2010.06.23. 02:28
Trianon árnyéka - A Pannon Tükör folyóirat legújabb számáról
Zalaegerszeg - Régiónk kulturális és művészeti folyóirata is leteszi névjegyét legújabb számában a 90 évvel ezelőtti trianoni békeszerződést övező megemlékezések asztalára.
A lap 2010/3. számának alaphangját Pomogáts Béla irodalomtörténész írása adja meg, amely épp a nemzet irodalmi életének széttagoltságát mutatja be, jelezve a Felvidék, Erdély és a Vajdaság magyar irodalmi termésének speciális elbírálását. (A neves szerző egyébként ez évben jelentette meg A magyar irodalom Erdélyben 1945-1968 című tanulmánykötetét.)
A megközelített témakör - kilencven esztendeje, június 4-én írták alá a Párizs melletti, rózsaszín márvánnyal burkolt Nagy-Trianon palotában a Magyarországot jelentős területektől megfosztó békeszerződést - lírai adaptációját Bence Lajos, Alsólendván élő költő kínálja: Arasznyi létünket kitalált spóra, tébolyító/ delej, feledékenységi kór nem pusztíthatja,/ s az nem lehet, hogy testvéreimet/ elfelejtsem a Bácskában, Gömörben/ és Csíkban, a háromszéki mezőkön,/ Alsólendván, Felsőőrött vagy Őriszentpéteren.
A főszerkesztő Péntek Imre költő Az újrajátszott múlt című recenziójában Matúz Gábor A legbátrabb város című filmjének idevágó mondandóját idézi fel. Balassagyarmat lakóiról van szó, akik magyarok akartak maradni, élve vagy halva, akik vasutasaik vezetésével sikeresen foglalták vissza városukat a cseh megszállóktól. (Hasonló tettért a Legbátrabb község címet kapta meg a magyar parlamenttől az őrségi Kercaszomor 2008-ban.) Balassagyarmaton mintegy 80-an haltak meg az ellenállási akcióban, emléküket együtt őrzik a határ két oldalán élők.
Végül ajánlom Sarusi Mihály A Vagabundkorzó VII. könyvéből való, Öregapád úttyán című novellarészletét, mely szintén a magyar történelem szomorú lapjait idézi.
A megközelített témakör - kilencven esztendeje, június 4-én írták alá a Párizs melletti, rózsaszín márvánnyal burkolt Nagy-Trianon palotában a Magyarországot jelentős területektől megfosztó békeszerződést - lírai adaptációját Bence Lajos, Alsólendván élő költő kínálja: Arasznyi létünket kitalált spóra, tébolyító/ delej, feledékenységi kór nem pusztíthatja,/ s az nem lehet, hogy testvéreimet/ elfelejtsem a Bácskában, Gömörben/ és Csíkban, a háromszéki mezőkön,/ Alsólendván, Felsőőrött vagy Őriszentpéteren.
A főszerkesztő Péntek Imre költő Az újrajátszott múlt című recenziójában Matúz Gábor A legbátrabb város című filmjének idevágó mondandóját idézi fel. Balassagyarmat lakóiról van szó, akik magyarok akartak maradni, élve vagy halva, akik vasutasaik vezetésével sikeresen foglalták vissza városukat a cseh megszállóktól. (Hasonló tettért a Legbátrabb község címet kapta meg a magyar parlamenttől az őrségi Kercaszomor 2008-ban.) Balassagyarmaton mintegy 80-an haltak meg az ellenállási akcióban, emléküket együtt őrzik a határ két oldalán élők.
Végül ajánlom Sarusi Mihály A Vagabundkorzó VII. könyvéből való, Öregapád úttyán című novellarészletét, mely szintén a magyar történelem szomorú lapjait idézi.
A főszerkesztő Péntek Imre költő Az újrajátszott múlt című recenziójában Matúz Gábor A legbátrabb város című filmjének idevágó mondandóját idézi fel. Balassagyarmat lakóiról van szó, akik magyarok akartak maradni, élve vagy halva, akik vasutasaik vezetésével sikeresen foglalták vissza városukat a cseh megszállóktól. (Hasonló tettért a Legbátrabb község címet kapta meg a magyar parlamenttől az őrségi Kercaszomor 2008-ban.) Balassagyarmaton mintegy 80-an haltak meg az ellenállási akcióban, emléküket együtt őrzik a határ két oldalán élők.
Végül ajánlom Sarusi Mihály A Vagabundkorzó VII. könyvéből való, Öregapád úttyán című novellarészletét, mely szintén a magyar történelem szomorú lapjait idézi.
A főszerkesztő Péntek Imre költő Az újrajátszott múlt című recenziójában Matúz Gábor A legbátrabb város című filmjének idevágó mondandóját idézi fel. Balassagyarmat lakóiról van szó, akik magyarok akartak maradni, élve vagy halva, akik vasutasaik vezetésével sikeresen foglalták vissza városukat a cseh megszállóktól. (Hasonló tettért a Legbátrabb község címet kapta meg a magyar parlamenttől az őrségi Kercaszomor 2008-ban.) Balassagyarmaton mintegy 80-an haltak meg az ellenállási akcióban, emléküket együtt őrzik a határ két oldalán élők.
Végül ajánlom Sarusi Mihály A Vagabundkorzó VII. könyvéből való, Öregapád úttyán című novellarészletét, mely szintén a magyar történelem szomorú lapjait idézi.
Végül ajánlom Sarusi Mihály A Vagabundkorzó VII. könyvéből való, Öregapád úttyán című novellarészletét, mely szintén a magyar történelem szomorú lapjait idézi.
Végül ajánlom Sarusi Mihály A Vagabundkorzó VII. könyvéből való, Öregapád úttyán című novellarészletét, mely szintén a magyar történelem szomorú lapjait idézi.
