Munkaerőpiac és szezonvég

A tavalyi év hasonló időszakában egyébként 8,5 százalékkal több volt a munkanélküli Zalában.

Mint a megyei munkaügyi központ elemzéséből kiderül, csak Zalaegerszeg környékén volt augusztusban kevesebb az álláskeresők száma, és Lenti térségében emelkedett a legnagyobb mértékben. Azonban e területről is elmondható, hogy az augusztusi emelkedéssel is jóval kevesebb a munkanélküli, mint tavaly ilyenkor. Keszthely környékén viszont, a megye többi részével ellentétben tíz százalékkal több az álláskereső a tavalyi hasonló időszakhoz képest.

A nyilvántartott álláskeresők aránya, más néven a munkanélküliségi ráta augusztusban 8,2 százalék volt Zala megyében, ez az egy évvel korábbinál 1,1 százalékkal alacsonyab. A munkanélküliség szintje Lentiben emelkedett a legnagyobb mértékben, de a tavaly augusztusinál így is 3,7 százalékkal alacsonyabb. A munkanélküliség tekintetében Keszthely és térségének a helyzete a legkezdvezőbb, míg az utolsó helyen változatlanul Letenye áll, ahol a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez képest 13,2 százalék.

A munkáltatók augusztusban az előző havihoz hasonló nagyságrendben közel ezer álláshelyet jelentettek be. Látszott, hogy közeleg az idegenforgalmi szezon vége, mert a leginkább érintett keszthelyi térségben a júliusinak csaknem kétharmadára esett vissza a munkaerőigény.

Az év első nyolc hónapjában pedig 2500-zal több álláshelyet tartott nyilván a munkaügyi központ, mint 2005. azonos időszakában.

A munkaerőpiaci szervezet eredményességét jelzi, hogy az első nyolc hónapban csaknem 9500 álláskereső részére tudtak állást találni, illetve helyezkedtek el önállóan, ez a szám közel 2000-zel több a tavalyinál. A megyei munkaügyi tanács közelmúltbeli ülésén írásos tájékoztatóból az tűnt ki, hogy a tárca a megyére megállapított 981,5 millió forint decentralizált foglalkoztatási alaprészt 956,1 millióra csökkentette. Kiss Ambrustól, a megyei munkaügyi központ igazgatójától ezzel kapcsolatban azt a tájékoztatást kaptuk, hogynem történt csökkenés. Az igazgató elmondta, hogy a pályázati kiírások időrendje miatt a központi forrásokból nem állt rendelkezésre munkahelyteremtő támogatásokra az igényeknek megfelelő forrás. Zalának 33 millió forintra adtak lehetőséget a központi források, miközben a munkaügyi tanács 57 millió forint értéket támogatott. Ezért a tanács a megyei decentralizált alapból 24 millió forintot felajánlott a központi foglalkoztatási alaprészbe, ahonnan a munkaügyi miniszternek már lehetősége volt ezt az összeget saját hatáskörben munkahelyteremtő beruházások céljára visszaadni Zalának, azaz nem történt elvonás.