Szankcionálják a közösségellenes magatartásokat - pénztárcánk bánhatja a szabálytalanságokat

Az önkormányzatok ma már nem nyilváníthatnak szabálysértéssé  semmilyen cselekedetet vagy mulasztást, ehhez csak a parlamentnek van joga. Hogy a helyhatóságok mégse maradjanak eszköztelenek az együttélés szabályainak  megszegőivel szemben, meghatározhatnak úgynevezett tiltott, közösségellenes magatartásokat, s megbüntethetik ezek elkövetőit. A bírság  akár a háromszorosa is lehet az eddigi maximumnak: a szabálysértésekért korábban kiszabható maximum ötvenezer forinttal szemben  százötven ezer forint a felső határ.  Helyszíni bírságként legfeljebb ötvenezer forinttal sújthatják az önkormányzatok a tiltott, közösségellenes magatartást tanúsítókat. Egerszegen is megszületett az erről szóló rendelet.A közgyűlés mindenekelőtt hatályon kívül helyezte a rendeleteiben szereplő szabálysértési tényállásokat, mert szabálysértési ügyekben  április 15-től már nem járhatnak el az önkormányzatok, csak a rendőrség szervei és a kormányhivatalok.

Ezt követően megalkották a képviselők  a tiltott, közösségellenes magatartásokról szóló rendeletet, amelyben a szabálysértésnek nem minősülő,  de zavaró, másokra veszélyes vagy környezetszennyező tetteket sorolják,  hat oldalon keresztül. Cikkünk terjedelme csak néhány példa kiragadását teszi lehetővé.  A megyeszékhelyen büntethető például,  aki nem veszi igénybe a kéményseprői szolgáltatást, a gyalogos- és járműforgalmat akadályozva teszi ki a kukát a ház elé, s  átválogatás nélkül  adja át  a szilárd hulladékot a Zala-Depo-nak, ha van lehetőség a szelektív gyűjtésre.  Büntetéssel fenyegetik azt az embert, aki nem  gondoskodik az ingatlana tisztán tartásáról, takarításáról  és rágcsálómentesítéséről , vagy megsérti a köztemetők rendjét (például padot helyez el engedély nélkül a temetőben). A  kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok, az állattartási és  a közterületi alkoholfogyasztást korlátozó rendelet megszegői szintén bírságra számíthatnak.

- Azok is megbüntethetők, akik  nem szedik fel kutyájuk piszkát a   közterületről. A belvárosi koldulást ugyancsak tiltott, közösségellenes magatartásnak minősítették. Megbírságolható továbbá, aki a hulladékot kiszedi, kiszórja a gyűjtőedényből, a közterületet szennyezi, válogat - fogalmaz a rendelet.  Felvetésemre, hogy az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes, ha egy önkormányzat megtiltja a guberálást, dr. Kovács Gábor jegyző elmondta: több városban  szankcionálják  ezt tiltott, közösségellenes magatartásként.

- Tájékozódtunk az ügyben, s  azt az információt  kaptuk, hogy a megfogalmazott formában szabályozható, tiltható a guberálás. Utcaképi szempontból is fontos ez,  másrészt a tulajdonnal rendelkezés szabályait is sértheti, ha más hulladéktárolójában kutatnak - mondta a jegyző.
Zalaegerszegen alapvető változások nem történtek abban a tekintetben, hogy mit tilt az önkormányzat és mit nem, csak régebben szabálysértésként, most pedig tiltott, közösségellenes magatartásként kezelik ezeket a tényállásokat. Van azonban néhány újdonság, ilyen például a már említett kéregetés tiltása a belváros területén, s a teherautók közterületi  tárolásának korlátozása.

- Aki 3,5 tonna össztömeg feletti  járművet közterület-használati szerződés nélkül tárol a közterületen,  tiltott, közösségellenes magatartást tanúsít - idézte a rendeletből dr. Babos István, a polgármesteri hivatal közigazgatási osztályvezető helyettese.  Érkeztek panaszok ezzel kapcsolatban, előfordult, hogy megrongálták a teherautók az útpadkát, hajnalban pedig zajosan indultak útnak.A tiltott, közösségellenes magatartások megsértői közül a 14 éven felüliek  büntethetők, a 14-18 évesek azonban csak akkor bírságolhatók, ha önálló jövedelemmel rendelkeznek, vagy a  vagyoni helyzetük lehetővé teszi a büntetés megfizetését, áll az önkormányzat  rendeletében. 

- A felelősség megállapítása mellett a bírság kiszabása mellőzhető adott esetben - tette hozzá  dr. Kovács Gábor.
A  jogszabályok az eddigiekhez hasonlóan arra is lehetőséget adnak,   hogy elkobozza az önkormányzat  a szabálysértés elkövetéséhez használt eszközöket, de ez a gyakorlatban ritkaságszámba megy. A tiltott magatartást tanúsítókat  a közterület-felügyelet feladata kiszűrni, de  feljelentés alapján is indulhatnak eljárások.

Az önkormányzatok kezébe adott új szankcionálási lehetőségekről elhangzottak már olyan vélemények, hogy a települési kasszák megtöltésére lesznek jók. Míg korábban ugyanis a szabálysértésekért kiszabott bírságokat illetékbélyegben kellett befizetni, s csak a pénz egy része került vissza az önkormányzatokhoz, a tiltott, közösségellenes magatartások bírságaiból  befolyó bevétel teljes egészében a településeket illeti. Ettől azonban nem fog megváltozni Zalaegerszeg bírságpolitikája; nem a bevételtermelés a cél, hanem az egymás közötti viszonyok normális mederben tartása, szögezte le dr. Kovács Gábor.

- Zalaegerszegen már kialakult egyfajta  bírságpolitika a szabálysértésekkel kapcsolatban, s a jövőben is ezeket az elveket alkalmazzuk  a bírságok összegének meghatározásakor - vázolta  a jegyző.  Az ügyekben eljáró munkatársak azt is mérlegelni fogják, hogy hányadszor követi el a cselekményt az illető, s a jövedelmi, vagyoni viszonyait  is figyelembe veszik. A  jogszabályok a kiszabható bírságnak csak a felső határát húzzák meg. Igaz, hogy ez emelkedett, de ez nem jelenti azt, hogy drasztikusan és indokolatlanul megnőnének a bírságok a városban.
 Dr. Babos István elmondta, eddig átlagosan 10-15 ezer forintos büntetéssel sújtotta az önkormányzat a szabálysértőket, s csak ismétlődő esetekben alkalmazott magasabb, jellemzően  30-50 ezer forint közötti bírságokat.