A nagyok fizetnek, a kicsik döntenek?

A mezőgazdasági termelőket, feldolgozókat és az élelmiszer nagykereskedelmet is a tagsági körbe soroló, leendő kamaráról az általunk megkérdezettek körében megoszlanak a vélemények.

- A Pacsai Mezőgazdasági Kft. eddig is tagja volt az agrárkamarának. Amit egy új kamarai rendszertől elvárok, az elsősorban az ágazat jobb érdekképviselete. Kezelni kellene a mezőgazdasági termékek évről évre szélsőségesen hullámzó árait, erősíteni a hazai termék piacra jutását - említette többek között Horváth Gyula, a társaság ügyvezetője.

A keszthelyi központú ZD Kft. ügyvezetőjét, Ekmann Lászlót is megkérdeztük, aki elmondta, cégük a kereskedelmi és iparkamara tagja, a leendő kamarai hovatartozás is tisztázandó tehát.

- Kötelezővé lehet tenni a kamarai tagságot, de azért nyújtani is kell valamit. A zöldség-gyümölcs ágazatra van rálátásom, ebben a szegmensben nagyon kicsi a magyar árualap, és hektikus a termelés, a termelők finanszírozása rossz. Ha ennek a helyzetnek a javításában tud majd segíteni a kamara, akkor az használna a kereskedelemnek is - mondta a kereskedelmi cég vezetője.

- Az agrárkamara továbbra sem lesz érdekképviselet, továbbra is a mi tagdíjunkból elvégzett állami feladatokra fog koncentrálni, és elsősorban a kisebb gazdálkodók kapnak majd szolgáltatást. A nagyobb termelők nem veszik igénybe a kamarai szolgáltatást, mert rendelkeznek azzal a tudással, felkészültséggel, amit a tanácsadóiktól kapnak. Így a kötelező kamarai rendszerben majd mi fizetünk, és mások élvezik az előnyöket - foglalta össze véleményét Pintér Sándor, a pókaszepetki Zalagrár Mezőgazdasági Kft. vezetője. Hozzátette, egész Európában minden kamarai tag fizeti a tagdíjat, nem kellene a magyar törvényben diszkriminálni a nagyobb termelő cégeket.

Balogh Rudolf, a Zala Megyei Agrárkamara elnöke érdeklődésünkre elmondta, az, hogy az egész termékpályát érinti majd a kötelező tagság, véleménye szerint megkönnyítheti az ágazat helyzetét. Ugyanakkor a tagdíjfizetés és a szavazati jog jelenlegi szabályozása újratárgyalást érdemelne szerinte is.

- Ugyanis ha a tagok gazdasági súlya nem érvényesül, az aránytalansághoz, érdektelenséghez vezethet, ami a célok elérését akadályozza. A kamarai jogosítványok közé jelenleg tartozó oktatáson, továbbképzésen kívül szóba került, hogy idekerülhet az élelmiszer minőségvizsgálat felügyelete, de ez nem biztos. A kötelező tagsággal egyébként egyetértek, mert az ágazatról, a feldolgozó rendszerről, a kereskedelemről ma nincs átfogó adatgyűjtési lehetőség. Ahhoz, hogy közép- és hosszútávú stratégiai döntések, programok születhessenek az agrár ágazatban, ez nélkülözhetetlen - mondta a kamara elnöke.

Simonfalvi Elemér, a keszthelyi Agrokem Kft. vezetője nagy várakozással néz a kamarai törvénnyel kapcsolatos események elé.

- Az új kamara jövőre indul, az idei negyedik negyedévben kamarai tisztújítás lesz. A jelenlegi kamarai vezetéstől ebben semlegességet várok. Az egy tag, egy szavazat elv nagyon demokratikusan hangzik, de nem biztos, hogy a működést segíteni fogja, ha egy tízmilliárdos cégnek és az öthektáros termelőnek ugyanolyan beleszólása lesz a dolgokba.

Elmondta, mivel a leendő kamara tömöríteni fogja az összes termelőt, kereskedőt, s a feldolgozást is, ha jól működik majd, a törvények előkészítésében, végrehajtásában megkerülhetetlen kellene, hogy legyen a szerepe. A jelenleg látható keretek a jól működő osztrák kamarára emlékeztetnek, ami alapján jó is lehet. Kérdés, mi fog belőle kisülni, a kereteket hogyan fogják az új kamara vezetői és a tagsága kitölteni.

Elmondta, mivel a leendő kamara tömöríteni fogja az összes termelőt, kereskedőt, s a feldolgozást is, ha jól működik majd, a törvények előkészítésében, végrehajtásában megkerülhetetlen kellene, hogy legyen a szerepe. A jelenleg látható keretek a jól működő osztrák kamarára emlékeztetnek, ami alapján jó is lehet. Kérdés, mi fog belőle kisülni, a kereteket hogyan fogják az új kamara vezetői és a tagsága kitölteni.

  Pillanatnyi tagdíjtervek
● 100 millió forint árbevétel alatt nincs tagsági díj.
● 100–300 millió forint között a bevétel egy ezreléke.
● 300–1000 millió között 250 ezer forint, plusz a 300 millió fölötti rész 1,5 ezreléke.
 ● 1 milliárd fölött 1 millió 250 ezer forint, plusz az 1 milliárd fölötti rész 2 ezreléke.
● A minisztérium szerint 3-4 milliárd forint éves tagdíjbevétele lehet a kamarának, plusz az állami hozzájárulás, és szolgáltatási díjak.