Döntő ponton az uniós vita

Jogosan tartoznak-e az euróövezethez olyan államok, amelyek évek óta megsértik a maastrichti kritériumokat - azokat, amelyeknek teljesítése alapvető feltétel volt az euró bevezetése előtt?

Napjainkban ugyan zömmel mediterrán országokra mutogat Európa, ám az eredendő bűn nem az ő nevükhöz fűződik. Németország és Franciaország már a múlt évtized elején - nem sokkal a közös valuta bevezetése után - megsértette azt a kritériu-mot, amelynek értelmében az állami költségvetés hiánya nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 3 százalékát, az államadósság pedig a GDP 60 százalékát. Az Európai Bizottság akkor eljárást indított Berlin és Párizs ellen, ám komoly szankciók helyett végül beérte egy félszívű dorgálással. Ettől azután vérszemet kaptak a mediterrán államok. 2009-ben Görögország költségvetési hiánya a GDP 15,7 százalékára rúgott, államadóssága pedig elér-te a GDP 150 százalékát!Nem sokkal jobbak Olaszor-szág, Portugália, Spanyolország mutatói sem.


A görög (és az olasz) kormányt a napokban söpörte el a pénzügyi válság; Európa lélegzet-visszafojtva figyeli, hogyan lesz képes az utódkormány megbirkózni a gigászi feladattal. Az alig kétévi kormányzás után megbukott Jeórjiosz Papandreu utóda Lukasz Papademosz, az Európai Központi Bank korábbi alelnöke lett. A külföldi hitelezők csak remélni tudják, hogy rendelkezik a szükséges hozzáértéssel és tekintéllyel ahhoz, hogy végrehajtsa a trojka (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap) által elrendelt megszorító intézkedéseket. Ennek során persze az utóbbiak bármikor számíthatnak görög szeszélyekre. Legalábbis a trilaterális bizottság nevű, politikusokból, vállalati vezetőkből és publicistákból álló testület tagjai elé meglehetősen borús forgatókönyv tárult a minap Hágában - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A nagy görög pártok csak arra használják ki Papademosz szavahihetőségét, hogy hozzájussanak a külföldi mentőcsomag újabb részleteihez - közölte a német újság rovatvezetőjével egy, hazája politikai és gazdasági viszonyait jól ismerő görög üzletember. Amint a következő hitelrészletek - előbb decemberben, majd a tél végén - megérkeznek, a pártok meg fognak szabadulni Papademosztól. Pedig nem szabadna megengedni, hogy az országot ismét azokra az erőkre bízzák, amelyek a csőd szélére sodorták. Ezért a trojkának a jövőben is a kezében kell lóbálnia a furkósbotot: reformok nélkül nincs több pénzügyi segítség Athénnak - hangoztatta az üzletember.

Erre figyelmeztetett Mark Rutte holland kormányfő is Hágában. Mint kifejtette, Görögországnak és az euróövezet többi mediterrán tagjának bátor szerkezeti reformokat kell bevezetniük, hogy megteremtsék a tartós növekedés alapjait. A költségvetési fegyelem mellett ez a másik igen fontos tényező, megvalósítását azonban nehezíti, hogy a dél-európai országok versenyképessége romlott.

Míg 2001 óta Németországban a bérköltségek nagyjából azonos szinten maradtak, addig az euróövezet négy mediterrán tagországában 25-30 százalékkal emelkedtek. A Világbank adatai szerint viszont a termelékenység növekedése a többi 23 EU-államban magasabb, mint e négy országban. Görögországban és Spanyolországban 2002 és 2007 között ráadásul csökkent a termelékenység.

Szakemberek szerint arra volna szükség, hogy a Dél , mint a valutaunió része, változtasson politikai és gazdasági kultúráján. E változásokat lenne hivatva elősegíteni a részükre előírt fiskális fegyelem. Az még a jövő zenéje, hogy sikerrel jár-e ez a kulturális átala- kítás. Rutte nem riadna vissza új, fegyelmező eszközöktől sem. Olyan EU-biztos kinevezésére gondol, akinek az volna a feladata, hogy érvényesítse a tagállamokban a költségvetési fegyelmet és stabilitást. Azok az országok, amelyek nem tartják be vállalásaikat, automatikusan szigorú szankciókra számíthatnak.

A holland kormányfő elvárásai közel állnak a német kancellár elképzeléseihez. Angela Merkel stabilitási unióvá akarja átalakítani az EU-t, de legalábbis az euróövezetet, ennek érdekében módosítaná az európai szerződéseket. Ha csakugyan létre akarnak hozni egy fiskális beavatkozási jogkörrel felruházott költségvetési hatóságot, úgy ahhoz feltétlenül szükség volna egy sor szerződésmódosításra. Merkel egyelőre szövetségeseket keres a tervéhez, a legutóbbi reformok alkalmával ugyanis számos állam súlyos sebeket kapott - emlékezte- tett a FAZ rovatvezetője. - Hágában ezért többen is mission impossible -ként emlegették a szerződés újabb módosítását, különösen, hogy Párizsnak nincs étvágya ilyesmire . Ennek dacára az európai vita döntő pontra érkezett: vajon szükség van-e az állami szuverenitás (újabb) részének a feladására ahhoz, hogy az unióban és az euróövezetben érvényt lehessen szerezni a költségvetési fegyelemnek?


A közös fizetőeszköz bevezetése nem bizonyult átfogó reformok „kezdőrúgásának” – ellenkezőleg: egyes államok arra használták ki az eurót, hogy megvédjék gazdaságukat a reformoktól. Ennek nyomán az országok eladósodtak, versenyképességük jelentősen romlott. A valutaunió országai közötti különbségek tovább nőttek.