Most ugyanolyan gondok mutatkoznak, mint a Bethlen-érában?

- Ön párhuzamot von az 1920-1930-as évek magyar gazdasági helyzete és a jelenlegi közt. Miben hasonlít a Bethlen-korszak és az Orbán-éra kormányzása?

- Sajnos, túl sok a párhuzam az akkori és a mostani helyzet között. Jelenleg annak lehetünk tanúi, hogy bizonyos nemzetközi pénzügyi körök megpróbálják olyan helyzetbe kényszeríteni Magyarországot, ami gátolja a fejlődését. Az IMF most is azt akarja, hogy az amúgy is agyonterhelt lakosságot további adókkal nyomorítsa a kormány. A helyzet 1921-ben hasonló volt, akkor is jelentős kölcsönt kellett felvenni, ám pár év alatt fejlődési pályára álltunk, vissza tudtuk fizetni. Reményeim szerint a mostani kormány csak egy készenléti keretet kér az IMF-től, s az ország nem kerül pénzügyi gyámság alá. Annak beláthatatlan következményei lennének, hiszen a válságnak még nincs vége, a közepénél sem tartunk.

- Az ellenzék szerint azért van szükség az IMF-re, mert megbukott a kormány gazdaságpolitikája...

- Annak idején a Bethlen-kormány szintén a belső erők mozgósításával próbálta meg talpra állítani az országot. Ilyen intézkedés volt például a vagyondézsma bevezetése, amit a leggazdagabb réteg fizetett. Úgy vélem, ha tovább romlik a világgazdasági helyzet, akkor a kormánynak el kell gondolkodnia a vagyonadó bevezetésén. Azért is, mert 1987 óta a spontán privatizáció során kialakult milliárdos vagyonok finoman szólva is kétséges módon jöttek létre. Nem bukott meg az orbáni gazdaságpolitika, hiszen, ha a kormány 2010-ben a szocialista kormányokéhoz hasonló megállapodást köt az IMF-fel, nem adóztathatta volna meg a bankokat, a biztosítókat, a multinacionális cégeket, amik olyan előjogokat élveztek, amiről a hazai vállalkozók nem is álmodhattak.

- Nem lehet, hogy az elmúlt 25 évben azért nem adóztatták meg a nagy vagyonokat, mert azok összefonódtak a politikával?

- Tartok tőle, igaza van, de ha rosszabra fordul, nem lesz más lehetősége. Persze a milliárdosok majd tiltakoznak ez ellen, de amíg a bérből és fizetésből élő magyarok csupán az uniós átlag felét keresik, addig a hazai milliárdosok európai viszonylatban is gazdagnak számítanak.

- A Bethlen-kormány annak idején a külföldiek földhöz jutását is akadályozta. Az unión belül lehetséges ez?

- Hivatalosan nem lehet tiltani az unióban a földvásárlást, de próbálja csak meg Franciaországban... 2014-ben lejár a földvásárlási derogáció, olyan törvényt kell alkotni, mely garantálja, hogy csak azok rendelkezhessenek földdel, akik itt élnek, itt fizetnek adót, s teremtenek munkahelyeket.

- A Magyar Páneurópai Unió elnökeként, miként látja a magyar-magyar együttműködést, a határon túli magyarság lelki, szociális és gazdasági helyzetét?

- A határon túl élő magyarság kulturális és történelmi tudása, illetve jövőképe sokkal tudatosabb, mint az anyaországban élőké. Lenyűgöző az erdélyiek, a kárpátaljaiak, a délvidékiek és felvidékiek hagyomány-tisztelete. Ellentétben a bethleni időszakkal - amikor az anyaország tartotta a lelket az elszakított országrészek lakóiban - most a magyar megújulás ezekről a területekről indul ki igazán. A Magyar Páneurópai Unió elnökeként hálás vagyok a kormánynak, hogy tudatosan a középpontba helyezi a magyar-magyar együttműködést, óriási jelentősége van szellemi, kulturális, gazdasági vonatkozásban.

- Mit gondol arról, hogy elveszti szlovák állampolgárságot az, aki kéri a magyart...

- Szerencsére számos uniós törvény és határozat létezik, amelyekkel érvényteleníteni lehet az ilyen igazságtalanságokat. A magyar külpolitikának keményen fel kell lépnie az Európai Bíróságnál, így remélhetőleg ezeket az intézkedéseket hamarosan vissza lehet vonatni.