A király beszéde megtaníthatja jobban elfogadni a dadogó embereket

- Ilyenkor nem szabad rászólni, mert rögzülhet ez a szokása . A fiziológiai dadogás általában elmúlik, az óvodáskor végére elnövi a gyerek - mondta a szakember.

A dadogás lehet örökletes tényező is, főleg olyan családokban, ahol gyakori a beszédhibás egyén. S hogy egyébként mi válthatja ki?

- A dadogást okozhatja idegrendszeri gyengeség, szorongás, vagy valamilyen esemény miatt hajlamosító tényező. Ilyen például, amikor a gyereket a bal kézről a jobbra átállítják. De a beszéd elakadását kiválthatja ijedtség, pszichés dolog, netán az anya-gyerek kapcsolatban bekövetkezett jelentős változás.

Mellesné Bagdi Erzsébet a tapasztalatok alapján azt is kiemelte, hogy óvodáskorban eredményesen orvosolható a beszédhiba, ami egyébként e korosztály 3-5 százalékát érinti. Az esetek többségében tünetmentesség érhető el, hiszen az éneklés (ilyenkor nem dadognak), az ábrázolás, a mese, a helyes légzésgyakorlás, a gyerekversek ritmizálása, mind-mind a figyelemkoncentráció együtteseként segíti a beszéd javítását.

- Sajnos azonban az is előfordul, hogy a probléma iskolakezdéskor, feladathelyzetben ismét visszatér, de felerősödhet a pubertás szakaszban, s áthúzódhat felnőtt korba is - hívta fel a figyelmet. - Más a helyzet, előbb jön a sikerélmény akkor, amikor a gyerekkel ketten vagyunk a foglalkozáson, kint, az osztálytársak körében nehezebb. El kell velük fogadtatni, ők is ugyanolyan képességű gyerekek, mint a társaik. Valójában a megakadástól való félelem tartja fenn a dadogást. Ezt kell legyőzniük, s ebben kell segíteni őket. Az iskolákkal, óvodákkal, szülőkkel jó a kapcsolatunk. Persze riadalmat vált ki a szülőből, ha észreveszi, dadog a gyerek. Rögtön beszélünk vele, s megnyugtatjuk: korrigálható a beszédhiba, s ha szükséges, pszichológus bevonását is javasoljuk...

Egyébként a beszédfolyamatosság zavarakor főleg a kemény hangzók - mint a b, d, g, p, t betűk - kimondása jelent problémát. Amúgy pedig normál felnőtteknél is adódhatnak olyan élethelyzetek, amik kiválthatják a dadogást. Lehet akár a számukra szokatlan szereplés, de gátlást okozhat telefonon történő beszélgetés is - említett példákat Mellesné Bagdi Erzsébet. E korosztálynál is többféle módszert kísérleteztek ki a beszédjavítás fejlesztésére. S most ne Démoszthenész athéni politikusra, szónokra gondoljunk, aki a szájába tett kavicsokkal fejlesztette beszédkészségét. A hasi légzés kialakítása a megfelelő levegőbeosztás szempontjából nagyon fontos, de szerepe van a relaxálásnak, akárcsak a ritmusgyakorlatoknak.

- Az embernek önmagát kell legyőznie, tudatosítani magával, képes helytállni. Mindehhez óriási akaraterő szükséges, és olyan logopédus, aki megtanítja lazítani, akivel jó a viszonya, s aki el tudja vele hitetni, le tudja küzdeni a problémát. Ám mindenekelőtt arról győzi meg, hogy ő is ugyanolyan értékű ember mint más, semmivel sem kevesebb. A fogyatékosságát annyira tudja leküzdeni, amennyire önmagát képes elfogadtatni - hangsúlyozta a szakember. Helyzettől, idegrendszeri állapottól is függ, mikor s milyen erősséggel jön elő a dadogás. Mint tanácsolta, ilyenkor várni kell türelmesen, amíg az illető végigmondja a mondandóját, nem szabad belevágni a szavába.

Mellesné Bagdi Erzsébet szerint A király beszéde című film ráirányíthatja a figyelmet a problémára, s talán megtanítja jobban elfogadni a dadogó embereket. Mint ahogy történt Az esőember című film vetítését követően az autizmussal élők esetében. Egyébként a felnőttek egy százaléka küszködik dadogással. Ám van, aki olyan jó előadó, hogy fel sem tűnik, beszédhibás. Vagy ha igen, akkor sem zavaró...

- Sajnos azonban az is előfordul, hogy a probléma iskolakezdéskor, feladathelyzetben ismét visszatér, de felerősödhet a pubertás szakaszban, s áthúzódhat felnőtt korba is - hívta fel a figyelmet. - Más a helyzet, előbb jön a sikerélmény akkor, amikor a gyerekkel ketten vagyunk a foglalkozáson, kint, az osztálytársak körében nehezebb. El kell velük fogadtatni, ők is ugyanolyan képességű gyerekek, mint a társaik. Valójában a megakadástól való félelem tartja fenn a dadogást. Ezt kell legyőzniük, s ebben kell segíteni őket. Az iskolákkal, óvodákkal, szülőkkel jó a kapcsolatunk. Persze riadalmat vált ki a szülőből, ha észreveszi, dadog a gyerek. Rögtön beszélünk vele, s megnyugtatjuk: korrigálható a beszédhiba, s ha szükséges, pszichológus bevonását is javasoljuk...

Egyébként a beszédfolyamatosság zavarakor főleg a kemény hangzók - mint a b, d, g, p, t betűk - kimondása jelent problémát. Amúgy pedig normál felnőtteknél is adódhatnak olyan élethelyzetek, amik kiválthatják a dadogást. Lehet akár a számukra szokatlan szereplés, de gátlást okozhat telefonon történő beszélgetés is - említett példákat Mellesné Bagdi Erzsébet. E korosztálynál is többféle módszert kísérleteztek ki a beszédjavítás fejlesztésére. S most ne Démoszthenész athéni politikusra, szónokra gondoljunk, aki a szájába tett kavicsokkal fejlesztette beszédkészségét. A hasi légzés kialakítása a megfelelő levegőbeosztás szempontjából nagyon fontos, de szerepe van a relaxálásnak, akárcsak a ritmusgyakorlatoknak.

- Az embernek önmagát kell legyőznie, tudatosítani magával, képes helytállni. Mindehhez óriási akaraterő szükséges, és olyan logopédus, aki megtanítja lazítani, akivel jó a viszonya, s aki el tudja vele hitetni, le tudja küzdeni a problémát. Ám mindenekelőtt arról győzi meg, hogy ő is ugyanolyan értékű ember mint más, semmivel sem kevesebb. A fogyatékosságát annyira tudja leküzdeni, amennyire önmagát képes elfogadtatni - hangsúlyozta a szakember. Helyzettől, idegrendszeri állapottól is függ, mikor s milyen erősséggel jön elő a dadogás. Mint tanácsolta, ilyenkor várni kell türelmesen, amíg az illető végigmondja a mondandóját, nem szabad belevágni a szavába.

Mellesné Bagdi Erzsébet szerint A király beszéde című film ráirányíthatja a figyelmet a problémára, s talán megtanítja jobban elfogadni a dadogó embereket. Mint ahogy történt Az esőember című film vetítését követően az autizmussal élők esetében. Egyébként a felnőttek egy százaléka küszködik dadogással. Ám van, aki olyan jó előadó, hogy fel sem tűnik, beszédhibás. Vagy ha igen, akkor sem zavaró...

- Sajnos azonban az is előfordul, hogy a probléma iskolakezdéskor, feladathelyzetben ismét visszatér, de felerősödhet a pubertás szakaszban, s áthúzódhat felnőtt korba is - hívta fel a figyelmet. - Más a helyzet, előbb jön a sikerélmény akkor, amikor a gyerekkel ketten vagyunk a foglalkozáson, kint, az osztálytársak körében nehezebb. El kell velük fogadtatni, ők is ugyanolyan képességű gyerekek, mint a társaik. Valójában a megakadástól való félelem tartja fenn a dadogást. Ezt kell legyőzniük, s ebben kell segíteni őket. Az iskolákkal, óvodákkal, szülőkkel jó a kapcsolatunk. Persze riadalmat vált ki a szülőből, ha észreveszi, dadog a gyerek. Rögtön beszélünk vele, s megnyugtatjuk: korrigálható a beszédhiba, s ha szükséges, pszichológus bevonását is javasoljuk...

Egyébként a beszédfolyamatosság zavarakor főleg a kemény hangzók - mint a b, d, g, p, t betűk - kimondása jelent problémát. Amúgy pedig normál felnőtteknél is adódhatnak olyan élethelyzetek, amik kiválthatják a dadogást. Lehet akár a számukra szokatlan szereplés, de gátlást okozhat telefonon történő beszélgetés is - említett példákat Mellesné Bagdi Erzsébet. E korosztálynál is többféle módszert kísérleteztek ki a beszédjavítás fejlesztésére. S most ne Démoszthenész athéni politikusra, szónokra gondoljunk, aki a szájába tett kavicsokkal fejlesztette beszédkészségét. A hasi légzés kialakítása a megfelelő levegőbeosztás szempontjából nagyon fontos, de szerepe van a relaxálásnak, akárcsak a ritmusgyakorlatoknak.

- Az embernek önmagát kell legyőznie, tudatosítani magával, képes helytállni. Mindehhez óriási akaraterő szükséges, és olyan logopédus, aki megtanítja lazítani, akivel jó a viszonya, s aki el tudja vele hitetni, le tudja küzdeni a problémát. Ám mindenekelőtt arról győzi meg, hogy ő is ugyanolyan értékű ember mint más, semmivel sem kevesebb. A fogyatékosságát annyira tudja leküzdeni, amennyire önmagát képes elfogadtatni - hangsúlyozta a szakember. Helyzettől, idegrendszeri állapottól is függ, mikor s milyen erősséggel jön elő a dadogás. Mint tanácsolta, ilyenkor várni kell türelmesen, amíg az illető végigmondja a mondandóját, nem szabad belevágni a szavába.

Mellesné Bagdi Erzsébet szerint A király beszéde című film ráirányíthatja a figyelmet a problémára, s talán megtanítja jobban elfogadni a dadogó embereket. Mint ahogy történt Az esőember című film vetítését követően az autizmussal élők esetében. Egyébként a felnőttek egy százaléka küszködik dadogással. Ám van, aki olyan jó előadó, hogy fel sem tűnik, beszédhibás. Vagy ha igen, akkor sem zavaró...

Egyébként a beszédfolyamatosság zavarakor főleg a kemény hangzók - mint a b, d, g, p, t betűk - kimondása jelent problémát. Amúgy pedig normál felnőtteknél is adódhatnak olyan élethelyzetek, amik kiválthatják a dadogást. Lehet akár a számukra szokatlan szereplés, de gátlást okozhat telefonon történő beszélgetés is - említett példákat Mellesné Bagdi Erzsébet. E korosztálynál is többféle módszert kísérleteztek ki a beszédjavítás fejlesztésére. S most ne Démoszthenész athéni politikusra, szónokra gondoljunk, aki a szájába tett kavicsokkal fejlesztette beszédkészségét. A hasi légzés kialakítása a megfelelő levegőbeosztás szempontjából nagyon fontos, de szerepe van a relaxálásnak, akárcsak a ritmusgyakorlatoknak.

- Az embernek önmagát kell legyőznie, tudatosítani magával, képes helytállni. Mindehhez óriási akaraterő szükséges, és olyan logopédus, aki megtanítja lazítani, akivel jó a viszonya, s aki el tudja vele hitetni, le tudja küzdeni a problémát. Ám mindenekelőtt arról győzi meg, hogy ő is ugyanolyan értékű ember mint más, semmivel sem kevesebb. A fogyatékosságát annyira tudja leküzdeni, amennyire önmagát képes elfogadtatni - hangsúlyozta a szakember. Helyzettől, idegrendszeri állapottól is függ, mikor s milyen erősséggel jön elő a dadogás. Mint tanácsolta, ilyenkor várni kell türelmesen, amíg az illető végigmondja a mondandóját, nem szabad belevágni a szavába.

Mellesné Bagdi Erzsébet szerint A király beszéde című film ráirányíthatja a figyelmet a problémára, s talán megtanítja jobban elfogadni a dadogó embereket. Mint ahogy történt Az esőember című film vetítését követően az autizmussal élők esetében. Egyébként a felnőttek egy százaléka küszködik dadogással. Ám van, aki olyan jó előadó, hogy fel sem tűnik, beszédhibás. Vagy ha igen, akkor sem zavaró...

Egyébként a beszédfolyamatosság zavarakor főleg a kemény hangzók - mint a b, d, g, p, t betűk - kimondása jelent problémát. Amúgy pedig normál felnőtteknél is adódhatnak olyan élethelyzetek, amik kiválthatják a dadogást. Lehet akár a számukra szokatlan szereplés, de gátlást okozhat telefonon történő beszélgetés is - említett példákat Mellesné Bagdi Erzsébet. E korosztálynál is többféle módszert kísérleteztek ki a beszédjavítás fejlesztésére. S most ne Démoszthenész athéni politikusra, szónokra gondoljunk, aki a szájába tett kavicsokkal fejlesztette beszédkészségét. A hasi légzés kialakítása a megfelelő levegőbeosztás szempontjából nagyon fontos, de szerepe van a relaxálásnak, akárcsak a ritmusgyakorlatoknak.

- Az embernek önmagát kell legyőznie, tudatosítani magával, képes helytállni. Mindehhez óriási akaraterő szükséges, és olyan logopédus, aki megtanítja lazítani, akivel jó a viszonya, s aki el tudja vele hitetni, le tudja küzdeni a problémát. Ám mindenekelőtt arról győzi meg, hogy ő is ugyanolyan értékű ember mint más, semmivel sem kevesebb. A fogyatékosságát annyira tudja leküzdeni, amennyire önmagát képes elfogadtatni - hangsúlyozta a szakember. Helyzettől, idegrendszeri állapottól is függ, mikor s milyen erősséggel jön elő a dadogás. Mint tanácsolta, ilyenkor várni kell türelmesen, amíg az illető végigmondja a mondandóját, nem szabad belevágni a szavába.

Mellesné Bagdi Erzsébet szerint A király beszéde című film ráirányíthatja a figyelmet a problémára, s talán megtanítja jobban elfogadni a dadogó embereket. Mint ahogy történt Az esőember című film vetítését követően az autizmussal élők esetében. Egyébként a felnőttek egy százaléka küszködik dadogással. Ám van, aki olyan jó előadó, hogy fel sem tűnik, beszédhibás. Vagy ha igen, akkor sem zavaró...

- Az embernek önmagát kell legyőznie, tudatosítani magával, képes helytállni. Mindehhez óriási akaraterő szükséges, és olyan logopédus, aki megtanítja lazítani, akivel jó a viszonya, s aki el tudja vele hitetni, le tudja küzdeni a problémát. Ám mindenekelőtt arról győzi meg, hogy ő is ugyanolyan értékű ember mint más, semmivel sem kevesebb. A fogyatékosságát annyira tudja leküzdeni, amennyire önmagát képes elfogadtatni - hangsúlyozta a szakember. Helyzettől, idegrendszeri állapottól is függ, mikor s milyen erősséggel jön elő a dadogás. Mint tanácsolta, ilyenkor várni kell türelmesen, amíg az illető végigmondja a mondandóját, nem szabad belevágni a szavába.

Mellesné Bagdi Erzsébet szerint A király beszéde című film ráirányíthatja a figyelmet a problémára, s talán megtanítja jobban elfogadni a dadogó embereket. Mint ahogy történt Az esőember című film vetítését követően az autizmussal élők esetében. Egyébként a felnőttek egy százaléka küszködik dadogással. Ám van, aki olyan jó előadó, hogy fel sem tűnik, beszédhibás. Vagy ha igen, akkor sem zavaró...

- Az embernek önmagát kell legyőznie, tudatosítani magával, képes helytállni. Mindehhez óriási akaraterő szükséges, és olyan logopédus, aki megtanítja lazítani, akivel jó a viszonya, s aki el tudja vele hitetni, le tudja küzdeni a problémát. Ám mindenekelőtt arról győzi meg, hogy ő is ugyanolyan értékű ember mint más, semmivel sem kevesebb. A fogyatékosságát annyira tudja leküzdeni, amennyire önmagát képes elfogadtatni - hangsúlyozta a szakember. Helyzettől, idegrendszeri állapottól is függ, mikor s milyen erősséggel jön elő a dadogás. Mint tanácsolta, ilyenkor várni kell türelmesen, amíg az illető végigmondja a mondandóját, nem szabad belevágni a szavába.

Mellesné Bagdi Erzsébet szerint A király beszéde című film ráirányíthatja a figyelmet a problémára, s talán megtanítja jobban elfogadni a dadogó embereket. Mint ahogy történt Az esőember című film vetítését követően az autizmussal élők esetében. Egyébként a felnőttek egy százaléka küszködik dadogással. Ám van, aki olyan jó előadó, hogy fel sem tűnik, beszédhibás. Vagy ha igen, akkor sem zavaró...

Mellesné Bagdi Erzsébet szerint A király beszéde című film ráirányíthatja a figyelmet a problémára, s talán megtanítja jobban elfogadni a dadogó embereket. Mint ahogy történt Az esőember című film vetítését követően az autizmussal élők esetében. Egyébként a felnőttek egy százaléka küszködik dadogással. Ám van, aki olyan jó előadó, hogy fel sem tűnik, beszédhibás. Vagy ha igen, akkor sem zavaró...

Mellesné Bagdi Erzsébet szerint A király beszéde című film ráirányíthatja a figyelmet a problémára, s talán megtanítja jobban elfogadni a dadogó embereket. Mint ahogy történt Az esőember című film vetítését követően az autizmussal élők esetében. Egyébként a felnőttek egy százaléka küszködik dadogással. Ám van, aki olyan jó előadó, hogy fel sem tűnik, beszédhibás. Vagy ha igen, akkor sem zavaró...