta Kovács Árpád. - Mindezek ellenére szinte biztosra vehető, hogy a kormány tartani tudja a 3 százalékos hiánycélt, a költségvetésben ugyanis komoly, több mint 500 milliárd forintos tartalékot képeztek.

A Költségvetési Tanács elnöke arról is szólt, hogy egy ország  finanszírozhatóságát nem csak a csupasz számok befolyásolják, hanem az is, hogy milyen hírek jelennek meg az adott országról. Magyarország bizalmi indexe egyelőre nem túl jó, ezért a külföldi befektetési alapokból alig áramlik  pénz a gazdaságba. A jelenlegi kormánynak éppen ezért  az is  feladata, hogy meggyőzze a kétkedőket a kiszámíthatóságot illetően.

Kovács Árpád előadásában azt is jelezte: 2004-től az ország adósságállománya hatalmasra duzzadt, s pont ez az, ami miatt Magyarország elvesztette versenyképességét.