Válságban sem mondunk le az újságokról

100 magyar felnőtt közül 82 olvasott legalább egy lapot a Nemzeti Médiaanalízisben mért 168 sajtókiadvány  közül  2009 első felében.  A GfK Hungária  és az Ipsos Nemzeti Médiaanalízis vizsgálata megállapítja: az olvasók a mért időszakban átlagosan 3,8 lapot vettek a kezükbe.

 Az idei év első félévében a legolvasottabb fizetős (tehát pénzért megvásárolható) sajtótermék minden egyes lapszámával több mint 1,1 millió magyar felnőttet lehetett elérni. Az egymillió főt ezen bulvárlapon kívül egyetlenegy sport napilap olvasottsága haladja meg. Az ingyenesen terjesztett lapok figyelembe vételével a kutatás megállapítja:  egy lapszámmal megjelenésenként akár 2,4 millió embert is tájékoztathatnak.



Ha a  kiadványokat tematika szerint csoportosítjuk, kiderül:  az egyes fizetős laptípusok közül a megyei napilapok a legkedveltebbek, a felnőtt lakosság 29 százaléka olvassa ezeket, ez a szám a 18 vidéki megye lakosságára vetítve azonban már 40 százalék. A válaszadók jelentős arányban (28 százalék) veszik kézbe az önállóan terjesztett tévémagazinokat is, míg a  harmadik legolvasottabb lapcsoportot az általános női lapok jelentik (25 százalék).
Az előző időszakhoz képest enyhe növekedést mutat a politikai, közéleti valamint a pénzügyi, gazdasági lapok olvasottsága (előbbit a lakosság 9, utóbbit 6 százaléka veszi kézbe).

Bár számos lap az egész országban kimagasló népszerűségnek örvend, a magyar lakosság leginkább a szűkebb környezetét érintő hírekről, eseményekről szeret olvasni. Ezért az egy-egy településen, településtípuson megjelenő sajtótermékeket az ottani lakosság sokszor szívesebben lapozza fel, mint egy országos terjesztésű újságot.