A MOL terveiben kiemelt helyen szerepel a lakosság védelme

A MOL Nyrt. mindig támogatta és támogatja, illetve részt vesz azon felkészítő tanfolyamokon - a cikk is egy ilyen foglalkozásra hivatkozik -, ahol az olajiparból eredő veszélyek elhárítása, a bekövetkezett események során végrehajtandó intézkedések oktatása történik.

A cikkben említett észak-zalai olajmező a MOL Nyrt. kezelésében lévő nagylengyeli mező, ahol 1988 óta folyik ipari méretű másodlagos és harmadlagos olajtermelés szén-dioxidos gáz felhasználásával. A mezőben 1998 novemberében egy berendezéses kútmunkálat során gázkitörés következett be, mely során elővigyázatosságból több környékbeli település lakosságát ideiglenesen kitelepítették, noha a kiáramló gázok koncentrációja jóval a biztonsági határérték alatt maradt.

A kitörés okainak széles körű hatósági és szakmai elemzése alapján megszigorították a technológiai és biztonságtechnikai előírásokat, ezáltal az emberi mulasztásra visszavezethető műszaki balesetek lehetősége nagymértékben lecsökkent. A kutak és kapcsolódó felszíni rendszereik tervezése és megvalósítása olyan biztonsági tartalékok felhasználásával történt, amelyek kellő garanciát nyújtanak a termelési folyamatok mindenkori biztonságára, ráadásul a termelő rendszer folyamatos felügyelet alatt áll.

Ami az előjelek nélkül támadó gázt illeti, a szén-dioxid csak abban az esetben lehet az emberi érzékszervek számára azonosíthatatlan, ha teljesen tiszta állapotban van jelen. A nagylengyeli szén-dioxidos gáz nem ilyen.

Az olajipari létesítményeknél bármilyen gáznak a zárt rendszerekből történő kiszabadulása, kijutása jellemzően két módon valósulhat meg. Kismértékűnek nevezzük, és így közvetlen veszélyt nem jelent, ha szivárgásokról, kisebb kifúvásokról van szó. Ezek azonnali technológiai beavatkozásokkal kezelhetőek, ráadásul a szabadba kerülő gázok mennyisége olyan jelentéktelen, hogy a legkisebb légmozgás megakadályozza egy veszélyhelyzet kialakulását. A másik lehetőség, hogy jelentős kifúvások, kitörések esetén valósulnak meg, ahol igen erős azok hanghatása, ráadásul, a nagylengyeli olajtároló rétegekbe besajtolt szén-dioxidos gáz más anyagokkal keveredett, így rendkívül büdös, záptojásra emlékeztető szagú is. Vagyis aligha támad előjelek nélkül.

Mindezt figyelembe véve egy mezőbe, ill. a cikkben is javasolt településekre telepített gázkoncentráció érzékelőnek nem lenne semmi haszna, mivel egy hangjelzéses riasztásnak valójában kevés az információtartalma, hiszen már jóval korábban felismernék a gázt a szagáról. Ilyen megoldást egyébként a nemzetközi gyakorlatban a mezőbeli termelési rendszereken nem használnak.

A nagylengyeli mezőben a CO2-os művelés egyébként ma már olyan stádiumban tart, hogy erősen korlátozott azon települések száma, amelyeknek területét a tároló rétegek mélységében (1900-2400 méter) érinti a szén-dioxidos gáz jelenléte. A MOL Nyrt. középtávú terveiben kiemelt helyen szerepel a művelés befejezését követően a maradékgáz végső eltávolítása is, ami megnyugtató megoldást jelenthet a környezet biztonságának fenntartásában.

Holoda Attila
Közép-európai Kutatás-Termelés igazgató
MOL Nyrt.