Az örömhír terjesztésének éve a szombathelyi egyházmegyében

A két katolikus főpásztor felhívásának az adta az apropóját, hogy XVI. Benedek pápa a hit évének nyilvánította a 2012 októberében kezdődő időszakot, így világszerte különös figyelmet szentel az egyház az örömhír terjesztésének megújítására.

Dr. Veres András nemrég kibocsátott körlevelében úgy fogalmazott: ma adottak a külső lehetőségek a vallás szabad gyakorlására, de hiányzik az Istennel való személyes, belső kapcsolat, amelyből a vallásosság táplálkozik. Ez is közrejátszott abban, hogy XVI. Benedek pápa ez év októberére összehívta a Püspöki Szinódust (az egyházfő tanácsadó testületét), hogy az új evangelizálás ügyéről tárgyaljanak.

- Mindenféle evangelizációs tevékenység csak megfelelő imádságos lelkülettel és imádságos háttérrel lehet eredményes. Aki az imádság által Istennel személyes kapcsolatban áll, állandó késztetést érez arra, hogy hitét másokkal is megossza, másokat is elvigyen Jézushoz - jelezte körlevelében a püspök. Egy személyes élményéről is beszámolt:

- Másfél év távlatából is megindítóan szép élményként él bennem az az esemény, amelyben Argentínában volt részem. Egy misszionárius atya meghívására érkeztem oda. Amikor az első este misézni mentünk, már nagyon sötét volt az utcán, csak a kápolna és a házak ablakából szűrődött ki fény. A kápolnában egyetlen idős urat és egy sereg gyermeket találtunk. Mint kiderült, ez az úr a település legnagyobb üzemének alapítója és igazgatója. Most 82 éves, és már a fiai viszik a vállalkozást, ő pedig a település nagyon szegény részén minden szentmise előtt összegyűjti a gyermekeket, hogy együtt imádkozzák a rózsafüzért. Fél óra múlva, a mise kezdetére megérkeztek a gyermekek szülei is, akik akkor értek haza a munkából. Csodálatos volt a szentmise! Az evangelizálásnak ez a formája is milyen szép lenne közösségeink életében!

Veres András emlékeztetett rá: Nagy Szent Gergely pápa szerint a szóbeli igehirdetés csak akkor lehet hiteles, ha azok, akik az evangéliumot hirdetik, életpéldájukkal is tanúsítják szavaikat. Ezért az egyház mindig nagy gondot fordított arra, hogy a hitnek legyenek látható jelei. A karitász tevékenység is evangelizációnak tekinthető: korunkban - jelezte a püspök -, amikor nagyon sok ember szenved mások vagy saját önző életvitele miatt, rendkívüli meggyőző ereje van a testvéri szeretet megtapasztalásának.

- A jövő keresztény nemzedéke olyan lesz, amilyennek neveljük. Tudom, hogy nagyon sok testvérem eddig is sokat tett az evangélium terjesztéséért, de ebben az esztendőben, az új evangelizáció évében, tegyünk még többet, mint eddig - szólt a felhívás.

Az egyházmegyei sajtószolgálat tájékoztatása szerint a tematikus évnek hivatalos imádsága is van, amelyet a hívek minden szentmise előtt, után vagy közben imádkoznak a templomokban.

A Zala megye keleti részét is magában foglaló Veszprémi Érsekség főpásztora, dr. Márfi Gyula újévi üzenetében kérte arra a papokat és híveket, hogy fordítsák figyelmüket az előttünk álló hit évére és a hitterjesztés, az új evangelizáció feladatára.

- Amikor az új evangelizációról beszélünk, természetesen nem valamiféle új, soha nem hallott evangéliumra gondolunk, hiszen Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké , evangéliuma is örök és változatlan. Az új evangelizáció azt jelenti, hogy új erővel, megújult figyelemmel vesszük kezünkbe Jézus tanítását, igyekszünk azt a jelenlegi életkörülmények között megvalósítani és a rendelkezésünkre álló eszközöket felhasználva minél több felebarátunkhoz eljuttatni - írta az érsek. Majd úgy fogalmazott:

- Mi, idősebbek még emlékszünk arra a 40 évre, amikor mindenütt azt hallottuk, hogy nincs Isten, a vallás gyakorlása azonos az elmaradottsággal. A mai világ viszont nem Isten létét tagadja, hanem a kinyilatkoztatás Istenét, a tízparancsolat Istenét, ha úgy tetszik: Jézus Krisztus Istenét. Nekünk ezért elsősorban az a feladatunk, hogy okos beszéddel és erkölcsös élettel tanúsítsuk a keresztény erkölcs életrevalóságát.

Dr. Márfi Gyula jelezte: mai világunk a görög-római kultúra hanyatló fázisára emlékeztet, s akkoriban ezt a vesztébe rohanó Európát az evangélium hirdetése, a kereszténység mentette meg a pusztulástól.

- Európa ma újra vesztébe rohan. Levetve magáról Krisztus szelíd igáját, abban a veszélyben van, hogy olyan szakadékba zuhan, amelyből többé nem talál kivezető utat. De a szentatya éppen azért hirdette meg a hit évét és Boldog II. János Pál pápával összhangban azért beszél az új evangelizációról, hogy ez ne következzék be; hogy a "halál kultúráját" felváltsa az "élet kultúrája."

Dr. Márfi Gyula jelezte: mai világunk a görög-római kultúra hanyatló fázisára emlékeztet, s akkoriban ezt a vesztébe rohanó Európát az evangélium hirdetése, a kereszténység mentette meg a pusztulástól.

- Európa ma újra vesztébe rohan. Levetve magáról Krisztus szelíd igáját, abban a veszélyben van, hogy olyan szakadékba zuhan, amelyből többé nem talál kivezető utat. De a szentatya éppen azért hirdette meg a hit évét és Boldog II. János Pál pápával összhangban azért beszél az új evangelizációról, hogy ez ne következzék be; hogy a "halál kultúráját" felváltsa az "élet kultúrája."

- Európa ma újra vesztébe rohan. Levetve magáról Krisztus szelíd igáját, abban a veszélyben van, hogy olyan szakadékba zuhan, amelyből többé nem talál kivezető utat. De a szentatya éppen azért hirdette meg a hit évét és Boldog II. János Pál pápával összhangban azért beszél az új evangelizációról, hogy ez ne következzék be; hogy a "halál kultúráját" felváltsa az "élet kultúrája."

- Európa ma újra vesztébe rohan. Levetve magáról Krisztus szelíd igáját, abban a veszélyben van, hogy olyan szakadékba zuhan, amelyből többé nem talál kivezető utat. De a szentatya éppen azért hirdette meg a hit évét és Boldog II. János Pál pápával összhangban azért beszél az új evangelizációról, hogy ez ne következzék be; hogy a "halál kultúráját" felváltsa az "élet kultúrája."