Nehéz körülmények között, elavult eszközökkel - Köszönet az ápolóknak

Világszerte május 12-én ünneplik az ápolók nemzetközi napját, e napon született ugyanis a modern nővérképzés úttörője, az angol Florence Nightingale. Megreformálta a kórházi körülményeket, ragaszkodott a szigorú higiéniai szabályok betartásához, illetve a jobb ellátáshoz, s ennek köszönhetően csökkent a halálozási arány az általa felügyelt kórházakban.

Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke köszöntőbeszédében azt mondta: más szinten, de minden ország ugyanazokkal a problémákkal küzd az ápolás területén.

- A nővérek nehéz körülmények között, elavult eszközökkel dolgoznak, s az ápolóknak magasabb szintű fizetést kellene biztosítani  - így az elnök.

Bugarszki Miklós szerint 2012. a türelem éve, melyben talán elkezdődhet a problémák felszámolása. Úgy véli, az ápolóképzést vissza kell vinni a középiskolákba, s bízik abban: lesznek megfelelő pályázatok az eszközbeszerzésre, illetve  javul az ápolók bérpozíciója.

A világnap alkalmából öt ápolót tüntettek ki. Florence Nightingale Dicsérő Oklevelet kapott Molnár Erzsébet csecsemő- és gyermekápoló, Horváth Katalin, a Szülészet-Nőgyógyászati Osztály munkatársa, Vargáné Iván Gyöngyi a Pszichiátriai Osztály gyógyfoglalkoztató szakasszisztense és Ács Nikolett mikrobiológiai szakasszisztens. A Magyar Ápolási Egyesület elismerő oklevelét Simon Csabáné, a Traumatológia ápolója vehette át.

Ki lesz a hónap orvosa, ápolója?  Részletek itt!



Florence Nightingale, a legenda

Ápolók Nemzetközi Napja Florence Nightingale brit ápolónő, tiszteletére lett május 12, annak emlékére, hogy az ápolóképzés kiemelkedő alakja 1820-ban ezen a napon született.

A már életében legendává vált, rendkívüli akaraterővel megáldott asszony 1820-tól 1910-ig élt. Az 1853-56-os krími háború idején a törökországi brit katonai kórházban a tisztaság és a megfelelő ellátás megszervezésével nagyságrenddel csökkentette a halálozási arányt. A katonáktól kapta a Lámpás Hölgy nevet, mert éjszaka is ápolta a betegeket a laktanyafolyosón berendezett kórházban. Angliába visszatérve az emberek hősként tisztelték és óriási hírnévre tett szert, a róla elnevezett nővérképzőt 1860-ban nyitotta meg. Több tanulmánya is megjelent nyomtatásban (A kórházakról, Az ápolónőkről). Megfogalmazta, hogy "az ápolónő munkája háromszoros érdeklődést kíván: szellemi érdeklődést az eset iránt, szívbeli érdeklődést a beteg ember iránt, szakmai érdeklődést a gyakorlati munka technikája iránt" – áll a medicalonline.hu-n.

1907-ben VII. Edward király Becsületrenddel tüntette ki, e kitüntetést először kapta nő a brit birodalomban. 1909-ben egy olyan szegénytörvény született, amely az általa javasolt minden reformot végrehajtatta. Florence Nightingale nemcsak a betegápolás etikai alapjait teremtette meg, de küzdött az ápolói hivatás képviselőinek anyagi és erkölcsi elismeréséért is. Ez a küzdelem még ma sem ért véget.

Magyarországon az ápolóképzés egyik legkiemelkedőbb alakja Kossuth Zsuzsanna (1817-1857), akinek nevét az országban több egészségügyi intézmény is viseli. Ő volt hazánk első országos főápolónője, aki tevékenységét Florence Nightingale-nél előbb kezdte meg. Az ápolói hivatás hitvallását a következőkben fogalmazta meg: "Egy legyen bennünk az akarat, felkeresni a szenvedést, s enyhíteni azt".