Több munkáért kisebb bér?

– Megváltoztatná az erőviszonyokat a munka világában, az amúgy is nagyobb hatalommal bíró munkáltatók még több lehetőséget kapnának arra, hogy a munkavállaló vagy a szakszervezetek egyetértése nélkül dönthessenek eltérő munkarendről, díjazásról, munkaidőről – bocsátja előre Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke, akivel a szövetség zalai képviseletének minapi fóruma előtt váltottunk szót.

A munkavállalókat leginkább érzékenyen érintő javaslatok azok, amelyek következtében csökkenhetne jövedelmük. Gondoljunk csak a kötelező műszakpótlék megszüntetésére, hoz példát a szakszervezeti vezető.

– Kizárólag az éjszakai pótlékot ismerné a jogszabály, ám annak mértékét is csökkentené, s a túlmunka ellenértékét egyoldalú munkáltatói döntéssel szabadidőben is ki lehetne adni. Lényeges érdeksérelem lehet az is, hogy az eddigi átlagkereset helyett a jövőben az alacsonyabb összegű távolléti díjat vennék alapul például a végkielégítések és egyéb juttatások kiszámításánál. Mindez egyfelől csökkentené a jövedelmet, másfelől lehetőséget adna a jelenlegi munkaidő növelésére, mégpedig, ami a nagy baj, ellentételezés nélkül vagy alacsonyabb ellentételezésért cserébe.

Ez pedig azért is érthetetlen, teszi hozzá Pataky Péter, hiszen a kormány egyik legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése. Ezek a szabályok azonban épp ellenkezőleg hatnának, azaz csökkentenék a munkakínálatot, mivel ugyanazt a teljesítményt kisebb létszámmal is el lehetne érni.

Sérelmes a munkavállalók kollektív védelmének tervezett gyengítése is.

– Elvennék a szakszervezet képviseleti és ellenőrzési jogát, ami alapvetően gyengítené meg a munkavállalók kollektív védelmét. Megszüntetnék a választott tisztségviselők munkaidő kedvezményét és munkajogi védelmét, lehetetlenné téve munkájukat. Utóbbi lépés egyébként ellentétes a nemzetközi szabályokkal és gyakorlattal is, hiszen nemzetközi egyezmények mondják ki, hogy a funkcióból következően biztosítani kell a tisztségviselők plusz védelmét.

Ugyancsak a klasszikus munkavállalói érdekvédelmet gyengíti, amikor azt javasolják a tervezetben, hogy az üzemi tanács köthessen kollektív erejű megállapodást például bérpolitikáról és egyéb olyan ügyekről, amelyekben a szakszervezet az illetékes. Pataky Péter szerint mindez műfajilag is nonszensz, olyan, mintha valaki saját magával szerződne, míg a kollektív szerződésnek pont az a lényege, hogy egymástól független felek közt köttetik.

Sérelmes továbbá az is, hogy a rugalmasságra hivatkozva nagyobb teret kapna az egyéni megállapodás, mint a törvényi vagy a kollektív szabályozás.

– Amikor a tervezet azt mondja: el lehet térni a szabályoktól vagy a szabályokat megállapodással lehet meghatározni, akkor a mi megközelítésünk szerint túl sok esetben a felek megállapodásáról beszél, vagyis egy konkrét munkavállaló és a munkáltató munkaszerződésbeli megállapodásáról. Ez pedig azért nem jó, mert az egyes munkavállaló mindig kiszolgáltatottabb helyzetben van, nem véletlenül találták ki a kollektív érdekvédelmet...

Elengedhetetlenek lennének tehát a valódi háromoldalú egyeztetések, ahol a kormány mellett a munkaadók és a munkavállalók képviselői is jelen vannak. Egy ilyen törvényt ugyanis, ami meghatározza az ország nagyobbik részének élet- és munkakörülményeit, csak az érdekeltekkel együtt lehet kialakítani, hangsúlyozza az elnök, hozzáfűzve: alapelvekben ráadásul nincs vita, hisz azt a szakszervezetek is elfogadják, hogy át kell alakítani a szabályokat, mert a világ és a gazdaság szerkezete, működése megváltozott, a korábbinál tehát nagyobb rugalmasságra van szükség. Azt viszont nem engedhetik, hogy ez a munkavállalók anyagi és szociális biztonságának rovására menjen.

– A napokban megtörtént az a gyalázat, hogy Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a munkaadói oldal néhány tagjával s a hatból két szakszervezeti szövetséggel, a Ligával és a Munkástanáccsal leült egyeztetni az Mt. módosításáról, a másik négy szakszervezeti tömörülés azonban nem volt jelen, az indoklás szerint azért, mert csak azokat hívták, akikkel érdemi párbeszédet lehet folytatni. Pedig tőlem senki nem tud olyan nyilatkozatot mutatni, amikor ne azt mondtam volna, hogy érdemi és háromoldalú tárgyalásra van szükség. Ezen álláspontomat továbbra is fenntartom, és bízom abban, hogy a következő fordulóból már nem hagynak ki bennünket, hiszen nincs indok. Úgy vélem, ez egy politikai döntés volt, látható módon a cél is az, hogy megosszák a szakszervezeteket, amelyek közt szakmai kérdésekben nincs vita.

A négy szakszervezet mára, az Országgyűlés őszi ülésszakának első napjára demonstrációt hirdetett: a Parlament körül élőlánccal tiltakoznak a Munka törvénykönyve tervezete és a kormány egyéb, munkavállalókat hátrányosan érintő intézkedései, valamint törvénykezési gyakorlata ellen. S bár a megmozdulásra az MSZP is bejelentkezett, nem politikai rendezvényről van szó, hangsúlyozza Pataky Péter, annak ellenére sem, hogy az a két szakszervezet, amellyel a kormány egyeztetett, erre hivatkozva marad távol.

– Egyelőre tárgyalni szeretnénk és egyeztetni – szögezi le az elnök. – Sztrájkolni akkor lehet csak, ha megérik erre a helyzet...  


Pénzügyek és bölcsészet
Pataky Péter 55 évesen, 2006 novemberében lett a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, korábban a szervezet alelnöke és megbízott elnöke volt. Pénzügyi és Számviteli Főiskolát, valamint tanárképzőt végzett, de bizonyítványt szerzett az ELTE bölcsészkarán és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen is, 1973 óta szakszervezeti tag. Az általa vezetett szövetség egyike a hat hazai szakszervezeti konföderációnak, amely, bár elsősorban a privát szférában működő szakszervezeteket fogja össze, a szakmunkástanulókat, a munkanélkülieket, valamint a nyugdíjasokat is képviseli. Az MSZOSZ a rendszerváltás után, 1990. március 4-én alakult.