Súlyos törés a szülő, a barát elvesztése

A szülő elvesztése talán az egyik legnehezebb krízis az ember életében, melyet mindnyájan átélünk. Barátot elveszíteni is komoly egyensúlyvesztéssel járhat. Hogyan tudjuk feldolgozni? A gyászról Sebők Franciska pszichológussal beszélgetünk új sorozatunkban.

PLT

- A gyász mértékét és mélységét meghatározza, hogy a gyászoló mely életkorban, élethelyzetben, életszakaszban van, és nem utolsósorban, hogy a kettejük viszonya milyen volt - mondja Sebők Franciska. - Az is lényeges, hogy a halál hirtelen, vagy egy elhúzódó betegség következménye. Mindent összevetve azonban úgy gondolom, hogy bármely életkorban és bármilyen formán is történik, ez egy súlyos törés amivel foglalkozni kell, és ha szükséges segítséget kell kérni.

- Mit tehetünk, ha egy gyermeket ér a veszteség?

- Fontosnak tartom, hogy ne hazudjunk. Egy gyerek észleli, ha nincsenek kimondva dolgok. Érzi az édesapja/anyja fájdalmát. Többet árthat a hazugság. Többek között szorongásos tünetek, viselkedésbeli változások jelenhetnek meg. Természetesen sokáig nehéz számukra, hogy mit kezdjünk azzal, hogy valaki végleg eltűnik. Általában hét-nyolc éves kortól tudnak a felnőttekéhez hasonló formában gondolkodni a halálról. Beszélgetni kell a gyerekekkel, be kell őket vonni, hogy értsék mi történik. Később sem problémamentes egy ilyen életesemény. Kérdés lehet akár serdülő akár felnőttkorban, hogy megtörtént-e a szülőről való leválás. Vannak-e nem lezárt konfliktusok, ki nem mondott gondolatok... Sok érzelem kavaroghat: harag, fájdalom, bűntudat, melyek eláraszthatják az embert. Fontos ilyenkor, hogy adjunk magunknak időt, és figyeljünk érzelmi igényeinkre. Ha úgy érzi valaki, hogy el kell kicsit vonulnia a világtól, és magába nézni, tegye meg. Van aki ellenkezőleg dolgozza fel fájdalmát: barátokkal találkozik, dolgozik. Kicsit olyan ez, mintha szabályozná a fájdalom-szelepét, és pont annyit enged be amit aktuálisan fel tud dolgozni.

- Hogyan lehet újraépítkezni?

- Nagyon fontos  és erről nagyon keveset beszélünk - a családi struktúra újraépítése. Megváltozik a rendszer ami mindenkire kihatással van, és egyben minden megmaradt kapcsolatot átformál. Sokszor lehet találkozni olyan gyásszal, ahol a család nem alkotja magát újra, és hosszú évek múlva is olyan pszichológiai problémák kerülnek elő a felszín alól, amik egy elhúzódó, nem kikommunikált gyászfolyamat eredményei. Lényeges tehát, hogy a családtagok egymást segítve, érzelmeiket kikommunikálva közösen éljék meg, és legyenek túl ezen a nehéz időszakon.

- Nem sokat emlegetett téma: hogyan lehet feldolgozni a barát elvesztését?

- Valóban nem sokszor hallani róla, de egy barátság elvesztése is komoly krízist válthat ki. Kérdőjelessé válhatnak a közösen megélt események, a hosszas beszélgetések során kirajzolódott elképzelések a világról. Megcsalatva érezheti magát az ember, és nem csak magában, ön- és emberismeretében, de akár a élethez, emberekhez fűződő bizalmában is megkérdőjeleződhet. Valóban nehéz helyzet ez. Mit lehet tenni, hogyan lehet továbblépni? Bár nem először -és valószínűleg nem is utoljára- mindenkit arra buzdítanék, hogy legyen egy kicsit pszichológus az életében. Az esetleges kezdeti düh és harag érzések után próbáljuk megérteni a másik felet. Egy barátságban ismerjük a másik élettörténetét, működésmódját, és egy valóban mély emberi kapcsolat esetében a legmélyebb vágyaival, félelmeivel is tisztában lehetük. Nem könnyű feladat ez, de ha feladjuk vagy háttérbe szorítjuk kicsit önmagunk igazságát, akár meg is érthetjük a másikat. Talán ez adja a legnagyobb megnyugvást bármilyen emberi kapcsolat megszakadásáról is legyen szó.


- Fontos dolog, hogy saját szerepünket is vizsgáljuk meg ebben a helyzetben. Mi mit hibáztunk, mit tehettünk volna másképp... Sok ember és kapcsolat tükröz minket életünk során. Hiszem, hogy mindenből és mindenkitől tanulhatunk. Miért ő volt velem mint barátom az elmúlt x évben? Mit szimbolizált ő nekem? Hová kell továbblépnem? Mit kell meghaladnom? Sorolhatnám azokat a kérdéseket, melyek végiggondolása előrébb vihet minket egy ilyen helyzetben, és melyek által egyre nagyobb önismeretre tehetünk szert. Ha ezekre megtaláljuk saját válaszainkat, akár vissza is kaphatjuk elveszetnek hitt barátságainkat.

Mindenkit érnek kisebb-nagyobb veszteségek élete során bármelyen életkorban, társadalmi státuszban vagy élethelyzetben is legyen. A gyász tulajdonképpen egy lelki reakció, melyeket -ha nem is tudatosan- napi szinten élhetünk át. Bármilyen számunkra fontos dolog hiánya okozhat lelki törést, fájdalamat, így gyászreakciót is. Ennek mélysége és lefolyása az adott személy érzelmi terhelhetőségétől, ismeretlentől való félelmétől és nem utolsó sorban a szeretett dologhoz, ideához, vagy személyhez fűződő viszonyától


Szerző: Merklin Tímea

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!