Átalakul az Alkotmánybíróság hatásköre

Az új alaptörvény rendelkezéseihez igazodik az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló sarkalatos törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A jogszabályok utólagos felülvizsgálatát a jövő évtől csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az ombudsman kérheti, az Ab ugyanakkor bírói döntések alkotmányosságát is megítélheti. Az utólagos normakontrollra irányuló eljárások nagy része megszűnik január 1-jén.

MTI

A 252 igen szavazattal, 105 nem ellenében elfogadott jogszabály a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alkotmánynak megfelelően alakítja át az Ab hatáskörét, rögzíti az eljárások típusait és a kezdeményezésükre jogosultak körét.

A legnagyobb változás a testület jelenlegi jogköréhez képest, hogy az Ab alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja majd. Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés közlésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani, s arról az Alkotmánybíróságnak ésszerű időn belül határoznia kell.

Ugyancsak az Ab hatáskörébe tartozik januártól, hogy bírói kezdeményezésre megvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát, és továbbra is mérlegelheti a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését.

Előzetes normakontrollt ezután nemcsak a köztársasági elnök, hanem - a törvény kezdeményezője, a kormány vagy a házelnök zárószavazás előtti indítványára - az Országgyűlés is kérhet. Az új alaptörvény szerint az Ab az indítványról soron kívül, de legkésőbb 30 napon belül határoz. Ebben az esetben a házelnök a törvényt csak akkor küldheti meg a köztársasági elnöknek aláírására, ha az Ab nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Ha azonban az alkotmányba ütközőnek mondta ki a jogszabályt, a parlament újratárgyalja; az ismételt indítványról az Ab tíz napon belül dönt.

A jogszabályok utólagos vizsgálatának ma még mindenki előtt nyitva álló lehetőségét az új alaptörvény csak a kormánynak, a parlamenti képviselők negyedének és az alapvető jogok biztosának tartja fenn, azaz véget ér az a gyakorlat, hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

A törvény elfogadásával a Ház arról is döntött, hogy megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kabinet, a képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig, föltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható.

Alkotmányjogi panasz terjeszthető be akkor, ha egy egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányos joga sérült a bírósági eljárásban az alaptörvénybe ütköző jogszabály alkalmazása miatt, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nem biztosított.

Ezen, illetve a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása miatti eljárások kivételével az Ab már megkezdett eljárásai január után is folytathatók, ha a kérdéses ügy az új alkotmánnyal kapcsolatban is vizsgálható.

Az Ab - hatáskörének tavalyi korlátozása miatt - a központi költségvetésről és végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát továbbra is kizárólag az alapjogokkal (az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságával, valamint a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefüggésben vizsgálhatja felül és ezek sérelme miatt semmisítheti meg.

Az új törvény alkalmazkodik ahhoz a gyakorlathoz, hogy az Ab a fővárosban ülésezik, és a hatályos törvénnyel szemben (amely Esztergomot jelöli meg székhelyül) kimondja, hogy a testület székhelye Budapest.

A jogszabály rögzíti azt is, hogy az Ab a költségvetésére vonatkozó javaslatát maga állítja össze, és azt a kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek. Az Ab költségvetése nem lehet kevesebb az előző évi összegnél.

Az idén szeptembertől 15 tagú Alkotmánybíróság tagjává továbbra is megválasztható minden olyan büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki 45. életévét betöltötte, továbbá kiemelkedő tudású elméleti jogász, vagy legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik. A testület elnökét a parlament választja meg, munkáját elnökhelyettes segíti, akit az elnök javaslatára az Ab teljes ülése választ.

Az Ab tagjainak megbízatási ideje tizenkét év, a tagok - ellentétben a jelenlegi szabályozással - nem újraválaszthatók, kivéve azokat, akiket az Országgyűlés még a régi szabályok alapján kilenc évre választott meg, és eddig nem választottak újra.

Az alkotmánybírák hivatalukat az utódjuk megbízatásának kezdetéig töltik be.

Ezek is érdekelhetik