Szalmakalap és esőkabát a földeken

- A talajra figyelni kell. Ha kimennek a földekre, és beszélgetnek vele, sok mindent elmond. Művelés előtt azt, hogy mivel szabad dolgozni, művelés után pedig azt, hogy jól dolgoztunk-e - e szavakkal fordult a gazdálkodókhoz dr. Birkás Márta, a gödöllői Szent István Egyetem Földműveléstani Tanszékének vezetője, az MTA doktora, a Dióskál határában a minap egy gépbemutatón tartott előadása során, majd azt is megmutatta, mire gondolt: egy pálcaszonda és egy ásó segítségével megvizsgálta, hol helyezkedik el a talajban a vízzáró tömör réteg, milyen a talaj lazultsága, s hogy milyen volt a repce gyökere. 

Később megjegyezte: - Láttam, hogy  amikor keményen fogalmaztam, elpirultak, és leszegték a fejüket. Mert nem figyelnek oda. Amit ugyan be lehet tudni az időhiánynak, hiszen nagyon sok a  papírmunka, de ott van a hétvége és a késő délután. Aki veszi a fáradtságot és végigsétál például egy repcetarlón, s közben kihúz néhány gyökeret, látja, hogy az  egyenesen nőtt-e vagy elágazott. Ha elágazott, akkor nagyon rossz volt a talaj, és máris megvan a válasz arra, miért adott olyan kevés termést a növény, mikor olyan szépen virágzott. Ilyenkor hiába a kellő mennyiségű csapadék is, mert a gyökér nem tud áthatolni a tömör eketalpon.

A második lépés: a szerves anyag kímélés és kijuttatás - azaz megadni a talajnak azt, amire szüksége van.
- Mivel istállótrágya alig van, szerves anyagot  a többség csak a tarlómaradványok és a zöldtrágya révén tud a talajba juttatni - folytatta dr. Birkás Márta. - A kevesebb termést tehát semmiképp ne a szalmabálák eladásából  befolyó összegből akarjuk kompenzálni. Aki jövőt akar magának, a gyerekének és  az unokájának, az a talajra nagyon vigyáz, s nem azon takarékoskodik.

A szalmát tehát, ahelyett, hogy bálákba kötnénk, zúzzuk össze, s következhet a tarlóhántás, azaz a nyár elején-közepén betakarított növények tarlójának sekély megmunkálása, és az összezúzott növénymaradványok elterítése a felszínen. S akkor jöhetnek a nyári viharok, a zuhogó eső, a nagy hőség és az aszály is, a szalmakalap, amely, ha a sors úgy hozza, esőkabátként is funkcionál, védelmet nyújt. Ez a szigetelőréteg pedig akár negyven százalékkal is csökkentheti a vízveszteséget. Arról nem is beszélve, hogy a szakszerűen művelt talajban felpezsdül az élet, azaz megjelennek például  a földigiliszták. Aki tehát a bálákat  erőműveknek adja el, egyrészt a védelemtől fosztja meg talaját, másrészt a szerves anyag utánpótlástól.

- A gyomok és az árvakelés megjelenését követően a tarlóhántásnál már mélyebben művelhető a talaj, így a növénymaradványok bekerülnek a földbe. Nyáron azonban nem szabad csupasz felszínt hagyni - tette hozzá a szakember.

Ha ugyanis a víz- és a szén-dioxid is eltávozik a talajból, az egyre szegényedik, hamarabb kiszárad, a művelés és az  eső után jobban leülepedik. Jelzi, hogy probléma van, amit  a gazdának  észre kell vennie.

- Hiába esett már idén is mintegy 400 milliméter eső, sőt néhol jóval több is ennél, a felső 10-15 centi már teljesen száraz - mutatott a talajra dr. Birkás Márta. - A víz eltűnt: elpárolgott vagy szerencsés esetben a talajba jutott, többnyire azonban inkább elpárolgott, pedig azt a 4045 centis zónát, ahova mag kerül, és ameddig a gyökér lejut, nem szabad hagyni kiszáradni. Így akkor is bízhatunk a talajban, ha épp aszály van. Arra hagyatkozni azonban, hogy egyszer majd úgyis esik az eső, tilos.

Persze, tette hozzá a kutató, teljesen nem kell elfelejteni a szántást sem, csak jól kell csinálni. Aki pedig nem tud jól szántani, használjon inkább lazítót vagy kultivátort, sőt, ha nincs talp, a tárcsa is jó. Elmunkáló nélkül azonban sose szántsunk, a művelés mélységét pedig mindig a talaj ismeretében határozzuk meg, hangzott a figyelmeztetés.


ALAPOZÓ MŰVELÉS  TÖBBFÉLEKÉPP
Az alapozó művelés többféle lehet, írja Birkás Márta egy tanulmányában. A lazítás célja a talaj vízbefogadó- és tárolóképességének helyreállítása. A szántásé a szükséges forgatás, azzal a kiegészítéssel, hogy a talaj szántható állapotában el is munkálható. A kultivátorosé a szerkezetkímélés, a mulcshagyás és a tárcsatalpréteg átmunkálása, míg tárcsázni akkor célszerű, ha a talaj legalább 30 centiig kedvezően lazult, ami a tárcsázás várható mélységéből vett maréknyi minta morzsálhatóságából állapítható meg.