Jóképű öszvér (képgalériával frissítve)

- Tavaly vettem egy romos Octaviát, abból az alvázat meghagytam, s erre építettem egy másik, jobb állapotú karosszériát, amit Budakesziről, egy ismerősömtől hoztam el. Idehaza aztán barátaimmal és segítőimmel, Sándor Attilával és Kantó Lászlóval új küszöböket csináltunk, s ahol kellett, kilakatoltuk a kasztnit - magyarázta az Octavia-építés rögös útját Gulyás Béla. - A futóművet elöl-hátul leültettük , más lengéscsillapítókat szereltünk be, a kerékfelniket a Volkswagentől vettük, a motort pedig egyszerűen kidobtuk, és egy régi Skoda mikrobusz, az 1203-as motorját építettük be a helyére. Ez a négyhengeres erőforrás 55 lóerős, de télen a műhelyben megpróbálunk még 5-10 lóerőt adni rá azzal, hogy kapni fog egy 1.7-es Lada Niva karburátort. Amúgy a műszerfal egy részét, egészen pontosan az órákat is az orosz márkától kölcsönöztem, mert mindenképpen szerettem volna fordulatszámmérőt a kocsiba, de ez csak a Skoda 120 GLS-ben volt, s kapni ilyet manapság már nem lehet. Különlegesség még, hogy az indítózás nem kulccsal történik, hanem nyomógombbal. Az ülések Peugeot 306-osból valók, eredetileg kagylóüléseket szerettem volna bele, de azok sajnos túlságosan drágák.

Az 1950-es években a Skoda még orrmotoros autókat gyártott. A márkánál akkoriban váltották fel nevek a számokat a típusjelzéseknél: a 440-es Octavia, a 445-ös Octavia Super, a 450-es pedig Felicia lett a keresztségben. 1960-ban került a szalonokba az Octavia Touring Sport, mely később kétszer is megnyerte a Monte Carlo Rallyt. Rá egy évre jelent meg ugyanennek a kombi verzió-ja. 1965-ben ráncfelvarráson, négy év múlva pedig modellfrissítésen esett át a típus, melynek gyártása 1971-ben szűnt meg. Eztán hosszú szünet következett az orrmotorosok gyártásában, mert Skodáék áttértek a farmotorra.

Gulyás Béla egyébként az autójával a Kanizsa Autó- és Motorsport Egyesület legutóbbi szlalomversenyén tartotta a főpróbát, ahol rendesen meghajtotta a gépet. A rendszámtábla tanúsága szerint gazdája beceneve után Zizzenőre keresztelt járgány építője számára is meglepően jól viselkedett a versenykörülmények között: szépen meg lehetett rúgatni , s a kanyarokban is megfelelően tapadt az aszfalthoz. Csak megállni volt nehéz vele: a saját dobfékek ugyanis gyengének bizonyultak, ezért aztán azóta kicserélték őket Skoda 100-ból vett tárcsafékekre.

Gulyás Béla pedig már dolgozik egy újabb régi Skoda helyreállításán, maradék üres óráira pedig van egy régi, púpos Trabantja is.