A nagy gyötrelem másfél órája

A Bozsik-csapat nem kezdett rosszul, ám alig negyedóra elteltével jött a dráma, Éger elképesztő hibájának köszönhetően: röviden adott haza, Solksjaer az ajándék labdát köszönte szépen, majd a hálóig gyalogolt vele, 0:1. A kínoknak, az elképesztő bakiknak nem volt vége, Király a kapunk előtti szabadrúgást a gyakorlattal ellentétben nem a mezőnybe rúgta, hanem vérszegényen Löwhöz paszolt, aki a rárontó Strömstadot találta el, a norvégnek sok dolga nem maradt, az üres kapuba passzolt, 0:2. Amennyire gyermeteg volt az első két északi találat, annyira parádés a harmadik, Strömstad átadását Pedersen kapásból, szinte az alapvonalról zúdította a bal sarokba, 0:3. A hazai hívek a találat után már nem a korábban megszokott ébresztőt skandálták, hanem felhangzott a Szép volt fiúk! rigmus.

A folytatásban sem változott sokat a játék képe, Király hibája nyomán Solksjaer köszönt be újfent, 4-0. Macska-egér harc folyt a pályán. Szörnyű volt látni, hogy a két gárda nem volt egy súlycsoportban. A végén a csereként beállt Torghelle verekedett ki egy tizenegyest, amit Gera gólra váltott, ezzel valamit kozmetikázott a rettenetes eredményen, 1:4. A szurkolók kínjukban a norvégokat és a büntetőt kiharcoló támadót éltették: Sanyi, a király!

A sajtótájékoztatóra a norvég kapitány, Age Hareide érkezett elsőként, s nem is lep-lezte elégedettségét.

- Nehéz mérkőzésre számítottunk, sokat elemeztük ellenfelünk játékát. Az első félidőben minden eldőlt, s a folytatásban is kontrolláltuk a játékot. A fiúk maradéktalanul betartották a taktikai utasításokat, számunkra tökéletes volt a mérkőzés.

Bozsik Péter arckifejezése nem sok mindent árult el, higgadtan értékelt. Monológját így kezdte: ült már jobb hangulatban is sajtótájékoztatón.

- Az ellenfélnek ezúttal minden sikerült, amihez mi is nagyban hozzájárultunk, az első két gólt ajándékba adtuk. Sajnos megremegtek a lábak, nyoma sem volt a Manchesterben és Grazban mutatott higgadt futballnak. Szerdáig rendeznünk kell a sorokat.

Fehér Csaba mondta az öltözőben: a következő napokban dől el, milyen sportemberek vagyunk, mennyit érünk.

A fentebb említett, a PSV Eindhoven alkalmazásában álló védő a mérkőzés napján ünnepelte 31. születésnapját. Nem volt önfeledt. A kezdés előtt azt mondtam, ha minden optimális, jó meccset vívhatunk a norvégokkal, s talán nyerhetünk is. Ám, ha láncszemek hiányoznak, ahhoz nem vagyunk elég jók, hogy nehéz helyzetből felálljunk. Boszniában javítanunk kell.

Az első gólért felelős Éger László közölte, pályafutása során még nem követett el ekkora bakit. Soha nem adtam ilyen passzt, óriásit hibáztam. Magunkat vertük meg. Solksjaer és Carew ugyan remek futballisták, de ezúttal nem ők dolgozták ki a helyzeteket, mi hoztuk őket ziccerbe.

A második találathoz hozzájáruló Löw Zsolt megjegyezte: a norvégok kiismerték a játékukat, rájuk kényszerítették akaratukat. Most banális lenne elnézést kérni, ám tény, nagyon sajnáljuk a vereséget, nekünk is nagyon fáj a megalázó eredmény. Szerdáig nem fizikálisan, hanem lelkileg kell rendbe jönnünk.

Tény, sok idő nincs a merengésre, lévén szeptember 6-án Boszniában van jelenése a gárdának, Eb-selejtezőn.

Szusza Ferenc Stadion, 13 000 néző. Jv.: Vink (holland).

Magyarország: Király - Fehér Cs., Juhász R., (Vanczák, 65.), Éger, Lőw - Horváth A. (Kiss Z. 61.), Molnár B., Dárdai - Gera, Huszti - Sowunmi (Torghelle, 80.)

Norvégia: Myhre - Rambekk, Hagen, Hangeland, Johnsen - Stromstad (Braaten, 62.), Andresen, Hestad (Larsen, 85.), Pedersen - Solksjaer, Carew (Iversen, 76.)

Gólszerzők: Gera (88., 11-esből), illetve Solskajer (15., 54.), Stromstad (32.), Pedersen (42.)

Sárga lap: Éger (62.), Torghelle (81.), illetve Johnsen (84.)