Azt hitte, hogy hitelhez jut

A férfi egy hirdetésre lett figyelmes, amely azokat szólította meg, akiknek pénzügyi gondjuk van. Elutasítják a bankok? - kérdezték a hirdetésben, s felsorolták, hogy az általuk kínált lehetőség nyugdíjasok előtt is nyitott, fix forint alapú, és ingatlanfedezet sem kell hozzá. A felületes szemlélőnek első látásra úgy tűnik, mintha hitelt kínálnának, bár ez a szó, hogy hitel vagy kölcsön, nem szerepel a hirdetésben. A Zalai Hírlaphoz fordult férfi azonban így értelmezte az olvasottakat, szerződést kötött, de készpénzre hiába vár.

- Kapcsolatba léptem a cég üzletkötőjével, aki mindig kölcsönről beszélt nekem. Kétmillió forintot kértem. A pénzre azért van szükségem, mert vissza akarok menni Németországba dolgozni - kezdett bele a történetébe. - Már dolgoztam kint, de meg kellene védenem a hegesztő minősítésemet, ami elég sokba kerül, és az utazásra és a kinti lakásra is kell a pénz - mondta a férfi, aki vállalta volna a nevét is a nyilvánosság előtt, de a társa lebeszélte erről. Története azonban így is tanulságos.

- Majdnem százezer forintot be kellett fizetnem a szerződéskötéskor, de azt mondta az üzletkötő, hogy ebből 90 ezret visszautalnak majd, ha folyósítják a pénzt - folytatta. - Szeptemberben kötöttem a szerződést, és októberre ígérték a kétmillió forintot, de nem küldték. Utána a következő hónapra ígérték, majd megint a következőre. Előfordult, hogy arra hivatkozott az ügyintéző, zárolták a számlájukat, decemberben viszont azt állította, már a kifizetőlistán vagyok. De a pénz csak nem jött.

Felületes szemlélőnek úgy tűnhet: az ilyen hirdetés hitellehetőséget kínál, de nem erről van szó. Fotó: Pezzetta Umberto

Bármi is hangzott el a beszélgetések során, a pénz nem is fog soha megérkezni, a férfi ugyanis nem hitelszerződést kötött, hanem egy fogyasztói csoportba lépett be. A Zala Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségéhez fordultunk az ügyben, ahol dr. Molnár Sándor, a felügyelőség vezetője előrebocsátotta: a férfi által kötött szerződés tartalmát nem vizsgálhatják, erre nincs hatáskörük, csak azt nézhetik, hogy az adott fogyasztói csoport a jogszabályoknak megfelelően működik-e.

- Folyamatosan hangsúlyozzuk, hogy minden szerződést olvassanak át az emberek alaposan, mielőtt aláírják, és ha nem az van benne, amiben szóban megállapodtak, vagy nem értik a szövegét, ne írják alá - tanácsolta dr. Molnár Sándor, hozzátéve, hogy panaszosunk esete egyáltalán nem egyedi.

Az elmúlt időszakban sokan megkeresték a felügyelőséget hasonló jellegű panaszokkal. Elmondták: a hirdetésekből az tűnt ki, hogy rövid időn belül készpénzhez jutnak, s erre szóbeli ígéretet is kaptak. Ám kiderült, hogy a hirdetés fogyasztói csoportba toborzott embereket, anélkül, hogy a csoport mibenlétéről részletes tájékoztatást adott volna.

- Felhívjuk a figyelmet arra a nagyon fontos tényre, hogy a fogyasztói csoport nem ad hitelt, sem kölcsönt, mert ez egy speciális előtakarékossági forma. A csoport tagjai rendszeresen befizetik az általuk vállalt összegeket, de az összegyűlt pénzt nem folyósítják hitelként senkinek, hanem a megtakarításokból megvásárolják a csoport szerencsés tagjának az általa kiszemelt ingóságot vagy ingatlant, például egy autót vagy házat. Hogy éppen ki a szerencsés, azt vagy sorsolással döntik el, vagy azon múlik, hogy ki fizet be nagyobb összegeket. A többiek is tulajdonba kapják majd a szerződésben megjelölt ingóságot vagy ingatlant, de előfordulhat, hogy csak a futamidő végén, ami lehet akár húsz év is. Előre senki sem tudja, mikor válhat az ügyfél a vágyott ingatlan vagy ingóság tulajdonosává - mondta dr. Molnár Sándor. - Ha a résztvevőknek pénzt ígérnek, és ezt a csoportba belépők előtakarékossági befizetéseiből fedezik, az jogosulatlan betétgyűjtésnek, tiltott tevékenységnek minősül.

Most már a szerkesztőségünkhöz fordult férfi is tisztában van vele, mi az a fogyasztói csoport, és keresi a lehetőséget, hogyan szállhatna ki belőle, és hogyan kaphatná vissza a befizetett közel százezer forintját. A megállapodás szerint ő is vállalt egyébként előtakarékosságot, havi rendszeres befizetéseket, de azokat nem teljesítette, mert a hitelt várta. Az ő szerződésében egyébként lakásfelújítás szerepel, mint elérendő cél, tehát a csoport megtakarításaiból ilyen szolgáltatást biztosítanának számára. Azt nem részletezik, hogy miféle ingatlannak milyen jellegű felújításáról lenne szó.

- Az üzletkötő javasolta, hogy felújítást írjunk a szerződésbe, hogy neve legyen a gyereknek, hogy mire kérem a kölcsönt. Kérdezte, jó lesz-e, hogy ha házfelújítást jelölünk meg. Én mondtam, hogy mindegy, csak a pénzhez jussak hozzá - mesélte.

A férfi elismeri, hogy sokkal körültekintőbben kellett volna eljárnia, mégis úgy érzi, hogy a szerződését semmisnek kellene nyilvánítani.

- Nem tudom elhinni, hogy ez jogilag tiszta, hogy a magyar jogrendszer az ilyet megengedi mondta, s tovább keresi az igazát.

Bizalmas eredetű

Megkerestük a fogyasztói csoportot, amellyel panaszosunk szerződött, hogy tényleg ígértek-e hitelt, s hogyan lehetne felbontani a szerződést. Azt válaszolták, nem adhatnak információt, mert a szerződés bizalmas eredetű. Közölték: cégük fogyasztói csoport szervezésével foglalkozik, hitelt nem ad, és nem is adhat, az nem tartozik a tevékenységébe.

A fogyasztói törvény 2012-től megtiltotta a fogyasztói csoportok létrehozását 2014-ig. A korábban alapítottak továbbra is működhetnek.