Gazdaság

2007.02.07. 03:28

Kiürülnek a raktárak

Zalaegerszeg - Míg az EU-ban dúl a harc az ügyben, hogy megmaradjon, vagy megszűnjön a kukorica garantált, intervenciós felvásárlása, addig tavaly szinte okafogyottá vált a kérdés, mert nem kellett a magyar kukoricát raktározni, akkora volt a piaci kereslet.

Hajdu Péter

Gráf József mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter néhány hete a zalai megyeszékhelyen járva erről a kérdésről is nyilatkozott, s mint elmondta, küzd a kedvező döntésért, de nem kétséges, hogy hosszú távon nem folytatható az intervenció. Emiatt felgyorsítják nálunk is a kukorica lepárló üzemek létesítését. A tervek szerint ezek az üzemek 2008-ban belépnek, és a 2007-es kukoricatermést már levezetik.

A zalai készletek alakulásáról Badacsonyi Lajossal, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal vezetőjével beszéltünk.

- Zala megyében 2004-től, az intervenciós felvásárlás kezdetétől 110 ezer tonna kukorica került a uniós raktárakba. Tavaly ősz végén felgyorsult az intervenciós készlet kiszállítása, és a megyében most is folyamatos. A tavalyi termésből semennyi sem került intervencióra. A gazdálkodók nem ajánlották fel a kukoricájukat uniós felvásárlásra, mivel a piaci árak magasabbak lettek, mint a garantált ár - mondta érdeklődésünkre a vezető.

A hirtelen megugrott kereslet oka az volt, hogy egész Európában kevés termett az aszály miatt. Zalában egyébként a 2005-ös 359 ezer tonnával szemben tavaly összesen 317 ezer tonnára esett vissza a kukoricatermés. Az MVH-nál tegnap a legfrissebb helyzetről tájékoztatott bennünket Tóth Zsolt szakreferens, aki elmondta, már csak 6800 tonnás a zalai készlet, az országban ez a legkisebb tétel.

A csömödéri Sabján Lászlóék családi vállalkozásában működő uniós raktárakból is e napokban szállítják az utolsó kukoricakészleteket. Mint Sabján Krisztiántól, a családi vállalkozás raktárvezetőjétől megtudtuk, tavalyig közel 4800 tonnát tároltak két raktárukban, ennek több mint a fele elfogyott már. Az egyik hazai nagykereskedő cég például egyben megvett 3 ezer tonnát.

Balogh Rudolf, a megye kukorica termőterületének mintegy 30 százalékát integráló Baki Agrocentrum Kft. vezetője érdeklődésünkre többek között elmondta, tavaly év elején a kukorica tonnájára még 22-24 ezer forintért kötöttek szerződést a terményexportőrök, 10-15 százalékkal drágábban, mint előző évben. A zalai termés felét már az előszerződésekkel eladták.

- Ugyanakkor a kukorica ára az októberi aratásra 27-28 ezer forint közé emelkedett, azt követően 29-30 ezer forintig folytatódott az áremelkedés. Sőt, Lenti környékén 31 ezer forintot is el lehetett érni november-decemberben a terményért. A nyugat-európai keresletnövekedés azonban nem csupán az aszály miatt következett be. Amerikából a bioetanol program beindulása miatt kevesebb kukorica érkezett Európába, mint a korábbi években. Ez a két tényező értékelte fel a magyar kukoricát - említette az integrátor.

Hozzátette, nálunk is csak a lepárló üzemek megépítése és működésbe lépése adhat biztonságot a termelőknek. Hiszen a kereslet időjárásfüggő. Ki tudja, mennyi lesz a következő termés, és milyen áron tudják majd értékesíteni a gazdálkodók? A kérdések persze folytathatók, mert mindig akadnak vesztesek. Az integráció bevezetésekor sokmilliós támogatások, hitelek révén épültek a korszerű raktárak Zalában is. Ha az EU megszünteti az integrációt, mi lesz azokkal, akik néhány éve ilyen létesítményeket építettek, ez a vállalkozásuk része, s ezért verték magukat adósságba?

Ezek is érdekelhetik