Nőtt a zalai vállalkozások üzleti forgalma

Tavaly a régió cégeinek forgalma 3.338 milliárd forint volt, magasabb a tavalyi 2.996 milliárd, sőt a 2008-as 3.248 milliárd forintnál is. Ezen belül a külföldi értékesítés a 2008. évi 618-ról, illetve a 2010. évi 688 milliárd forintról 835 milliárd forintra emelkedett. Varga Lászlóné megjegyezte, hogy az összesítésben nem szerepelnek a kiemelt adózók, ám a holdudvaruk igen.
   
Az MTI érdeklődésére közölt adatok azt mutatják: Győr-Moson-Sopron megyében tavaly 12,6 százalékkal, 1.755,9 milliárd forintra nőtt a nem kiemelt adózók áfa alapján kalkulált forgalma. Ebből 479 milliárdot tett ki a kül-, 1.276,9 milliárdot a belföldi értékesítés. Előbbi adat 20,7, utóbbi 9,8 százalékkal haladja meg a 2010-es adatot.
   
Ugyanebben a csoportban 788,7 milliárdos forgalmat mondhattak magukénak a Vas megyei cégek a NAV adatai alapján. Ezek 193 milliárdos külpiaci értékesítése 16,1 százalékkal, 595,7 milliárdos hazai értékesítése 8,9 százalékkal erősebb az előző évinél, összességében pedig 10,6 százalékos a bővülés.
   
A Zala megyei vállalkozások üzleti forgalma 794 milliárd forint volt; ez 9,8 százalékkal magasabb érték a 2010-esnél. Külpiaci forgalmuk 163,3 milliárdos értéke 30,8, míg 630,7 milliárdos belpiaci értékesítésük 5,4 százalékkal magasabb az előző esztendeinél.
   
Varga Lászlóné közlése szerint június táján, a társaságiadó-adatok ismeretében lehet majd megmondani, milyen folyamatok zajlottak tavaly az egyes ágazatokon belül. Megjegyezte: a régióban stagnált az egyéni vállalkozók száma, míg a gazdálkodó szervezeteké mérsékelt ütemben emelkedett. Az egyszerűsített vállalkozói adó eszközével tavaly 6.664-en éltek a régióban, ami az egy évvel korábbihoz képest 17,8 százalékos csökkenés.
   
Csiszár Csaba őrnagy, a regionális bűnügyi igazgatóság vezetője az eseményen arról beszélt: tavaly 1854 bűnügyet derítettek fel, 10,27 milliárd forint értékben; egy évvel korábban 1092 cselekmény kereken ötmilliárdos kárt okozott. A leggyakoribb bűncselekmények között a számviteli rend megsértését, az adócsalást és a csődbűncselekményt említette.
   
Kirívó esetként emelte ki azt a Győr környékén működő társaságot, amely mintegy ötvenmilliós befektetéssel négymilliárd forintnyi áfát igényelt vissza egy Budapestre naponta megutaztatott cukorszállítmány után, amelynek időközben már a szavatossága is lejárt.