Lehetőséget jelentenek a nemzetközi kapcsolatok

A tegnapi rendezvényen részben a gazdasági szervezetek számára elérhető forrásokról volt szó, ennek során Bátora László, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgató-helyettese arról a Jeremie-programról beszélt, ami révén összesen 200 milliárdos forrás áll a kis- és középvállalkozások rendelkezésére. Ez az összeg - kedvező kamatozású mikrohitelként, illetve úgynevezett kkv-hitelként - 92 százalékban a vidéki Magyarországon kerül felhasználásra.

A kkv-k magyarországi helyzetét dr. Zeiler Julianna, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium főtanácsosa vázolta. Elmondta, hogy Magyarországon körülbelül egymillió kkv működik. Ezek a vállalkozások a nemzeti bruttó összetermék 40-50 százalékát állítják elő, valamint náluk dolgozik a foglalkoztatottak kétharmada. A főtanácsos viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy éppen a vállalkozások a legsebezhetőbbek, s az a gazdasági válság, amely Magyarországot a vártnál jobban érintette, őket sújtja a legerőteljesebben.

A kilábalás egyik lehetőségét a szakemberek a nemzetközi kapcsolatok erősítésében látják. Magyarország és Szlovénia között az árucsere-forgalom összességében mintegy másfél milliárd eurót tett ki - ezzel Szlovénia hazánk tizenhatodik legnagyobb partnere - ám az arányok némileg eltolódtak. Míg 2008-ban a magyar kivitel 851 millió euró volt, addig a behozatal csupán 656 milliót tett ki. Hasonló a helyzet a határmenti régióban. Robert Grah, a Muravidéki Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója többek között arról beszélt, hogy az itt található cégek aranytalanul többet importálnak Magyarországról, a muravidéki cégek behozatali árucikkei és nyersanyagai főleg hazánkból származnak. Konferencia a kis- és középvállalkozások helyzetéről