Meghőmérőzték a dinoszauruszokat

A kutatásokról a Science legújabb számában jelent meg tanulmány.
   
A Kaliforniai Technológiai Intézet (California Institute of Technology/Caltech) kutatói által kifejlesztett módszer az állatok csontjaiban, fogaiban, valamint a tojáshéjban a környezeti stabilizotópok vizsgálatán alapul. Az eljárás során a szén 13-as izotópjának (C13) és az oxigén 18-as izotópjának (O18) a koncentrációját elemzik; az izotópeloszlás a hőmérsékletre "fordítható le", a módszer két Celsius-fok hibahatárral működik. A nehézizotópok ugyanis kapcsolatba lépnek egymással, "összecsomósodnak", és a folyamat kiterjedése a hőmérséklet függvénye. Nagyon magas hőmérsékleten kisebb mérvű az "összecsomósodás", alacsony hőmérsékleten viszont nagyobb. Az élő állatok esetében ez az "összecsomósodás" a fogzománcban, csontban, tojáshéjban megtalálható ásvány, a bioapatit kristályrácsán tanulmányozható. Az izotóp-összetétel azt a pillanatot rögzíti, amikor a csont- vagy a fogzománcképződés folyamatában az ásvány kicsapódik a vérből. Ez az izotópeloszlás évmilliókig fennmarad.
   
A dinoszauruszok fogzománca a Caltech kutatói szerint arról tanúskodik, hogy a Brachiosaurus ("kargyík") hőmérséklete 38,2 Celsius-fok volt, míg a Camarasaurus, azaz a "kamrás gyíké" 36,8 fok.
   
A kutatás nem oldja meg a régóta folyó vitát arról, hogy a dinoszauruszok melegvérű vagy hidegvérű állatok voltak-e. Felfedezésük után a kutatók úgy vélték, hogy nehézkés, hidegvérű teremtésekről van szó. Az utóbbi években viszont egyre nagyobb támogatottságot élvez az a feltételezés, amely szerint a dinoszauruszok mégis melegvérűek lehettek, ami aktívabb életmódot tett lehetővé számukra.
   
"Vizsgálataink alapján kizárható, hogy ugyanolyan hidegvérű teremtmények voltak, mint például a krokodilok" - hangsúlyozta Robert A. Eagle, a tanulmány vezető kutatója. Szerinte ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a nagytestű dinoszauruszok ugyanolyan magas anyagcserével rendelkeztek, mint az emlősök vagy a madarak. Előfordulhat, hogy ezek a dinoszauruszok talán tehetetlenségi homeotermia (gigantotermia) révén tartották fenn a testhőmérsékletüket.
   
A Caltech kutatói növényevő szauropodákkál foglalkoztak, amelyek a valaha élt legnagyobb szárazföldi állatok: a Brachiosaurus testsúlya elérte a 40 tonnát, míg a Camarasaurus 15 tonnát nyomot. A dinoszauruszok e két neme 150 millió éve élt.
   
"A kutatások azt bizonyítják, hogy a dinoszauruszok nem voltak tunya, hidegvérű állatok, ám a vita az anyagcseréjükről folytatódik, hiszen nem tudjuk közvetlenül megmérni a hőmérsékletüket" - vélekedett Roger Seymour, az Adelaide-i Egyetem paleontológusa, aki nem volt részese a vizsgálatnak.
   
Egy másik független szakértő, Geoffrey F. Birchard, a  virginiai George Mason Egyetem kutatója osztja ausztrál kollégája véleményét. "A tanulmány során megállapították e nagytestű dinoszauruszok hőmérsékletét, ám ez nem jelenti automatikusan azt, hogy valóban melegvérűek voltak" - hangsúlyozta.
   
A Caltech kutatói a nagytestű dinoszauruszok után a kisebb őslényeket is szeretnék "meghőmérőzni".