Vona Gábor: egy tehetséges politikai garnitúrából is sok 20-22 év, pláne egy tehetségtelen és korrupt csapatból

Zalaegerszeg - Bukottnak ítéli a liberális demokráciát, párbeszédet sürget etnikai kérdésekben, a Fidesszel pedig nem az a gondja, hogy központosítja a hatalmat. Vona Gábor, a Jobbik elnöke adott interjút.

Horváth A. Attila


- Ön nemrég takarodásra szólította fel a '89-es politikai generációt, a minap pedig a Jobbikot nevezte az egyetlen pártnak, amely képes a valódi rendszerváltásra. Milyen rendszert szeretnének?
- Beszédemben annak a politikai garnitúrának a távozására utaltam, amelyik 1989 óta folyamatosan irányítja az országot. Azt gondolom, egy tehetséges politikai generációból is sok 20-22 év, keveseknek enged ennyi időt a történelem. Pláne hosszú ez az idő, ha a politikai garnitúra kifejezetten tehetségtelen és korrupt, márpedig a magyarországi elit ilyen. Kihasználta a társadalomnak azt a naivitását, amellyel belevágtunk a demokratikus átalakulásba. Képviselői, úgy Orbán Viktor, mint Bajnai Gordon még most is az ország megújítóiként pozicionálják önmagukat, holott a megújulás feltétele éppen ennek a generációnak a kikopása, illetve vérmérséklettől függően fogalmazhatunk úgy is: eltakarodása a közéletből. Az Orbán-kormány nem egy új korszak első, hanem az elmúlt korszak remélhetőleg utolsó kormánya.

- Azt is kifejtette korábban, hogy önök nem demokraták. Hogy volna szalonképes Európában egy nem demokrata erő?
- Fontos felidézni a szövegkörnyezetet. Én azt mondtam, nem vagyunk sem kommunisták, sem nácik, sem fasiszták, sem demokraták, mert nem az állam, nem a faj, nem az osztály és nem a pénz uralmában hiszünk. Hanem Magyarország megújulásában, feltámadásában. Arra a liberális demokráciára utaltam, amely az elmúlt 22 évet jellemezte, és amely megbukott. Azt, hogy átalakulásra van szükség, a magyar társadalom már kinyilvánította 2010-ben, ám ezt az elemi igényt Orbán Viktor egy álátalakulással próbálja most elsikkasztani.

- Mi a liberális demokrácia alternatívája?
- Egy értékelvű, szabályozottabb demokrácia. Irányított demokráciának is nevezik, de ezt a kifejezést nem szeretem a pejoratív tartalom miatt. Lehet, hogy Nyugat-Európában, ahol több évszázados tradíciója van a liberális demokráciának, ott az öntudatos polgári társadalom működtetni tudja azt a rendszert, de ahogy haladunk kelet felé, e működőképesség gyengül. A Jobbiknak nem is az a problémája a Fidesszel, hogy központosítja a kormányhatalmat, hanem az, hogy e folyamat csak önmagáról a hatalomról szól, nem a munkahelyteremtésről, és más problémák megoldásáról.



- Visszautasítják a szélsőségesség bélyegét, mégis napirenden tartanak etnikai kérdéseket. Nemrég a cigánymercik korának végéről beszélt. Mi szükség van e retorikára?
- Más a téma lecsapódása a Dunántúlon, mint Kelet-Magyarországon. Erről a miskolci Avas lakótelepen beszéltem, és kifejtettem, hogy elszámoltatjuk azt a cigány vezetői réteget, amelyik a felzárkóztatás leple alatt lenyúlta a pénzt. De azt is elmondtam, hogy a tisztességes, becsületes, a társadalmi normákat betartó cigány embereket a testvéreimnek tekintem. Lehet, hogy helyenként meghökkentő a Jobbik szókimondása, de mi csak azt artikuláljuk, amiről az emberek amúgy is beszélnek.



- Mi az a határ, amit nem enged átlépni? A társadalmi békét szolgálja-e, ha egy jobbikos képviselő tiszaeszlári pert emleget a Parlamentben?
- Amikor úgy érzem, határátlépés történik, azt mindig szóvá teszem, mint ebben az esetben is. Egy pártnak nem történelmi kérdésekre, hanem a magyar emberek megélhetési gondjaira kell megoldásokat találnia. Azonban ne várja tőlünk senki, hogy csak azért, mert egy téma politikailag inkorrektnek számít, mi hallgassunk róla. Igenis vannak etnikai jellegű kérdések Magyarországon. Én sem vagyok híve a gyűlölködő vitáknak, de ha ezeket a kérdéseket nem beszéljük meg, akkor félreértésekkel telítődhetnek, az pedig nem vezet sehová. A szándékunk őszinte és tiszta. Én arra törekszem, hogy a radikalizmusunk az utcai politizálásban és a parlamenti szakpolitikában is megjelenjen, de radikalizmus alatt nem erőszakosságot, nem rombolást értek, épp ellenkezőleg: a probléma gyökereinek megkeresését és az építkezést. Az utcai rendezvényeket, mint a Magyar Élet Menetét felkiáltójelnek szánjuk. A Parlament ugyanis a Fidesz kétharmados többségének játszóterévé vált, ezért a valódi problémákról ilyen formában lehet beszélni.

Ezek is érdekelhetik