Betlehemben jártak: Jézus Krisztus lába nyomán (fotókkal)

Visszatekintve így vélekednek a hívek, akik a becsehelyi esperesplébánossal, Kirner A. Zoltánnal keltek útra a közelmúltban, hogy látogatást tegyenek a Megváltó szülőföldjén. A Szentföld éppen olyan, amilyennek a Biblia leírásaiból elképzelték: mintha valamiféle időtlenség és örökkévalóság lengené be a tájat, mely azonban korántsem mozdulatlan.

– Én most már harmadik alkalommal részesülhettem abban a kegyelemben, hogy láthattam a Szentföldet – bocsátotta előre az atya. – Először 12 évvel ezelőtt, még mint egyszerű zarándok jártam ott, tavaly paptársakkal, s a püspök úrral, most pedig a hívekkel. A 27 hívő javarészt helyből jött, de voltak útitársak Nagykanizsáról, Rigyácról, Eszteregnyéről és Letenyéről, sőt, Budapestről, Komáromból is.

Kirner A. Zoltán (akit Ikerváron élő édesapja is elkísért az útra) számára a legfelemelőbb Jeruzsálemben, a Cenaculumban, az utolsó vacsora terménél épült gyönyörű templomban bemutatott szentmise volt. Jézus ezen a helyen töltötte utolsó estéjét tanítványaival. Megtörte a kenyeret és tanítványainak adta: „Egyetek ebből mindnyájan, mert ez az én testem, amely értetek adatik...” Majd visszament imádkozni az Olajfák hegyén található Getsemáni-kertbe, ahol ma is ezernyi színben pompázó virágok, s egyesek szerint 2000 éves olajfák élnek.

Molnár Zoltán becsehelyi vállalkozó és felesége első alkalommal járt Jézus szülőföldjén. Mint utóbbi elmondta: lehetetlen visszaadni azt a sok szépséget, amit a Szentföldtől kaptak, mindnyájukat elvarázsolta a gyönyörű táj, s a régi városok, Názáret, Kána, Kafarnaum. Megmártóztak a Holt-tenger sós vizében és látták Qumránt, a holt-tengeri tekercsek lelőhelyét is.

– Azt hiszem, mindanynyiunknak egyfajta megtisztulást jelentett ez a zarándoklat – vette át a szót férje, Molnár Zoltán. – Eddig valamilyen módon éltük az életünket, de most már nemcsak a hitem, hanem a személyes meggyőződésem miatt is elhiszem a bibliai történeteket, s ez alapjaiban változtatta meg a világlátásom.

– Nagy élmény volt Betlehemben, a születés barlangjában (ugyanis akkoriban még úgynevezett barlanglakások szolgáltak otthonként) járni, ahol Jézus emberré lett – vette át a szót Molnár Zoltánné. – A templomból két szűk bejárat vezet le a kis barlangba, ahol latin felirat és ezüst csillag jelzi Jézus születésének helyét. Jártunk még Názáretben a hegyen is, ahol Jézus a nyolc boldogságról tanított, Galilea és környéke pedig az evangéliumot idézte. Jó érzés Krisztus lábnyomába lépni. Sajnos, ma már nem sok olyan hely van, ahol bizonyíthatóan érintkezett talpa az útfelülettel, ugyanis legalább tucatszor rombolták már le Jeruzsálemet, s a folyamatos újraépítés miatt körülbelül 10-15 méter mélyen a mai építési szint alatt rejtőzik a korabeli város. Az egyik ilyen régi rész Jeruzsálemben az Antonia-erőd udvara, ahol az úgynevezett városkapu is található. Abban az időben a szegények csak ezt használhatták, ha az óvárosban álló templomot akarták felkeresni. Jézus is mindig itt ment át, a kapu lépcsőjének köveiről pedig tudjuk, hogy már Poncius Pilátus idejében is megvoltak.

A Nyolc Boldogság hegyén Zoltán atya teljes terjedelmében felolvasta Jézus hegyi beszédét, melyben öszzefoglalta az Isten országáról szóló tanítást. Érdekesség, hogy a domborzati viszonyok miatt a hegy egy bizonyos pontján zajló beszédet az alatta, Jeruzsálemtől pedig 157 kilométerre fekvő Genezáreti- tó partján is hallani lehet. Akusztikája leginkább egy római amfiteátrumhoz hasonlítható.

– A tó vize gyönyörű kék színű – mondta a zarándokcsapat másik tagja, Bödör Istvánné. – Hajóval át is keltünk rajta. Jézus leginkább a tó környékén hirdette tanításait, s itt
került sor csodatételeire is. Tabghában az Írás szerint öt cipóval és két hallal jóllakatta az 5000 fős tömeget, ez volt a csodás kenyér- és halszaporítás. Megkóstolhattuk az apostoli korból „itt maradt” halfajt, Szent Péter halát is, amely fura mód Dél-Amerikán kívül csak itt honos. Nincs pikkelye és teljesen szálkamentes. Nevét annak köszönheti, hogy a legenda szerint ezt a halat fogta ki Szent Péter a Genezáreti-tóból, s adta a szegényeknek. A Jordán-folyóban pedig, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte Jézust, még ma is fehér lepelbe burkolózó hívek merítkeznek alá.

Jeruzsálem utcáin szinte minden napszakban óriási emberáradat hömpölyög – teljes nyugalomban, tülekedés, kapkodás nélkül. Rengeteg a turista – fehérek, négerek, kínaiak vegyesen, itt nem számít a bőrszín, vagy hogy honnét jöttél –, akik a Szent Sír Bazilikánál, illetve Krisztus keresztre feszítésének helyén, a Kálvária-dombon, azaz a Golgotán okoznak csak némi fennakadást, ugyanis mindenki meg akarja érinteni a szent helyeket.

– A keresztre feszítés és Jézus eltemetésének helye gyakorlatilag egymástól mindössze 100 méterre helyezkedik el, s egy templomban van – magyarázta Tizedesné Tóth Mária, akit szintén elkísért férje az útra. – A szikla, ahol a szent sír volt, nem maradt fenn eredeti formájában, köréje épült a keresztesek idejében az óriástemplom, a Szent
Sír Bazilika. Hasonló szisztéma szerint őrizték meg a többi emlékhelyet is, így például Mária házát, ahol a templom szentélyének az egyik oldala maga az épület, kissé alacsonyabban, mint a templom szintje. Egyébként szinte valamennyi emlék fölé templom épült az elmúlt évszázadokban.

Természetesen(?) a zarándokturizmusból manapság számos helyi vállalkozás igyekszik hasznot húzni. A körülbelül 800 méter hosszú Fájdalmak Útján, a Via Dolorosa- n (ahol Megváltónk a Golgotára vitte keresztjét) található arab bazárban rengeteg giccs kapható.

Ám a csapat másik tagja, dr. Kustor Erzsébet belgyógyász orvos a férjével, Vörös Jánossal együtt azt vallja: aki szilárd hittel érkezik, ott is el tudja választani a hamisat az értékestől.

Tanítása máig vezet
A betlehemi bazilika a Születés barlangja fölé épült. „Itt született Jézus Krisztus, a világ világossága” – olvasható a barlang kőpadlóján látható csillag ezüstös lemezein. De ki is volt Jézus? Ember vagy Isten? Merthogy csak a keresztények ismerik el Isten fiaként, aki azért érkezett, hogy értünk, emberekért, a mi bűneinkért meghaljon, majd harmadnapra feltámadjon. Habár hegyi beszédei forradalmi hatásúak voltak, a farizeusok mégis csak egynek tartották az időszak számtalan önjelölt prófétája közül. Ezzel együtt a többi vallás is különleges képességekkel megáldott prófétának tartja, elismerve: bizony, nem sok olyan tanítás van, mint az övé, mely évezredeken átível, s napjainkban is töretlen népszerűségnek örvend. „Boldogok a szegények, mert övék az Istennek országa, szeressétek ellenségeiteket és áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, s amint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is úgy cselekedjetek másokkal.” Mindez átformálta a Földet, életünket, gondolkodásunkat, s így vagy úgy, de ma is jelen van cselekedeteinkben, értékítéletünkben.