Fityeház

2015.03.26. 18:14

Hogy ne legyen halotti tor - A kormányzat segítségét kérik a Mura menti horvátok

Fityeház - Az átmeneti segítségre is szükség van, de elengedhetetlen a hosszú távú megoldás a kis gyermeklétszám miatt az óvodáik, iskoláik fenntartásával küzdő önkormányzatok problémájára, ez pedig a mostaninál magasabb finanszírozást jelent.

Horváth-Balogh Attila

Ez a lényege mindannak, ami csütörtökön, a volt fityeházi iskolában az óvoda megmentése kapcsán rendezett fórumon elhangzott. A fórumon részt vettek környékbeli polgármesterek, iskolaigazgatók, óvodavezetők, valamint Teleki László országgyűlési képviselő, Martinecz Aranka, a Zala Megyei Közgyűlés nemzetiségi bizottságának tagja, Szolga József, az országos horvát önkormányzat hivatalának vezetője és Gugán János, az országos horvát önkormányzat elnöke. A megbeszélést a Zala Megyei Horvát Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezte, ugyanis mint arról szerdán beszámoltunk , a horvát ajkú kistelepülés önerejéből már nem képes fenntartani utolsó, még megmaradt intézményét, a nemzetiségi óvodát. Ám erre törvény kötelezi, így aztán bezárni se tudja igaz, nem is akarja, hiszen akkor (mint ahogy azt Vargovics Józsefné, a megyei horvát önkormányzat elnöke köszöntője után Tatai István polgármester kifejtette) a falu sorvadásnak indul.

- Nem kell majd polgármester, nem kell képviselőtestület, csak elöljáróság lesz, vagy hasonló, mint ahogy volt a régi időkben - mondta.

Tatai István, Szolga József, Vargovics Józsefné, Gugán János és Teleki László a tegnapi fórumon. A többi résztvevővel arról határoztak: a helyi országgyűlési képviselőket is bevonva, delegációt küldenek a Parlamentbe, hogy a problémára hosszú távú megoldás születhessen Fotó: Szakony Attila

Teleki László jelezte: úgy néz ki, a probléma nemcsak a nemzetiségi óvodáké, iskoláké, hanem minden olyan oktatási intézményé, mely nem adóerős kistelepülésen működik, s a fenntartó a szükségesnél kisebb állami normatívát nem tudja az adóbevételekből kipótolni.

- Felszólaltam az ügy kapcsán a parlamentben, ahol először azt a választ kaptam, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatoknak rendelkezésére áll egyfajta keret, melyből fenntarthatják az intézményeket. Később azonban kiderült, hogy a nemzetiségi szószólók költségvetéséből kimaradt ez a tétel, s Ritter Imre, a német nemzetiség szószólója ígéretet tett arra, hogy tárgyalást kezdeményez az illetékes államtitkárral, annak érdekében, hogy az állam biztosítson forrásokat a probléma megoldására mondta. Azt is kijelentette: ez különösen elengedhetetlen akkor, ha törvényben előírja az adott intézmény fenntartását márpedig előírja.

Gugán János arról beszélt: az országos önkormányzatok valóban kapnak pénzt az intézmények fenntartásához, de csak azokhoz, melyek kifejezetten hozzájuk tartoznak. Jelezte, ilyen több is van, de ezek esetében ők maguk is hasonló finanszírozási gondokkal küszködnek, csakúgy, mint még számos nemzetiségi önkormányzat a határ mentén. Mint mondta, a problémára tehát valóban hosszú távú megoldást kell keresni, s Hepp Mihály, a magyarországi horvát nemzetiség szószólója a kialakult helyzetet a nemzetiségi szószólók ülése elé tárja, ő maga pedig az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége következő ülésén hozza szóba a témát.

A szomszédos Murakeresztúr polgármestere, Pavlicz Lajos kemény szavakat használt.

- A polgármestereket és a képviselőket nem azért választották, hogy halotti tort üljenek az intézményeik felett - jelentette ki. De ha nem lesz állami pluszfinanszírozás, az önkormányzat előtt két út marad: előbb-utóbb vagy bezárja az ovit, vagy csődöt jelent. Mindkettő szégyenletes az államra nézve.

 

Ezek is érdekelhetik