Vetőmagminőség és fajtajutalék: az olcsó vetés drágább lehet

A biztonságos, garantált minőségű vetőmag helyett sokan visszavetik inkább az idei saját termésű árubúzájukat. Egy idén életbe lépett törvénymódosítás szerint azonban a másodvetés után fajtajutalékot kell fizetni.

Az őszi káposztarepce vetése már befejeződött Vas és Zala megyében is, közel 30 ezer hektáron. Tapasztalataink szerint a termelők egy része nem fémzárolt, hanem visszafogott vetőmagot használt. Az összes mennyiségnek ez ugyan csak néhány százaléka, és a növénytermesztési hatóság nem jogosult arra, hogy a felhasznált saját vetőmag minőségét ellenőrizze. Csak a forgalmazott magok esetében tehetjük, ami teret ad a minőség romlásának – mondja Bagó István, a hatóságként Zala megyében is illetékes Vas Megyei MGSZH vetőmag-felügyeleti osztályvezetője. 


A zalaszentgróti Zal-Agro Zrt.-nél Csuti Géza a csávázó gépsorba ömleszti a vetőmagnak szánt búzát
Fotó: Pezzetta Umberto


Aggasztó helyzet

Az osztályvezető elmondta, sokkal aggasztóbb azonban a helyzet az őszi búza esetében. Vas és Zala megyében mintegy 11 ezer tonna, szántóföldön megfelelő minősítést kapott vetőmag áll rendelkezésre további feldolgozásra, tisztításra, fémzárazásra várva. Közel 35 fajtáról van szó, alapanyag tehát bőven van. 

– Az utóbbi években a vetőmagüzemekben nem állítanak elő terméket készletre, csak a konkrét megrendelésnek megfelelő mennyiséget. Ugyanis, ha a csávázott vetőmagot nem tudják eladni, azt már nem lehet étkezési célra sem felhasználni, és ezt a kockázatot nem vállalják az üzemek – mondja Bagó István, s mint kiderül, nem is alaptalan ma a vetőmagkészletben rejlő kockázat: – Tavaly közel 30 százalék volt a fémzárolt maggal bevetett őszi búza terület. Jelenlegi információink alapján azonban a garantált minőségű vetőmag felhasználása idén a vetésterületnek legfeljebb a 20-25 százalékát éri majd el – közölte a vetőmag- felügyeleti osztály vezetője, s hozzátette, természetesen vannak olyan gazdálkodók, elsősorban a társas vállalkozások, amelyek idén is százszázalékos felújítást végeznek, azaz csak fémzárolt magot vetnek. 

A csökkenés oka elsősorban az idei árubúza alacsony felvásárlási árával magyarázható. Az alacsony árak mellett ráadásul kereslet sincs. A termelők nem jutnak elegendő bevételhez, s többek között a drágább, minőségi vetőmagon spórolnak. Ez a spórolás, azaz a régi visszavetése nem kívánt következményeket eredményezhet. 

– Ismeretlen lesz a fajta, ezáltal az élelmiszer- biztonsági láncban nem lesz nyomon követhető. A malmok nem tudják majd megmondani, milyen búzát vettek meg. Az ilyen vetőmag minősége nem ellenőrzött, ezért gond lehet a csírázóképességével, a tisztaságával. Káros, mérgező gyomok, különböző toxin-anyagok juthatnak a vetéssel vissza a földbe. 

Ebben az évben a Nyugat-dunántúli Régióban ez különösen gondot okoz. A termelők által a saját vetőmagból eddig beküldött közel 150 búzaminta vizsgálata alapján elmondható, hogy a csírázóképességük közel 50 százalékban nem felelt meg. Ugyanis a fuzáriumfertőzés korai és késői szakaszában idén 30-40 százalékkal rontotta Zala és Vas megyékben az őszi búza csírázóképességét. A szakember elmondta, az általa említett korai – áprilisi, májusi – fuzáriumfertőzés apadt, töppedt szemeket eredményezett, amelyektől megtisztítható a vetőmag, rostálással. Az érés késői stádiumában, a júniusban, július elején történt fertőzések után már nem csökkent a búzaszem mérete, rostálással nem lehet kiválasztani a vetőmagból. Ezért azt javasolta, hogy a gazdálkodók a visszavetésre szánt vetőmagot akkreditált laboratóriumban vizsgáltassák meg. Erre az októberi búzavetésekig még bőven van idő. 


Nem fémzárolt őszi búza után fajtajutalék

Egy a termelőket idén először érintő anyagi kötelezettségről is beszámolt Bagó István. Az idei őszi vetéstől kezdve az 1995. évi XXXIII. törvény, a szabadalmi, oltalmi törvény módosítása értelmében a 20 hektárnál nagyobb területen nem fémzárolt őszi búzát visszavető gazdálkodóknak fajtajutalékot kell fizetniük. A fajtajutalék megfizetése csak az EU-ban és Magyarországon oltalmazott búzafajtákra vonatkozik, de ebbe a körbe a pillanatnyilag forgalomban levő fajtáknak a 80 százaléka beletartozik. A fajtajutalék várható összege hektáranként, fajtától függően 500–900 forint lesz. 

– Várhatóan november végén minden gazdálkodó kap egy nyilatkozattételre szolgáló levelet a jutalék fizetését ellenőrző, a fajtatulajdonosok által alapított társaságtól. Mivel törvény írja elő, a gazdálkodó köteles lesz nyilatkozatot adni arról, hogy a fémzárolton kívül melyik fajta őszi búzából mennyit vetett el. Az alapján állapítják meg a fajtajutalék összegét. A nyilatkozatot ellenőrizni tudják, mert a fajtajutalék beszedését intéző szervezet az ehhez szükséges adatokat megkapja majd a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól – mondta a gyakorlati lebonyolításról az osztályvezető. 

Bagó István elmondta, egyre gyakoribb a vetőmaglopás és -hamisítás is. Példaként említette, hogy Vas megyében a gabonakutatóból 300 zsák repce vetőmagot loptak el. Aki a piaci árnál sokkal olcsóbb vetőmagkínálattal találkozik, az a vetőmag vagy lopott, vagy hamisított. Ez utóbbira is volt példa idén tavasszal, amikor jelentős mennyiségű, hamisított kukorica hibrid került piacra, s az egyébként 40 ezer forintos vetőmagot 12 ezer forintért lehetett megvenni, de nagy része nem kelt ki.   

Fémzárolás

A fémzárolás a vetőmag-minősítés része, amelynek során a vetőmagtételből mintát vesznek, s azzal egyidejűleg a tételt fémzár vagy azt helyettesítő más anyag alkalmazásával lezárják. A fémzárolt vetőmag minősített, azonosító függőcímkével ellátott, forgalomképes vetőmagot jelent.