Gazdaság

2007.10.03. 02:28

Begyűrűző jelzálogpiaci zavarok

Zalaegerszeg - Összeomlik a hitelpiac, szakadnak a tőzsdék és zárolják a befektetési alapokat. Így lehet jellemezni az elmúlt és jelenlegi nemzetközi hangulatot. Mi áll a válság hátterében, van-e kiút a jelenlegi helyzetből?

Zalai Hírlap

Az okok 2001-2002-re vezethetők vissza, amikor az amerikai jegybank, a FED úgy döntött, hogy radikális kamatcsökkentéssel életet lehel a gazdaságba, hogy ez által a tőke a beruházásokat és ne a bankbetéteket keresse. Az alacsony kamatok viszont hitelezési lázat is szítottak. Meglódult a jelzálogpiac, s ha az amerikai átlagpolgár azt látja, hogy az ingatlana egyre többet ér, és kedvező feltételek mellett vehet fel rá hitelt, akkor ezt teszi, a pénzből pedig a hitelkamatok jelentette tehernél lényegesen nagyobb hozamot ígérő részvényekbe, befektetési alapokba teszi a pénzt. Megszületett egy új amerikai specialitás: a másodlagos hitelpiac (subprime market). Nem csupán azok folyamodtak hitelért, akik saját lakásra vágytak, kialakult egy piramisjáték. Az ingatlanárak szakadatlan növekedése lehetővé tette, hogy akár ugyanarra az ingatlanra is újabb és újabb hiteleket vegyenek fel. Volt, aki azért vett lakást, hogy olcsóbb jelzáloghitelhez jusson, amelyből aztán újabb lakást vett, és újabb hitelt igényelt. Az ingatlanárak évi 10-15 százalékos emelkedésnek indultak.

Az utóbbi két évben azonban megváltozott a helyzet. A folyamatosan emelkedő alapkamat elkezdte drágítani a hiteleket. Az 1 százalékos történelmi mélypontról a FED kamatláb immár 5,25 százalékig ment fel. Visszaesett az ingatlanbefektetési kedv, nőtt az eladatlan lakások száma, az ingatlanárak pedig zuhanásnak indultak. A hitelek törlesztő részletei emelkedtek, aminek eredményeként a rossz minőségű subprime hitelek aránya olyan szintet ért el, amely bizonyos hitelnyújtókat fizetésképtelenné tett.

A lakásárak, s ez által a hitelek mögötti jelzálogfedezetek is olvadni kezdtek, a hitelezők fizetési felszólításokat küldtek, de az adósok egy része a kamatlábak emelkedése miatt képtelen többet fizetni. Ráadásul a házát is hiába adná el, ha az már kevesebbet ér, mint amennyi hitel van rajta. Mindezek következtében tavaly év eleje óta körülbelül 70 jelzálog-hitelező dobta be a törülközőt.

Felvetődik a kérdés, hogy a magyar jelzálogpiacon, az amerikaihoz hasonló következményekkel járó válság kialakulása milyen valószínűséggel bír. Egy magyar jelzálogpiaci csőd esetleges bekövetkezésénél a legfontosabb kiváltó ok lehet a lakosság magas devizahitel állománya. A forint esetleges drasztikus leértékelődése esetén a forint bevételekkel rendelkező adósok euróban és svájci frankban megállapított havi törlesztő részletei olyan mértékben emelkedhetnek, amely tömeges mértékben eredményezhet fizetésképtelenséget. Jelzálogpiaci csődöt idézhet elő, hogy a gazdasági recesszió eredményeképpen a (jövedelméhez képest eladósodottnak tekinthető) lakosság szabad forrásai nem nyújtanak megfelelő fedezetet a hitelek törlesztésére.

Ugyanakkor a válság magyarországi kialakulása ellen is komoly érvek sorakoztathatók fel. Nálunk a jövedelemvizsgálat nélkül nyújtott jelzáloghitelek nem haladják meg az ingatlanok értékének 60-70 százalékát (szemben az amerikai 90-100 százalékkal). A ténylegesen rossz adósoknak tekinthető szereplőket a bankok nem hitelezik. Az ingatlanpiacunkon tapasztalható általános felértékelődés egyelőre reális alapokon nyugszik, mozgatórugóját nem a befektetési célú lakásvásárlás képezi. A magyar jelzálogpiacon amerikai hatású válság kialakulása rövid-középtávon nem valószínűsíthető.

Az utóbbi két évben azonban megváltozott a helyzet. A folyamatosan emelkedő alapkamat elkezdte drágítani a hiteleket. Az 1 százalékos történelmi mélypontról a FED kamatláb immár 5,25 százalékig ment fel. Visszaesett az ingatlanbefektetési kedv, nőtt az eladatlan lakások száma, az ingatlanárak pedig zuhanásnak indultak. A hitelek törlesztő részletei emelkedtek, aminek eredményeként a rossz minőségű subprime hitelek aránya olyan szintet ért el, amely bizonyos hitelnyújtókat fizetésképtelenné tett.

A lakásárak, s ez által a hitelek mögötti jelzálogfedezetek is olvadni kezdtek, a hitelezők fizetési felszólításokat küldtek, de az adósok egy része a kamatlábak emelkedése miatt képtelen többet fizetni. Ráadásul a házát is hiába adná el, ha az már kevesebbet ér, mint amennyi hitel van rajta. Mindezek következtében tavaly év eleje óta körülbelül 70 jelzálog-hitelező dobta be a törülközőt.

Felvetődik a kérdés, hogy a magyar jelzálogpiacon, az amerikaihoz hasonló következményekkel járó válság kialakulása milyen valószínűséggel bír. Egy magyar jelzálogpiaci csőd esetleges bekövetkezésénél a legfontosabb kiváltó ok lehet a lakosság magas devizahitel állománya. A forint esetleges drasztikus leértékelődése esetén a forint bevételekkel rendelkező adósok euróban és svájci frankban megállapított havi törlesztő részletei olyan mértékben emelkedhetnek, amely tömeges mértékben eredményezhet fizetésképtelenséget. Jelzálogpiaci csődöt idézhet elő, hogy a gazdasági recesszió eredményeképpen a (jövedelméhez képest eladósodottnak tekinthető) lakosság szabad forrásai nem nyújtanak megfelelő fedezetet a hitelek törlesztésére.

Ugyanakkor a válság magyarországi kialakulása ellen is komoly érvek sorakoztathatók fel. Nálunk a jövedelemvizsgálat nélkül nyújtott jelzáloghitelek nem haladják meg az ingatlanok értékének 60-70 százalékát (szemben az amerikai 90-100 százalékkal). A ténylegesen rossz adósoknak tekinthető szereplőket a bankok nem hitelezik. Az ingatlanpiacunkon tapasztalható általános felértékelődés egyelőre reális alapokon nyugszik, mozgatórugóját nem a befektetési célú lakásvásárlás képezi. A magyar jelzálogpiacon amerikai hatású válság kialakulása rövid-középtávon nem valószínűsíthető.

Az utóbbi két évben azonban megváltozott a helyzet. A folyamatosan emelkedő alapkamat elkezdte drágítani a hiteleket. Az 1 százalékos történelmi mélypontról a FED kamatláb immár 5,25 százalékig ment fel. Visszaesett az ingatlanbefektetési kedv, nőtt az eladatlan lakások száma, az ingatlanárak pedig zuhanásnak indultak. A hitelek törlesztő részletei emelkedtek, aminek eredményeként a rossz minőségű subprime hitelek aránya olyan szintet ért el, amely bizonyos hitelnyújtókat fizetésképtelenné tett.

A lakásárak, s ez által a hitelek mögötti jelzálogfedezetek is olvadni kezdtek, a hitelezők fizetési felszólításokat küldtek, de az adósok egy része a kamatlábak emelkedése miatt képtelen többet fizetni. Ráadásul a házát is hiába adná el, ha az már kevesebbet ér, mint amennyi hitel van rajta. Mindezek következtében tavaly év eleje óta körülbelül 70 jelzálog-hitelező dobta be a törülközőt.

Felvetődik a kérdés, hogy a magyar jelzálogpiacon, az amerikaihoz hasonló következményekkel járó válság kialakulása milyen valószínűséggel bír. Egy magyar jelzálogpiaci csőd esetleges bekövetkezésénél a legfontosabb kiváltó ok lehet a lakosság magas devizahitel állománya. A forint esetleges drasztikus leértékelődése esetén a forint bevételekkel rendelkező adósok euróban és svájci frankban megállapított havi törlesztő részletei olyan mértékben emelkedhetnek, amely tömeges mértékben eredményezhet fizetésképtelenséget. Jelzálogpiaci csődöt idézhet elő, hogy a gazdasági recesszió eredményeképpen a (jövedelméhez képest eladósodottnak tekinthető) lakosság szabad forrásai nem nyújtanak megfelelő fedezetet a hitelek törlesztésére.

Ugyanakkor a válság magyarországi kialakulása ellen is komoly érvek sorakoztathatók fel. Nálunk a jövedelemvizsgálat nélkül nyújtott jelzáloghitelek nem haladják meg az ingatlanok értékének 60-70 százalékát (szemben az amerikai 90-100 százalékkal). A ténylegesen rossz adósoknak tekinthető szereplőket a bankok nem hitelezik. Az ingatlanpiacunkon tapasztalható általános felértékelődés egyelőre reális alapokon nyugszik, mozgatórugóját nem a befektetési célú lakásvásárlás képezi. A magyar jelzálogpiacon amerikai hatású válság kialakulása rövid-középtávon nem valószínűsíthető.

A lakásárak, s ez által a hitelek mögötti jelzálogfedezetek is olvadni kezdtek, a hitelezők fizetési felszólításokat küldtek, de az adósok egy része a kamatlábak emelkedése miatt képtelen többet fizetni. Ráadásul a házát is hiába adná el, ha az már kevesebbet ér, mint amennyi hitel van rajta. Mindezek következtében tavaly év eleje óta körülbelül 70 jelzálog-hitelező dobta be a törülközőt.

Felvetődik a kérdés, hogy a magyar jelzálogpiacon, az amerikaihoz hasonló következményekkel járó válság kialakulása milyen valószínűséggel bír. Egy magyar jelzálogpiaci csőd esetleges bekövetkezésénél a legfontosabb kiváltó ok lehet a lakosság magas devizahitel állománya. A forint esetleges drasztikus leértékelődése esetén a forint bevételekkel rendelkező adósok euróban és svájci frankban megállapított havi törlesztő részletei olyan mértékben emelkedhetnek, amely tömeges mértékben eredményezhet fizetésképtelenséget. Jelzálogpiaci csődöt idézhet elő, hogy a gazdasági recesszió eredményeképpen a (jövedelméhez képest eladósodottnak tekinthető) lakosság szabad forrásai nem nyújtanak megfelelő fedezetet a hitelek törlesztésére.

Ugyanakkor a válság magyarországi kialakulása ellen is komoly érvek sorakoztathatók fel. Nálunk a jövedelemvizsgálat nélkül nyújtott jelzáloghitelek nem haladják meg az ingatlanok értékének 60-70 százalékát (szemben az amerikai 90-100 százalékkal). A ténylegesen rossz adósoknak tekinthető szereplőket a bankok nem hitelezik. Az ingatlanpiacunkon tapasztalható általános felértékelődés egyelőre reális alapokon nyugszik, mozgatórugóját nem a befektetési célú lakásvásárlás képezi. A magyar jelzálogpiacon amerikai hatású válság kialakulása rövid-középtávon nem valószínűsíthető.

A lakásárak, s ez által a hitelek mögötti jelzálogfedezetek is olvadni kezdtek, a hitelezők fizetési felszólításokat küldtek, de az adósok egy része a kamatlábak emelkedése miatt képtelen többet fizetni. Ráadásul a házát is hiába adná el, ha az már kevesebbet ér, mint amennyi hitel van rajta. Mindezek következtében tavaly év eleje óta körülbelül 70 jelzálog-hitelező dobta be a törülközőt.

Felvetődik a kérdés, hogy a magyar jelzálogpiacon, az amerikaihoz hasonló következményekkel járó válság kialakulása milyen valószínűséggel bír. Egy magyar jelzálogpiaci csőd esetleges bekövetkezésénél a legfontosabb kiváltó ok lehet a lakosság magas devizahitel állománya. A forint esetleges drasztikus leértékelődése esetén a forint bevételekkel rendelkező adósok euróban és svájci frankban megállapított havi törlesztő részletei olyan mértékben emelkedhetnek, amely tömeges mértékben eredményezhet fizetésképtelenséget. Jelzálogpiaci csődöt idézhet elő, hogy a gazdasági recesszió eredményeképpen a (jövedelméhez képest eladósodottnak tekinthető) lakosság szabad forrásai nem nyújtanak megfelelő fedezetet a hitelek törlesztésére.

Ugyanakkor a válság magyarországi kialakulása ellen is komoly érvek sorakoztathatók fel. Nálunk a jövedelemvizsgálat nélkül nyújtott jelzáloghitelek nem haladják meg az ingatlanok értékének 60-70 százalékát (szemben az amerikai 90-100 százalékkal). A ténylegesen rossz adósoknak tekinthető szereplőket a bankok nem hitelezik. Az ingatlanpiacunkon tapasztalható általános felértékelődés egyelőre reális alapokon nyugszik, mozgatórugóját nem a befektetési célú lakásvásárlás képezi. A magyar jelzálogpiacon amerikai hatású válság kialakulása rövid-középtávon nem valószínűsíthető.

Felvetődik a kérdés, hogy a magyar jelzálogpiacon, az amerikaihoz hasonló következményekkel járó válság kialakulása milyen valószínűséggel bír. Egy magyar jelzálogpiaci csőd esetleges bekövetkezésénél a legfontosabb kiváltó ok lehet a lakosság magas devizahitel állománya. A forint esetleges drasztikus leértékelődése esetén a forint bevételekkel rendelkező adósok euróban és svájci frankban megállapított havi törlesztő részletei olyan mértékben emelkedhetnek, amely tömeges mértékben eredményezhet fizetésképtelenséget. Jelzálogpiaci csődöt idézhet elő, hogy a gazdasági recesszió eredményeképpen a (jövedelméhez képest eladósodottnak tekinthető) lakosság szabad forrásai nem nyújtanak megfelelő fedezetet a hitelek törlesztésére.

Ugyanakkor a válság magyarországi kialakulása ellen is komoly érvek sorakoztathatók fel. Nálunk a jövedelemvizsgálat nélkül nyújtott jelzáloghitelek nem haladják meg az ingatlanok értékének 60-70 százalékát (szemben az amerikai 90-100 százalékkal). A ténylegesen rossz adósoknak tekinthető szereplőket a bankok nem hitelezik. Az ingatlanpiacunkon tapasztalható általános felértékelődés egyelőre reális alapokon nyugszik, mozgatórugóját nem a befektetési célú lakásvásárlás képezi. A magyar jelzálogpiacon amerikai hatású válság kialakulása rövid-középtávon nem valószínűsíthető.

Felvetődik a kérdés, hogy a magyar jelzálogpiacon, az amerikaihoz hasonló következményekkel járó válság kialakulása milyen valószínűséggel bír. Egy magyar jelzálogpiaci csőd esetleges bekövetkezésénél a legfontosabb kiváltó ok lehet a lakosság magas devizahitel állománya. A forint esetleges drasztikus leértékelődése esetén a forint bevételekkel rendelkező adósok euróban és svájci frankban megállapított havi törlesztő részletei olyan mértékben emelkedhetnek, amely tömeges mértékben eredményezhet fizetésképtelenséget. Jelzálogpiaci csődöt idézhet elő, hogy a gazdasági recesszió eredményeképpen a (jövedelméhez képest eladósodottnak tekinthető) lakosság szabad forrásai nem nyújtanak megfelelő fedezetet a hitelek törlesztésére.

Ugyanakkor a válság magyarországi kialakulása ellen is komoly érvek sorakoztathatók fel. Nálunk a jövedelemvizsgálat nélkül nyújtott jelzáloghitelek nem haladják meg az ingatlanok értékének 60-70 százalékát (szemben az amerikai 90-100 százalékkal). A ténylegesen rossz adósoknak tekinthető szereplőket a bankok nem hitelezik. Az ingatlanpiacunkon tapasztalható általános felértékelődés egyelőre reális alapokon nyugszik, mozgatórugóját nem a befektetési célú lakásvásárlás képezi. A magyar jelzálogpiacon amerikai hatású válság kialakulása rövid-középtávon nem valószínűsíthető.

Ugyanakkor a válság magyarországi kialakulása ellen is komoly érvek sorakoztathatók fel. Nálunk a jövedelemvizsgálat nélkül nyújtott jelzáloghitelek nem haladják meg az ingatlanok értékének 60-70 százalékát (szemben az amerikai 90-100 százalékkal). A ténylegesen rossz adósoknak tekinthető szereplőket a bankok nem hitelezik. Az ingatlanpiacunkon tapasztalható általános felértékelődés egyelőre reális alapokon nyugszik, mozgatórugóját nem a befektetési célú lakásvásárlás képezi. A magyar jelzálogpiacon amerikai hatású válság kialakulása rövid-középtávon nem valószínűsíthető.

Ugyanakkor a válság magyarországi kialakulása ellen is komoly érvek sorakoztathatók fel. Nálunk a jövedelemvizsgálat nélkül nyújtott jelzáloghitelek nem haladják meg az ingatlanok értékének 60-70 százalékát (szemben az amerikai 90-100 százalékkal). A ténylegesen rossz adósoknak tekinthető szereplőket a bankok nem hitelezik. Az ingatlanpiacunkon tapasztalható általános felértékelődés egyelőre reális alapokon nyugszik, mozgatórugóját nem a befektetési célú lakásvásárlás képezi. A magyar jelzálogpiacon amerikai hatású válság kialakulása rövid-középtávon nem valószínűsíthető.

Ezek is érdekelhetik