Gazdaság

2006.09.25. 02:25

Megújuló energiatakarékosság

Nagykanizsa - Megújuló energiaforrás lehetőségek Magyarországon címmel, az unióra is kitekintő előadást tartott a minapi kanizsai konferencián Bohoczky Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megújuló albizottságának titkára.

Mórocz Zsolt

A Nagykanizsa, a megújuló energiák városa című konferencián az MTA szak-embere a megújulók hazai helyzetét ismertette, vázolva azokat az irányokat, melyek felé érdemes haladni a több és jobb felhasználás érdekében.

A témával kapcsolatban érdemes leszögezni: megújuló energiaforráson azokat az energiahordozókat értjük, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem újratermelődik, megújul, illetve mód van az adott területről ugyanolyan jellegű és mennyiségű energia kitermelésére. Előadásában többek közt hallhattuk: Magyarországnak az uniós csatlakozáskor 0,5 százalékos volt a megújuló alapú villamosenergia termelése, melyet az EU célkitűzése szerint 2010-re 3,6 százalékra kell emelni.

- Véleménye szerint ez teljesíthető?

- Ez a teljesítés nincs veszélyben, hiszen tavaly a különböző biomassza erőművek termelésének következtében 4,5 százalékra emelkedett hazánkban a megújulókkal termelt elektromos energia - válaszolt Bohoczky Ferenc. - A bio-üzemanyagok részarányát ugyanakkor folyamatosan kell emelni, s 5,75 százalékra kell megnövelni, aminek teljesítése szintén prognosztizáható. Ehhez hozzátartozik, hogy elvileg jövő évtől azoknak, akik a 4,4 százalékot be-rakják az üzemanyagba, kö-rülbelül 10 forinttal olcsóbb lesz az adótételük. Tehát a nagy cégeknek megéri, hogy ilyen bio-üzemanyagokat hasznosítsanak.

- Mi a helyzet az épületek energia takarékosságával?

- Napjainkban energiapazarlóak az épületek, s az erre vonatkozó irányelv a hőigény csökkentését szorgalmazza, hozzátéve: a nagyobb épüle-teknél már a tervezésnél számolni kell a megújuló energiaforrás hasznosítására alkalmas eszközökkel. Magyarországon már képzik azon szakembereket, akik az épület-energetikai adatlap alapján felmérik az energiafelhasználást, így a forgalomba kerülő épületek értékbecslésénél ez meghatározó lesz. A takarékoskodásra megemlíthetjük a napkollektorok alkalmazását, amivel például a használati melegvíz hatvan százaléka megújuló alapon létesülhet.

- Melyek az EU megújulóenergia politikájának alapjai?

- A környezetvédelem, az ellátásbiztonság növelése, a helyi és regionális fejlesztés, valamint az élelmiszer túltermelés csökkentése, az alternatív földhasználati lehetőségek biztosításával. Az egész unióban mezőgazdasági túltermelés van, ám ahhoz, hogy vidéken maradjanak az emberek, a növénytermesztést meg kell tartani. Legfeljebb nem élelmiszeripari irányba kell elmenni, hanem energetikai célú növénytermesztést kell alkalmazni.

A szakember a megújuló energiaforrások használatának szükségességét a környezet szennyezésének csökkentésében, az üvegházhatások mérséklésében, a fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának víziójában, illetve árának növekedésében, valamint a természet állapotának fenntarthatóságában határozta meg. Azt is hozzátette: bizonyos mértékben a megújuló energiaforrások is szennyeznek, s a hulladékok hasznosítása továbbra is kiemelt feladat.

A témával kapcsolatban érdemes leszögezni: megújuló energiaforráson azokat az energiahordozókat értjük, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem újratermelődik, megújul, illetve mód van az adott területről ugyanolyan jellegű és mennyiségű energia kitermelésére. Előadásában többek közt hallhattuk: Magyarországnak az uniós csatlakozáskor 0,5 százalékos volt a megújuló alapú villamosenergia termelése, melyet az EU célkitűzése szerint 2010-re 3,6 százalékra kell emelni.

- Véleménye szerint ez teljesíthető?

- Ez a teljesítés nincs veszélyben, hiszen tavaly a különböző biomassza erőművek termelésének következtében 4,5 százalékra emelkedett hazánkban a megújulókkal termelt elektromos energia - válaszolt Bohoczky Ferenc. - A bio-üzemanyagok részarányát ugyanakkor folyamatosan kell emelni, s 5,75 százalékra kell megnövelni, aminek teljesítése szintén prognosztizáható. Ehhez hozzátartozik, hogy elvileg jövő évtől azoknak, akik a 4,4 százalékot be-rakják az üzemanyagba, kö-rülbelül 10 forinttal olcsóbb lesz az adótételük. Tehát a nagy cégeknek megéri, hogy ilyen bio-üzemanyagokat hasznosítsanak.

- Mi a helyzet az épületek energia takarékosságával?

- Napjainkban energiapazarlóak az épületek, s az erre vonatkozó irányelv a hőigény csökkentését szorgalmazza, hozzátéve: a nagyobb épüle-teknél már a tervezésnél számolni kell a megújuló energiaforrás hasznosítására alkalmas eszközökkel. Magyarországon már képzik azon szakembereket, akik az épület-energetikai adatlap alapján felmérik az energiafelhasználást, így a forgalomba kerülő épületek értékbecslésénél ez meghatározó lesz. A takarékoskodásra megemlíthetjük a napkollektorok alkalmazását, amivel például a használati melegvíz hatvan százaléka megújuló alapon létesülhet.

- Melyek az EU megújulóenergia politikájának alapjai?

- A környezetvédelem, az ellátásbiztonság növelése, a helyi és regionális fejlesztés, valamint az élelmiszer túltermelés csökkentése, az alternatív földhasználati lehetőségek biztosításával. Az egész unióban mezőgazdasági túltermelés van, ám ahhoz, hogy vidéken maradjanak az emberek, a növénytermesztést meg kell tartani. Legfeljebb nem élelmiszeripari irányba kell elmenni, hanem energetikai célú növénytermesztést kell alkalmazni.

A szakember a megújuló energiaforrások használatának szükségességét a környezet szennyezésének csökkentésében, az üvegházhatások mérséklésében, a fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának víziójában, illetve árának növekedésében, valamint a természet állapotának fenntarthatóságában határozta meg. Azt is hozzátette: bizonyos mértékben a megújuló energiaforrások is szennyeznek, s a hulladékok hasznosítása továbbra is kiemelt feladat.

A témával kapcsolatban érdemes leszögezni: megújuló energiaforráson azokat az energiahordozókat értjük, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem újratermelődik, megújul, illetve mód van az adott területről ugyanolyan jellegű és mennyiségű energia kitermelésére. Előadásában többek közt hallhattuk: Magyarországnak az uniós csatlakozáskor 0,5 százalékos volt a megújuló alapú villamosenergia termelése, melyet az EU célkitűzése szerint 2010-re 3,6 százalékra kell emelni.

- Véleménye szerint ez teljesíthető?

- Ez a teljesítés nincs veszélyben, hiszen tavaly a különböző biomassza erőművek termelésének következtében 4,5 százalékra emelkedett hazánkban a megújulókkal termelt elektromos energia - válaszolt Bohoczky Ferenc. - A bio-üzemanyagok részarányát ugyanakkor folyamatosan kell emelni, s 5,75 százalékra kell megnövelni, aminek teljesítése szintén prognosztizáható. Ehhez hozzátartozik, hogy elvileg jövő évtől azoknak, akik a 4,4 százalékot be-rakják az üzemanyagba, kö-rülbelül 10 forinttal olcsóbb lesz az adótételük. Tehát a nagy cégeknek megéri, hogy ilyen bio-üzemanyagokat hasznosítsanak.

- Mi a helyzet az épületek energia takarékosságával?

- Napjainkban energiapazarlóak az épületek, s az erre vonatkozó irányelv a hőigény csökkentését szorgalmazza, hozzátéve: a nagyobb épüle-teknél már a tervezésnél számolni kell a megújuló energiaforrás hasznosítására alkalmas eszközökkel. Magyarországon már képzik azon szakembereket, akik az épület-energetikai adatlap alapján felmérik az energiafelhasználást, így a forgalomba kerülő épületek értékbecslésénél ez meghatározó lesz. A takarékoskodásra megemlíthetjük a napkollektorok alkalmazását, amivel például a használati melegvíz hatvan százaléka megújuló alapon létesülhet.

- Melyek az EU megújulóenergia politikájának alapjai?

- A környezetvédelem, az ellátásbiztonság növelése, a helyi és regionális fejlesztés, valamint az élelmiszer túltermelés csökkentése, az alternatív földhasználati lehetőségek biztosításával. Az egész unióban mezőgazdasági túltermelés van, ám ahhoz, hogy vidéken maradjanak az emberek, a növénytermesztést meg kell tartani. Legfeljebb nem élelmiszeripari irányba kell elmenni, hanem energetikai célú növénytermesztést kell alkalmazni.

A szakember a megújuló energiaforrások használatának szükségességét a környezet szennyezésének csökkentésében, az üvegházhatások mérséklésében, a fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának víziójában, illetve árának növekedésében, valamint a természet állapotának fenntarthatóságában határozta meg. Azt is hozzátette: bizonyos mértékben a megújuló energiaforrások is szennyeznek, s a hulladékok hasznosítása továbbra is kiemelt feladat.

- Véleménye szerint ez teljesíthető?

- Ez a teljesítés nincs veszélyben, hiszen tavaly a különböző biomassza erőművek termelésének következtében 4,5 százalékra emelkedett hazánkban a megújulókkal termelt elektromos energia - válaszolt Bohoczky Ferenc. - A bio-üzemanyagok részarányát ugyanakkor folyamatosan kell emelni, s 5,75 százalékra kell megnövelni, aminek teljesítése szintén prognosztizáható. Ehhez hozzátartozik, hogy elvileg jövő évtől azoknak, akik a 4,4 százalékot be-rakják az üzemanyagba, kö-rülbelül 10 forinttal olcsóbb lesz az adótételük. Tehát a nagy cégeknek megéri, hogy ilyen bio-üzemanyagokat hasznosítsanak.

- Mi a helyzet az épületek energia takarékosságával?

- Napjainkban energiapazarlóak az épületek, s az erre vonatkozó irányelv a hőigény csökkentését szorgalmazza, hozzátéve: a nagyobb épüle-teknél már a tervezésnél számolni kell a megújuló energiaforrás hasznosítására alkalmas eszközökkel. Magyarországon már képzik azon szakembereket, akik az épület-energetikai adatlap alapján felmérik az energiafelhasználást, így a forgalomba kerülő épületek értékbecslésénél ez meghatározó lesz. A takarékoskodásra megemlíthetjük a napkollektorok alkalmazását, amivel például a használati melegvíz hatvan százaléka megújuló alapon létesülhet.

- Melyek az EU megújulóenergia politikájának alapjai?

- A környezetvédelem, az ellátásbiztonság növelése, a helyi és regionális fejlesztés, valamint az élelmiszer túltermelés csökkentése, az alternatív földhasználati lehetőségek biztosításával. Az egész unióban mezőgazdasági túltermelés van, ám ahhoz, hogy vidéken maradjanak az emberek, a növénytermesztést meg kell tartani. Legfeljebb nem élelmiszeripari irányba kell elmenni, hanem energetikai célú növénytermesztést kell alkalmazni.

A szakember a megújuló energiaforrások használatának szükségességét a környezet szennyezésének csökkentésében, az üvegházhatások mérséklésében, a fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának víziójában, illetve árának növekedésében, valamint a természet állapotának fenntarthatóságában határozta meg. Azt is hozzátette: bizonyos mértékben a megújuló energiaforrások is szennyeznek, s a hulladékok hasznosítása továbbra is kiemelt feladat.

- Véleménye szerint ez teljesíthető?

- Ez a teljesítés nincs veszélyben, hiszen tavaly a különböző biomassza erőművek termelésének következtében 4,5 százalékra emelkedett hazánkban a megújulókkal termelt elektromos energia - válaszolt Bohoczky Ferenc. - A bio-üzemanyagok részarányát ugyanakkor folyamatosan kell emelni, s 5,75 százalékra kell megnövelni, aminek teljesítése szintén prognosztizáható. Ehhez hozzátartozik, hogy elvileg jövő évtől azoknak, akik a 4,4 százalékot be-rakják az üzemanyagba, kö-rülbelül 10 forinttal olcsóbb lesz az adótételük. Tehát a nagy cégeknek megéri, hogy ilyen bio-üzemanyagokat hasznosítsanak.

- Mi a helyzet az épületek energia takarékosságával?

- Napjainkban energiapazarlóak az épületek, s az erre vonatkozó irányelv a hőigény csökkentését szorgalmazza, hozzátéve: a nagyobb épüle-teknél már a tervezésnél számolni kell a megújuló energiaforrás hasznosítására alkalmas eszközökkel. Magyarországon már képzik azon szakembereket, akik az épület-energetikai adatlap alapján felmérik az energiafelhasználást, így a forgalomba kerülő épületek értékbecslésénél ez meghatározó lesz. A takarékoskodásra megemlíthetjük a napkollektorok alkalmazását, amivel például a használati melegvíz hatvan százaléka megújuló alapon létesülhet.

- Melyek az EU megújulóenergia politikájának alapjai?

- A környezetvédelem, az ellátásbiztonság növelése, a helyi és regionális fejlesztés, valamint az élelmiszer túltermelés csökkentése, az alternatív földhasználati lehetőségek biztosításával. Az egész unióban mezőgazdasági túltermelés van, ám ahhoz, hogy vidéken maradjanak az emberek, a növénytermesztést meg kell tartani. Legfeljebb nem élelmiszeripari irányba kell elmenni, hanem energetikai célú növénytermesztést kell alkalmazni.

A szakember a megújuló energiaforrások használatának szükségességét a környezet szennyezésének csökkentésében, az üvegházhatások mérséklésében, a fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának víziójában, illetve árának növekedésében, valamint a természet állapotának fenntarthatóságában határozta meg. Azt is hozzátette: bizonyos mértékben a megújuló energiaforrások is szennyeznek, s a hulladékok hasznosítása továbbra is kiemelt feladat.

- Ez a teljesítés nincs veszélyben, hiszen tavaly a különböző biomassza erőművek termelésének következtében 4,5 százalékra emelkedett hazánkban a megújulókkal termelt elektromos energia - válaszolt Bohoczky Ferenc. - A bio-üzemanyagok részarányát ugyanakkor folyamatosan kell emelni, s 5,75 százalékra kell megnövelni, aminek teljesítése szintén prognosztizáható. Ehhez hozzátartozik, hogy elvileg jövő évtől azoknak, akik a 4,4 százalékot be-rakják az üzemanyagba, kö-rülbelül 10 forinttal olcsóbb lesz az adótételük. Tehát a nagy cégeknek megéri, hogy ilyen bio-üzemanyagokat hasznosítsanak.

- Mi a helyzet az épületek energia takarékosságával?

- Napjainkban energiapazarlóak az épületek, s az erre vonatkozó irányelv a hőigény csökkentését szorgalmazza, hozzátéve: a nagyobb épüle-teknél már a tervezésnél számolni kell a megújuló energiaforrás hasznosítására alkalmas eszközökkel. Magyarországon már képzik azon szakembereket, akik az épület-energetikai adatlap alapján felmérik az energiafelhasználást, így a forgalomba kerülő épületek értékbecslésénél ez meghatározó lesz. A takarékoskodásra megemlíthetjük a napkollektorok alkalmazását, amivel például a használati melegvíz hatvan százaléka megújuló alapon létesülhet.

- Melyek az EU megújulóenergia politikájának alapjai?

- A környezetvédelem, az ellátásbiztonság növelése, a helyi és regionális fejlesztés, valamint az élelmiszer túltermelés csökkentése, az alternatív földhasználati lehetőségek biztosításával. Az egész unióban mezőgazdasági túltermelés van, ám ahhoz, hogy vidéken maradjanak az emberek, a növénytermesztést meg kell tartani. Legfeljebb nem élelmiszeripari irányba kell elmenni, hanem energetikai célú növénytermesztést kell alkalmazni.

A szakember a megújuló energiaforrások használatának szükségességét a környezet szennyezésének csökkentésében, az üvegházhatások mérséklésében, a fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának víziójában, illetve árának növekedésében, valamint a természet állapotának fenntarthatóságában határozta meg. Azt is hozzátette: bizonyos mértékben a megújuló energiaforrások is szennyeznek, s a hulladékok hasznosítása továbbra is kiemelt feladat.

- Ez a teljesítés nincs veszélyben, hiszen tavaly a különböző biomassza erőművek termelésének következtében 4,5 százalékra emelkedett hazánkban a megújulókkal termelt elektromos energia - válaszolt Bohoczky Ferenc. - A bio-üzemanyagok részarányát ugyanakkor folyamatosan kell emelni, s 5,75 százalékra kell megnövelni, aminek teljesítése szintén prognosztizáható. Ehhez hozzátartozik, hogy elvileg jövő évtől azoknak, akik a 4,4 százalékot be-rakják az üzemanyagba, kö-rülbelül 10 forinttal olcsóbb lesz az adótételük. Tehát a nagy cégeknek megéri, hogy ilyen bio-üzemanyagokat hasznosítsanak.

- Mi a helyzet az épületek energia takarékosságával?

- Napjainkban energiapazarlóak az épületek, s az erre vonatkozó irányelv a hőigény csökkentését szorgalmazza, hozzátéve: a nagyobb épüle-teknél már a tervezésnél számolni kell a megújuló energiaforrás hasznosítására alkalmas eszközökkel. Magyarországon már képzik azon szakembereket, akik az épület-energetikai adatlap alapján felmérik az energiafelhasználást, így a forgalomba kerülő épületek értékbecslésénél ez meghatározó lesz. A takarékoskodásra megemlíthetjük a napkollektorok alkalmazását, amivel például a használati melegvíz hatvan százaléka megújuló alapon létesülhet.

- Melyek az EU megújulóenergia politikájának alapjai?

- A környezetvédelem, az ellátásbiztonság növelése, a helyi és regionális fejlesztés, valamint az élelmiszer túltermelés csökkentése, az alternatív földhasználati lehetőségek biztosításával. Az egész unióban mezőgazdasági túltermelés van, ám ahhoz, hogy vidéken maradjanak az emberek, a növénytermesztést meg kell tartani. Legfeljebb nem élelmiszeripari irányba kell elmenni, hanem energetikai célú növénytermesztést kell alkalmazni.

A szakember a megújuló energiaforrások használatának szükségességét a környezet szennyezésének csökkentésében, az üvegházhatások mérséklésében, a fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának víziójában, illetve árának növekedésében, valamint a természet állapotának fenntarthatóságában határozta meg. Azt is hozzátette: bizonyos mértékben a megújuló energiaforrások is szennyeznek, s a hulladékok hasznosítása továbbra is kiemelt feladat.

- Mi a helyzet az épületek energia takarékosságával?

- Napjainkban energiapazarlóak az épületek, s az erre vonatkozó irányelv a hőigény csökkentését szorgalmazza, hozzátéve: a nagyobb épüle-teknél már a tervezésnél számolni kell a megújuló energiaforrás hasznosítására alkalmas eszközökkel. Magyarországon már képzik azon szakembereket, akik az épület-energetikai adatlap alapján felmérik az energiafelhasználást, így a forgalomba kerülő épületek értékbecslésénél ez meghatározó lesz. A takarékoskodásra megemlíthetjük a napkollektorok alkalmazását, amivel például a használati melegvíz hatvan százaléka megújuló alapon létesülhet.

- Melyek az EU megújulóenergia politikájának alapjai?

- A környezetvédelem, az ellátásbiztonság növelése, a helyi és regionális fejlesztés, valamint az élelmiszer túltermelés csökkentése, az alternatív földhasználati lehetőségek biztosításával. Az egész unióban mezőgazdasági túltermelés van, ám ahhoz, hogy vidéken maradjanak az emberek, a növénytermesztést meg kell tartani. Legfeljebb nem élelmiszeripari irányba kell elmenni, hanem energetikai célú növénytermesztést kell alkalmazni.

A szakember a megújuló energiaforrások használatának szükségességét a környezet szennyezésének csökkentésében, az üvegházhatások mérséklésében, a fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának víziójában, illetve árának növekedésében, valamint a természet állapotának fenntarthatóságában határozta meg. Azt is hozzátette: bizonyos mértékben a megújuló energiaforrások is szennyeznek, s a hulladékok hasznosítása továbbra is kiemelt feladat.

- Mi a helyzet az épületek energia takarékosságával?

- Napjainkban energiapazarlóak az épületek, s az erre vonatkozó irányelv a hőigény csökkentését szorgalmazza, hozzátéve: a nagyobb épüle-teknél már a tervezésnél számolni kell a megújuló energiaforrás hasznosítására alkalmas eszközökkel. Magyarországon már képzik azon szakembereket, akik az épület-energetikai adatlap alapján felmérik az energiafelhasználást, így a forgalomba kerülő épületek értékbecslésénél ez meghatározó lesz. A takarékoskodásra megemlíthetjük a napkollektorok alkalmazását, amivel például a használati melegvíz hatvan százaléka megújuló alapon létesülhet.

- Melyek az EU megújulóenergia politikájának alapjai?

- A környezetvédelem, az ellátásbiztonság növelése, a helyi és regionális fejlesztés, valamint az élelmiszer túltermelés csökkentése, az alternatív földhasználati lehetőségek biztosításával. Az egész unióban mezőgazdasági túltermelés van, ám ahhoz, hogy vidéken maradjanak az emberek, a növénytermesztést meg kell tartani. Legfeljebb nem élelmiszeripari irányba kell elmenni, hanem energetikai célú növénytermesztést kell alkalmazni.

A szakember a megújuló energiaforrások használatának szükségességét a környezet szennyezésének csökkentésében, az üvegházhatások mérséklésében, a fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának víziójában, illetve árának növekedésében, valamint a természet állapotának fenntarthatóságában határozta meg. Azt is hozzátette: bizonyos mértékben a megújuló energiaforrások is szennyeznek, s a hulladékok hasznosítása továbbra is kiemelt feladat.

- Napjainkban energiapazarlóak az épületek, s az erre vonatkozó irányelv a hőigény csökkentését szorgalmazza, hozzátéve: a nagyobb épüle-teknél már a tervezésnél számolni kell a megújuló energiaforrás hasznosítására alkalmas eszközökkel. Magyarországon már képzik azon szakembereket, akik az épület-energetikai adatlap alapján felmérik az energiafelhasználást, így a forgalomba kerülő épületek értékbecslésénél ez meghatározó lesz. A takarékoskodásra megemlíthetjük a napkollektorok alkalmazását, amivel például a használati melegvíz hatvan százaléka megújuló alapon létesülhet.

- Melyek az EU megújulóenergia politikájának alapjai?

- A környezetvédelem, az ellátásbiztonság növelése, a helyi és regionális fejlesztés, valamint az élelmiszer túltermelés csökkentése, az alternatív földhasználati lehetőségek biztosításával. Az egész unióban mezőgazdasági túltermelés van, ám ahhoz, hogy vidéken maradjanak az emberek, a növénytermesztést meg kell tartani. Legfeljebb nem élelmiszeripari irányba kell elmenni, hanem energetikai célú növénytermesztést kell alkalmazni.

A szakember a megújuló energiaforrások használatának szükségességét a környezet szennyezésének csökkentésében, az üvegházhatások mérséklésében, a fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának víziójában, illetve árának növekedésében, valamint a természet állapotának fenntarthatóságában határozta meg. Azt is hozzátette: bizonyos mértékben a megújuló energiaforrások is szennyeznek, s a hulladékok hasznosítása továbbra is kiemelt feladat.

- Napjainkban energiapazarlóak az épületek, s az erre vonatkozó irányelv a hőigény csökkentését szorgalmazza, hozzátéve: a nagyobb épüle-teknél már a tervezésnél számolni kell a megújuló energiaforrás hasznosítására alkalmas eszközökkel. Magyarországon már képzik azon szakembereket, akik az épület-energetikai adatlap alapján felmérik az energiafelhasználást, így a forgalomba kerülő épületek értékbecslésénél ez meghatározó lesz. A takarékoskodásra megemlíthetjük a napkollektorok alkalmazását, amivel például a használati melegvíz hatvan százaléka megújuló alapon létesülhet.

- Melyek az EU megújulóenergia politikájának alapjai?

- A környezetvédelem, az ellátásbiztonság növelése, a helyi és regionális fejlesztés, valamint az élelmiszer túltermelés csökkentése, az alternatív földhasználati lehetőségek biztosításával. Az egész unióban mezőgazdasági túltermelés van, ám ahhoz, hogy vidéken maradjanak az emberek, a növénytermesztést meg kell tartani. Legfeljebb nem élelmiszeripari irányba kell elmenni, hanem energetikai célú növénytermesztést kell alkalmazni.

A szakember a megújuló energiaforrások használatának szükségességét a környezet szennyezésének csökkentésében, az üvegházhatások mérséklésében, a fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának víziójában, illetve árának növekedésében, valamint a természet állapotának fenntarthatóságában határozta meg. Azt is hozzátette: bizonyos mértékben a megújuló energiaforrások is szennyeznek, s a hulladékok hasznosítása továbbra is kiemelt feladat.

- Melyek az EU megújulóenergia politikájának alapjai?

- A környezetvédelem, az ellátásbiztonság növelése, a helyi és regionális fejlesztés, valamint az élelmiszer túltermelés csökkentése, az alternatív földhasználati lehetőségek biztosításával. Az egész unióban mezőgazdasági túltermelés van, ám ahhoz, hogy vidéken maradjanak az emberek, a növénytermesztést meg kell tartani. Legfeljebb nem élelmiszeripari irányba kell elmenni, hanem energetikai célú növénytermesztést kell alkalmazni.

A szakember a megújuló energiaforrások használatának szükségességét a környezet szennyezésének csökkentésében, az üvegházhatások mérséklésében, a fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának víziójában, illetve árának növekedésében, valamint a természet állapotának fenntarthatóságában határozta meg. Azt is hozzátette: bizonyos mértékben a megújuló energiaforrások is szennyeznek, s a hulladékok hasznosítása továbbra is kiemelt feladat.

- Melyek az EU megújulóenergia politikájának alapjai?

- A környezetvédelem, az ellátásbiztonság növelése, a helyi és regionális fejlesztés, valamint az élelmiszer túltermelés csökkentése, az alternatív földhasználati lehetőségek biztosításával. Az egész unióban mezőgazdasági túltermelés van, ám ahhoz, hogy vidéken maradjanak az emberek, a növénytermesztést meg kell tartani. Legfeljebb nem élelmiszeripari irányba kell elmenni, hanem energetikai célú növénytermesztést kell alkalmazni.

A szakember a megújuló energiaforrások használatának szükségességét a környezet szennyezésének csökkentésében, az üvegházhatások mérséklésében, a fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának víziójában, illetve árának növekedésében, valamint a természet állapotának fenntarthatóságában határozta meg. Azt is hozzátette: bizonyos mértékben a megújuló energiaforrások is szennyeznek, s a hulladékok hasznosítása továbbra is kiemelt feladat.

- A környezetvédelem, az ellátásbiztonság növelése, a helyi és regionális fejlesztés, valamint az élelmiszer túltermelés csökkentése, az alternatív földhasználati lehetőségek biztosításával. Az egész unióban mezőgazdasági túltermelés van, ám ahhoz, hogy vidéken maradjanak az emberek, a növénytermesztést meg kell tartani. Legfeljebb nem élelmiszeripari irányba kell elmenni, hanem energetikai célú növénytermesztést kell alkalmazni.

A szakember a megújuló energiaforrások használatának szükségességét a környezet szennyezésének csökkentésében, az üvegházhatások mérséklésében, a fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának víziójában, illetve árának növekedésében, valamint a természet állapotának fenntarthatóságában határozta meg. Azt is hozzátette: bizonyos mértékben a megújuló energiaforrások is szennyeznek, s a hulladékok hasznosítása továbbra is kiemelt feladat.

- A környezetvédelem, az ellátásbiztonság növelése, a helyi és regionális fejlesztés, valamint az élelmiszer túltermelés csökkentése, az alternatív földhasználati lehetőségek biztosításával. Az egész unióban mezőgazdasági túltermelés van, ám ahhoz, hogy vidéken maradjanak az emberek, a növénytermesztést meg kell tartani. Legfeljebb nem élelmiszeripari irányba kell elmenni, hanem energetikai célú növénytermesztést kell alkalmazni.

A szakember a megújuló energiaforrások használatának szükségességét a környezet szennyezésének csökkentésében, az üvegházhatások mérséklésében, a fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának víziójában, illetve árának növekedésében, valamint a természet állapotának fenntarthatóságában határozta meg. Azt is hozzátette: bizonyos mértékben a megújuló energiaforrások is szennyeznek, s a hulladékok hasznosítása továbbra is kiemelt feladat.

A szakember a megújuló energiaforrások használatának szükségességét a környezet szennyezésének csökkentésében, az üvegházhatások mérséklésében, a fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának víziójában, illetve árának növekedésében, valamint a természet állapotának fenntarthatóságában határozta meg. Azt is hozzátette: bizonyos mértékben a megújuló energiaforrások is szennyeznek, s a hulladékok hasznosítása továbbra is kiemelt feladat.

A szakember a megújuló energiaforrások használatának szükségességét a környezet szennyezésének csökkentésében, az üvegházhatások mérséklésében, a fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának víziójában, illetve árának növekedésében, valamint a természet állapotának fenntarthatóságában határozta meg. Azt is hozzátette: bizonyos mértékben a megújuló energiaforrások is szennyeznek, s a hulladékok hasznosítása továbbra is kiemelt feladat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!