Gazdaság

2006.07.15. 02:29

Területi munkaügyi felügyelőség igazgatója a színlelt szerződések jellemző ismérveiről

Szombathely - Tegna-pi lapszámunkban közöltük dr. Virágh Norbert, az OMMF Nyugat-dunántúli Munkaügyi Felügyelőség igazgatója írásának első részét. Most a második, befejező rész következik.

Mórocz Zsolt

Önmagában, önkényesen kiragadva egyetlen ismérv sem lehet a döntésnél meghatározó, ezek fennállását vagy hiányát külön-külön kell megvizsgálni; azonban kimondható, hogy az első négy kritérium minden ügyben kiemelt jelentőséggel bír.

Egyes jogszabályokban meghatározott tevékenységek kizárólag csak az adott jogszabály alapján meghatározott jogviszonyban láthatók el. Ilyen például a sportról szóló 2004. évi I. törvény 8. -ának (1) bekezdése, mely szerint a hivatásos sportoló - aki ellenérték fejében végzi tevékenységét - csak a sportvállalkozással kötött munkaszerződés alapján fejtheti ki sporttevékenységét.

Más esetben jogszabály teszi lehetővé, hogy a munkát végző személy speciális jogviszony keretében végezhesse tevékenységét. Ilyen pl. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7. (2) bekezdésének a- pontja szerinti szabadfoglalkozású tevékenység. Ebben az esetben a tevékenység végzőjét (szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó) megilleti a jogviszony választásának joga, annak eldöntése, hogy tevékenységét szabadfoglalkozásúként, önálló jogviszony keretében, vagy munkavállalóként munkaviszony, illetve - ha a foglalkoztató a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Kjt.) hatálya alá tartozik -, közalkalmazottként közalkalmazotti jogviszony keretében akarja-e végezni. Ilyen esetben a munkaügyi felügyelőség a jogviszony minősítése során nem a fent felsorolt ismérvek (jogok és kötelezettségek), hanem az egyéb körülmények - a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásai, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozatai - vizsgálatával tudja eldönteni, hogy a felek akarata valóban szabadfoglalkozású jogviszony létrehozására, avagy közalkalmazotti jogviszony palástolására irányult-e.

Az adózás, valamint egyes adónemek - köztük például az ekho - választásának lehetősége a munkavégzésre irányuló jogviszonynak csupán a következménye. Az egyes minősítő jegyek önmagukban nem eredményezik egyik vagy másik adózási forma érvényesülését, általában a munkavégzésre irányuló jogviszony, illetőleg a jogviszonyt létesítő megállapodás tényleges tartalma dönti el, hogy arra milyen szabályokat kell alkalmazni.

Véleményem szerint a következők miatt fordulhat elő a munkaviszony palástolása pusztán helytelen jogalkalmazás, közterhek alól kibújás, illetve ezek csökkentése, a Munka Törvénykönyve által a munkavállaló részére biztosított garanciális jogok (munkaidő, pihenőidő, szabadság, munka díjazása, munkabér védelme) - a másik oldalon munkáltatói kötelezettségek - kikerülése, ily módon lehetővé téve a lazább foglalkoztatást.A SZAKÉRTŐ ÍRJA

Egyes jogszabályokban meghatározott tevékenységek kizárólag csak az adott jogszabály alapján meghatározott jogviszonyban láthatók el. Ilyen például a sportról szóló 2004. évi I. törvény 8. -ának (1) bekezdése, mely szerint a hivatásos sportoló - aki ellenérték fejében végzi tevékenységét - csak a sportvállalkozással kötött munkaszerződés alapján fejtheti ki sporttevékenységét.

Más esetben jogszabály teszi lehetővé, hogy a munkát végző személy speciális jogviszony keretében végezhesse tevékenységét. Ilyen pl. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7. (2) bekezdésének a- pontja szerinti szabadfoglalkozású tevékenység. Ebben az esetben a tevékenység végzőjét (szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó) megilleti a jogviszony választásának joga, annak eldöntése, hogy tevékenységét szabadfoglalkozásúként, önálló jogviszony keretében, vagy munkavállalóként munkaviszony, illetve - ha a foglalkoztató a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Kjt.) hatálya alá tartozik -, közalkalmazottként közalkalmazotti jogviszony keretében akarja-e végezni. Ilyen esetben a munkaügyi felügyelőség a jogviszony minősítése során nem a fent felsorolt ismérvek (jogok és kötelezettségek), hanem az egyéb körülmények - a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásai, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozatai - vizsgálatával tudja eldönteni, hogy a felek akarata valóban szabadfoglalkozású jogviszony létrehozására, avagy közalkalmazotti jogviszony palástolására irányult-e.

Az adózás, valamint egyes adónemek - köztük például az ekho - választásának lehetősége a munkavégzésre irányuló jogviszonynak csupán a következménye. Az egyes minősítő jegyek önmagukban nem eredményezik egyik vagy másik adózási forma érvényesülését, általában a munkavégzésre irányuló jogviszony, illetőleg a jogviszonyt létesítő megállapodás tényleges tartalma dönti el, hogy arra milyen szabályokat kell alkalmazni.

Véleményem szerint a következők miatt fordulhat elő a munkaviszony palástolása pusztán helytelen jogalkalmazás, közterhek alól kibújás, illetve ezek csökkentése, a Munka Törvénykönyve által a munkavállaló részére biztosított garanciális jogok (munkaidő, pihenőidő, szabadság, munka díjazása, munkabér védelme) - a másik oldalon munkáltatói kötelezettségek - kikerülése, ily módon lehetővé téve a lazább foglalkoztatást.A SZAKÉRTŐ ÍRJA

Egyes jogszabályokban meghatározott tevékenységek kizárólag csak az adott jogszabály alapján meghatározott jogviszonyban láthatók el. Ilyen például a sportról szóló 2004. évi I. törvény 8. -ának (1) bekezdése, mely szerint a hivatásos sportoló - aki ellenérték fejében végzi tevékenységét - csak a sportvállalkozással kötött munkaszerződés alapján fejtheti ki sporttevékenységét.

Más esetben jogszabály teszi lehetővé, hogy a munkát végző személy speciális jogviszony keretében végezhesse tevékenységét. Ilyen pl. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7. (2) bekezdésének a- pontja szerinti szabadfoglalkozású tevékenység. Ebben az esetben a tevékenység végzőjét (szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó) megilleti a jogviszony választásának joga, annak eldöntése, hogy tevékenységét szabadfoglalkozásúként, önálló jogviszony keretében, vagy munkavállalóként munkaviszony, illetve - ha a foglalkoztató a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Kjt.) hatálya alá tartozik -, közalkalmazottként közalkalmazotti jogviszony keretében akarja-e végezni. Ilyen esetben a munkaügyi felügyelőség a jogviszony minősítése során nem a fent felsorolt ismérvek (jogok és kötelezettségek), hanem az egyéb körülmények - a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásai, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozatai - vizsgálatával tudja eldönteni, hogy a felek akarata valóban szabadfoglalkozású jogviszony létrehozására, avagy közalkalmazotti jogviszony palástolására irányult-e.

Az adózás, valamint egyes adónemek - köztük például az ekho - választásának lehetősége a munkavégzésre irányuló jogviszonynak csupán a következménye. Az egyes minősítő jegyek önmagukban nem eredményezik egyik vagy másik adózási forma érvényesülését, általában a munkavégzésre irányuló jogviszony, illetőleg a jogviszonyt létesítő megállapodás tényleges tartalma dönti el, hogy arra milyen szabályokat kell alkalmazni.

Véleményem szerint a következők miatt fordulhat elő a munkaviszony palástolása pusztán helytelen jogalkalmazás, közterhek alól kibújás, illetve ezek csökkentése, a Munka Törvénykönyve által a munkavállaló részére biztosított garanciális jogok (munkaidő, pihenőidő, szabadság, munka díjazása, munkabér védelme) - a másik oldalon munkáltatói kötelezettségek - kikerülése, ily módon lehetővé téve a lazább foglalkoztatást.A SZAKÉRTŐ ÍRJA

Más esetben jogszabály teszi lehetővé, hogy a munkát végző személy speciális jogviszony keretében végezhesse tevékenységét. Ilyen pl. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7. (2) bekezdésének a- pontja szerinti szabadfoglalkozású tevékenység. Ebben az esetben a tevékenység végzőjét (szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó) megilleti a jogviszony választásának joga, annak eldöntése, hogy tevékenységét szabadfoglalkozásúként, önálló jogviszony keretében, vagy munkavállalóként munkaviszony, illetve - ha a foglalkoztató a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Kjt.) hatálya alá tartozik -, közalkalmazottként közalkalmazotti jogviszony keretében akarja-e végezni. Ilyen esetben a munkaügyi felügyelőség a jogviszony minősítése során nem a fent felsorolt ismérvek (jogok és kötelezettségek), hanem az egyéb körülmények - a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásai, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozatai - vizsgálatával tudja eldönteni, hogy a felek akarata valóban szabadfoglalkozású jogviszony létrehozására, avagy közalkalmazotti jogviszony palástolására irányult-e.

Az adózás, valamint egyes adónemek - köztük például az ekho - választásának lehetősége a munkavégzésre irányuló jogviszonynak csupán a következménye. Az egyes minősítő jegyek önmagukban nem eredményezik egyik vagy másik adózási forma érvényesülését, általában a munkavégzésre irányuló jogviszony, illetőleg a jogviszonyt létesítő megállapodás tényleges tartalma dönti el, hogy arra milyen szabályokat kell alkalmazni.

Véleményem szerint a következők miatt fordulhat elő a munkaviszony palástolása pusztán helytelen jogalkalmazás, közterhek alól kibújás, illetve ezek csökkentése, a Munka Törvénykönyve által a munkavállaló részére biztosított garanciális jogok (munkaidő, pihenőidő, szabadság, munka díjazása, munkabér védelme) - a másik oldalon munkáltatói kötelezettségek - kikerülése, ily módon lehetővé téve a lazább foglalkoztatást.A SZAKÉRTŐ ÍRJA

Más esetben jogszabály teszi lehetővé, hogy a munkát végző személy speciális jogviszony keretében végezhesse tevékenységét. Ilyen pl. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7. (2) bekezdésének a- pontja szerinti szabadfoglalkozású tevékenység. Ebben az esetben a tevékenység végzőjét (szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó) megilleti a jogviszony választásának joga, annak eldöntése, hogy tevékenységét szabadfoglalkozásúként, önálló jogviszony keretében, vagy munkavállalóként munkaviszony, illetve - ha a foglalkoztató a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Kjt.) hatálya alá tartozik -, közalkalmazottként közalkalmazotti jogviszony keretében akarja-e végezni. Ilyen esetben a munkaügyi felügyelőség a jogviszony minősítése során nem a fent felsorolt ismérvek (jogok és kötelezettségek), hanem az egyéb körülmények - a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásai, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozatai - vizsgálatával tudja eldönteni, hogy a felek akarata valóban szabadfoglalkozású jogviszony létrehozására, avagy közalkalmazotti jogviszony palástolására irányult-e.

Az adózás, valamint egyes adónemek - köztük például az ekho - választásának lehetősége a munkavégzésre irányuló jogviszonynak csupán a következménye. Az egyes minősítő jegyek önmagukban nem eredményezik egyik vagy másik adózási forma érvényesülését, általában a munkavégzésre irányuló jogviszony, illetőleg a jogviszonyt létesítő megállapodás tényleges tartalma dönti el, hogy arra milyen szabályokat kell alkalmazni.

Véleményem szerint a következők miatt fordulhat elő a munkaviszony palástolása pusztán helytelen jogalkalmazás, közterhek alól kibújás, illetve ezek csökkentése, a Munka Törvénykönyve által a munkavállaló részére biztosított garanciális jogok (munkaidő, pihenőidő, szabadság, munka díjazása, munkabér védelme) - a másik oldalon munkáltatói kötelezettségek - kikerülése, ily módon lehetővé téve a lazább foglalkoztatást.A SZAKÉRTŐ ÍRJA

Az adózás, valamint egyes adónemek - köztük például az ekho - választásának lehetősége a munkavégzésre irányuló jogviszonynak csupán a következménye. Az egyes minősítő jegyek önmagukban nem eredményezik egyik vagy másik adózási forma érvényesülését, általában a munkavégzésre irányuló jogviszony, illetőleg a jogviszonyt létesítő megállapodás tényleges tartalma dönti el, hogy arra milyen szabályokat kell alkalmazni.

Véleményem szerint a következők miatt fordulhat elő a munkaviszony palástolása pusztán helytelen jogalkalmazás, közterhek alól kibújás, illetve ezek csökkentése, a Munka Törvénykönyve által a munkavállaló részére biztosított garanciális jogok (munkaidő, pihenőidő, szabadság, munka díjazása, munkabér védelme) - a másik oldalon munkáltatói kötelezettségek - kikerülése, ily módon lehetővé téve a lazább foglalkoztatást.A SZAKÉRTŐ ÍRJA

Az adózás, valamint egyes adónemek - köztük például az ekho - választásának lehetősége a munkavégzésre irányuló jogviszonynak csupán a következménye. Az egyes minősítő jegyek önmagukban nem eredményezik egyik vagy másik adózási forma érvényesülését, általában a munkavégzésre irányuló jogviszony, illetőleg a jogviszonyt létesítő megállapodás tényleges tartalma dönti el, hogy arra milyen szabályokat kell alkalmazni.

Véleményem szerint a következők miatt fordulhat elő a munkaviszony palástolása pusztán helytelen jogalkalmazás, közterhek alól kibújás, illetve ezek csökkentése, a Munka Törvénykönyve által a munkavállaló részére biztosított garanciális jogok (munkaidő, pihenőidő, szabadság, munka díjazása, munkabér védelme) - a másik oldalon munkáltatói kötelezettségek - kikerülése, ily módon lehetővé téve a lazább foglalkoztatást.A SZAKÉRTŐ ÍRJA

Véleményem szerint a következők miatt fordulhat elő a munkaviszony palástolása pusztán helytelen jogalkalmazás, közterhek alól kibújás, illetve ezek csökkentése, a Munka Törvénykönyve által a munkavállaló részére biztosított garanciális jogok (munkaidő, pihenőidő, szabadság, munka díjazása, munkabér védelme) - a másik oldalon munkáltatói kötelezettségek - kikerülése, ily módon lehetővé téve a lazább foglalkoztatást.A SZAKÉRTŐ ÍRJA

Véleményem szerint a következők miatt fordulhat elő a munkaviszony palástolása pusztán helytelen jogalkalmazás, közterhek alól kibújás, illetve ezek csökkentése, a Munka Törvénykönyve által a munkavállaló részére biztosított garanciális jogok (munkaidő, pihenőidő, szabadság, munka díjazása, munkabér védelme) - a másik oldalon munkáltatói kötelezettségek - kikerülése, ily módon lehetővé téve a lazább foglalkoztatást.A SZAKÉRTŐ ÍRJA

Ezek is érdekelhetik