A templom belsője igazi ékszerdoboz

- A családom, illetve egy nagy hatású atya révén kerültem közel az egyházhoz, s az Isten házához - bocsátotta előre a templomgondnoki feladatokat is ellátó fiatalember, aki idén fejezte be középfokú tanulmányait a nagykanizsai Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthonban. - A nyarakat 6 hónapos korom óta Gelsén, a nagymamámnál töltöttem, s ott ismertem meg Fliszár Károlyt, aki akkor plébánosként szolgált a községben, ma pedig a nagykanizsai Jézus Szíve Plébánia főesperese. Másrészt rendszeresen a családom takarítja, illetve díszíti fel különböző jeles alkalmakkor a templomot, s őrizzük kulcsát. Rendkívül büszkék vagyunk rá, hisz falunk egyik legfontosabb látványossága. Barokk stílusban épült úgy 1740 körül. Előtte is állt a helyén valami, de hogy mi, azt pontosan ma sem tudjuk. A históriás könyvekbe csupán azt jegyezték fel, hogy a falun átvonuló török seregek mindent elpusztítottak, felégettek maguk mögött, csak az 1700-as évek második felétől kezdett visszaszivárogni a népesség. A lerombolt templom vagy kápolna helyett újat építettek, ezt, ami ma is áll. 1948 után az egyszerű lakóházhoz hasonlító templom palatetőt kapott és 22 méter magas, háromemeletes torony is épült elé, melyben két harang szolgálta a híveket. Eredetileg három harang lakott a toronyban, ám az első világháborúban kettőt elvittek közülük, s beolvasztottak. Helyettük 1926-ban öntetett újakat Láber Miklós plébános. A harmadik, a legkisebb, 1726-ban készült harang pedig megrepedt, oly mértékben, hogy azt már meg sem javíttatták. Ugyanis a harang minden újraöntéssel kisebb lesz - és már így is elég kicsi. Ezért inkább relikviaként őrizzük. A legenda szerint ugyanis akkor sérülhetett meg, amikor Zalaújlak lakói elrejtették a közeli Malom-völgyben a katonák elől, hogy azok ne tudják azt is elvinni.

Antal Zsolt jelezte: a nagyharang, amely délidőben szól (s az MR1-en is hallható lesz), csaknem 130 kilogrammos. Az oltár két oldalán látható angyalokat pálos rendi szerzetesek faragták. A főoltáron egy embermagasságú őrzőangyal-szobor áll, melyet az azonos nevű nagykanizsai patika adományozott a faluban élő híveknek. Az imádságos helyen ezen kívül még 5 szobor található: ezek Jézust, Máriát, Szent Antalt és Terézt ábrázolják. A templomgondnoktól azt is megtudtuk: a templom orgonája a XVIII. században készült, s az ország 100 legöregebb ilyen hangszere közé tartozna - ha ép lenne. Ám sajnos szétszedték, ma már csak néhány megmaradt alkatrésze árulkodik arról, hogy valaha is létezett. Az oltár felől látható még néhány síp, melyek megszólalni már nem képesek. Helyettük - mint annyi más helyen - szintetizátor szól a szentmiséken.

Régebben a szomszédos Zalamerenyéről, az erdőn keresztül jártak át ide papok misézni, ma már azonban a nagyrécsei plébániához tartozik az egyházközség. A zalaújlaki nyájat napjainkban Somogyi Imre atya vezeti. Minden második vasárnap szentmisét hallgathatnak a hívek, az első vasárnapokon igeliturgia van, első pénteken pedig szentgyónáshoz járulhatnak. Antal Zsolt azt is hozzáfűzte, véleménye szerint ahhoz képest, hogy a falu lakossága ijesztő mértékben fogy, öregszik, az itt élők meglehetősen szép számmal vesznek részt a szentmisé-ken. A templom búcsúja szeptember első vasárnapjára esik, annak ellenére, hogy az Őrzőangyalok ünnepe október 2. Ennek az az oka, hogy utóbbi esetben a búcsú egybeesett volna a zalamerenyeiek búcsújával, ezért az újlakit egy hónappal korábbra tették.

Az ifjú templomgondnok a tervekről szólva elmondta: anyagi lehetőségeik függvényében a műemléki előírásoknak jobban megfelelő cserépre cserélnék majd a palatető-fedést, s talán sor kerülhet belső festésre is. Megérdemelné a születésnapját ünneplő imádságos hely, hiszen az utolsó átfogó felújításra 1994-ben került sor...

- A családom, illetve egy nagy hatású atya révén kerültem közel az egyházhoz, s az Isten házához - bocsátotta előre a templomgondnoki feladatokat is ellátó fiatalember, aki idén fejezte be középfokú tanulmányait a nagykanizsai Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthonban. - A nyarakat 6 hónapos korom óta Gelsén, a nagymamámnál töltöttem, s ott ismertem meg Fliszár Károlyt, aki akkor plébánosként szolgált a községben, ma pedig a nagykanizsai Jézus Szíve Plébánia főesperese. Másrészt rendszeresen a családom takarítja, illetve díszíti fel különböző jeles alkalmakkor a templomot, s őrizzük kulcsát. Rendkívül büszkék vagyunk rá, hisz falunk egyik legfontosabb látványossága. Barokk stílusban épült úgy 1740 körül. Előtte is állt a helyén valami, de hogy mi, azt pontosan ma sem tudjuk. A históriás könyvekbe csupán azt jegyezték fel, hogy a falun átvonuló török seregek mindent elpusztítottak, felégettek maguk mögött, csak az 1700-as évek második felétől kezdett visszaszivárogni a népesség. A lerombolt templom vagy kápolna helyett újat építettek, ezt, ami ma is áll. 1948 után az egyszerű lakóházhoz hasonlító templom palatetőt kapott és 22 méter magas, háromemeletes torony is épült elé, melyben két harang szolgálta a híveket. Eredetileg három harang lakott a toronyban, ám az első világháborúban kettőt elvittek közülük, s beolvasztottak. Helyettük 1926-ban öntetett újakat Láber Miklós plébános. A harmadik, a legkisebb, 1726-ban készült harang pedig megrepedt, oly mértékben, hogy azt már meg sem javíttatták. Ugyanis a harang minden újraöntéssel kisebb lesz - és már így is elég kicsi. Ezért inkább relikviaként őrizzük. A legenda szerint ugyanis akkor sérülhetett meg, amikor Zalaújlak lakói elrejtették a közeli Malom-völgyben a katonák elől, hogy azok ne tudják azt is elvinni.

Antal Zsolt jelezte: a nagyharang, amely délidőben szól (s az MR1-en is hallható lesz), csaknem 130 kilogrammos. Az oltár két oldalán látható angyalokat pálos rendi szerzetesek faragták. A főoltáron egy embermagasságú őrzőangyal-szobor áll, melyet az azonos nevű nagykanizsai patika adományozott a faluban élő híveknek. Az imádságos helyen ezen kívül még 5 szobor található: ezek Jézust, Máriát, Szent Antalt és Terézt ábrázolják. A templomgondnoktól azt is megtudtuk: a templom orgonája a XVIII. században készült, s az ország 100 legöregebb ilyen hangszere közé tartozna - ha ép lenne. Ám sajnos szétszedték, ma már csak néhány megmaradt alkatrésze árulkodik arról, hogy valaha is létezett. Az oltár felől látható még néhány síp, melyek megszólalni már nem képesek. Helyettük - mint annyi más helyen - szintetizátor szól a szentmiséken.

Régebben a szomszédos Zalamerenyéről, az erdőn keresztül jártak át ide papok misézni, ma már azonban a nagyrécsei plébániához tartozik az egyházközség. A zalaújlaki nyájat napjainkban Somogyi Imre atya vezeti. Minden második vasárnap szentmisét hallgathatnak a hívek, az első vasárnapokon igeliturgia van, első pénteken pedig szentgyónáshoz járulhatnak. Antal Zsolt azt is hozzáfűzte, véleménye szerint ahhoz képest, hogy a falu lakossága ijesztő mértékben fogy, öregszik, az itt élők meglehetősen szép számmal vesznek részt a szentmisé-ken. A templom búcsúja szeptember első vasárnapjára esik, annak ellenére, hogy az Őrzőangyalok ünnepe október 2. Ennek az az oka, hogy utóbbi esetben a búcsú egybeesett volna a zalamerenyeiek búcsújával, ezért az újlakit egy hónappal korábbra tették.

Az ifjú templomgondnok a tervekről szólva elmondta: anyagi lehetőségeik függvényében a műemléki előírásoknak jobban megfelelő cserépre cserélnék majd a palatető-fedést, s talán sor kerülhet belső festésre is. Megérdemelné a születésnapját ünneplő imádságos hely, hiszen az utolsó átfogó felújításra 1994-ben került sor...

Antal Zsolt jelezte: a nagyharang, amely délidőben szól (s az MR1-en is hallható lesz), csaknem 130 kilogrammos. Az oltár két oldalán látható angyalokat pálos rendi szerzetesek faragták. A főoltáron egy embermagasságú őrzőangyal-szobor áll, melyet az azonos nevű nagykanizsai patika adományozott a faluban élő híveknek. Az imádságos helyen ezen kívül még 5 szobor található: ezek Jézust, Máriát, Szent Antalt és Terézt ábrázolják. A templomgondnoktól azt is megtudtuk: a templom orgonája a XVIII. században készült, s az ország 100 legöregebb ilyen hangszere közé tartozna - ha ép lenne. Ám sajnos szétszedték, ma már csak néhány megmaradt alkatrésze árulkodik arról, hogy valaha is létezett. Az oltár felől látható még néhány síp, melyek megszólalni már nem képesek. Helyettük - mint annyi más helyen - szintetizátor szól a szentmiséken.

Régebben a szomszédos Zalamerenyéről, az erdőn keresztül jártak át ide papok misézni, ma már azonban a nagyrécsei plébániához tartozik az egyházközség. A zalaújlaki nyájat napjainkban Somogyi Imre atya vezeti. Minden második vasárnap szentmisét hallgathatnak a hívek, az első vasárnapokon igeliturgia van, első pénteken pedig szentgyónáshoz járulhatnak. Antal Zsolt azt is hozzáfűzte, véleménye szerint ahhoz képest, hogy a falu lakossága ijesztő mértékben fogy, öregszik, az itt élők meglehetősen szép számmal vesznek részt a szentmisé-ken. A templom búcsúja szeptember első vasárnapjára esik, annak ellenére, hogy az Őrzőangyalok ünnepe október 2. Ennek az az oka, hogy utóbbi esetben a búcsú egybeesett volna a zalamerenyeiek búcsújával, ezért az újlakit egy hónappal korábbra tették.

Az ifjú templomgondnok a tervekről szólva elmondta: anyagi lehetőségeik függvényében a műemléki előírásoknak jobban megfelelő cserépre cserélnék majd a palatető-fedést, s talán sor kerülhet belső festésre is. Megérdemelné a születésnapját ünneplő imádságos hely, hiszen az utolsó átfogó felújításra 1994-ben került sor...

Antal Zsolt jelezte: a nagyharang, amely délidőben szól (s az MR1-en is hallható lesz), csaknem 130 kilogrammos. Az oltár két oldalán látható angyalokat pálos rendi szerzetesek faragták. A főoltáron egy embermagasságú őrzőangyal-szobor áll, melyet az azonos nevű nagykanizsai patika adományozott a faluban élő híveknek. Az imádságos helyen ezen kívül még 5 szobor található: ezek Jézust, Máriát, Szent Antalt és Terézt ábrázolják. A templomgondnoktól azt is megtudtuk: a templom orgonája a XVIII. században készült, s az ország 100 legöregebb ilyen hangszere közé tartozna - ha ép lenne. Ám sajnos szétszedték, ma már csak néhány megmaradt alkatrésze árulkodik arról, hogy valaha is létezett. Az oltár felől látható még néhány síp, melyek megszólalni már nem képesek. Helyettük - mint annyi más helyen - szintetizátor szól a szentmiséken.

Régebben a szomszédos Zalamerenyéről, az erdőn keresztül jártak át ide papok misézni, ma már azonban a nagyrécsei plébániához tartozik az egyházközség. A zalaújlaki nyájat napjainkban Somogyi Imre atya vezeti. Minden második vasárnap szentmisét hallgathatnak a hívek, az első vasárnapokon igeliturgia van, első pénteken pedig szentgyónáshoz járulhatnak. Antal Zsolt azt is hozzáfűzte, véleménye szerint ahhoz képest, hogy a falu lakossága ijesztő mértékben fogy, öregszik, az itt élők meglehetősen szép számmal vesznek részt a szentmisé-ken. A templom búcsúja szeptember első vasárnapjára esik, annak ellenére, hogy az Őrzőangyalok ünnepe október 2. Ennek az az oka, hogy utóbbi esetben a búcsú egybeesett volna a zalamerenyeiek búcsújával, ezért az újlakit egy hónappal korábbra tették.

Az ifjú templomgondnok a tervekről szólva elmondta: anyagi lehetőségeik függvényében a műemléki előírásoknak jobban megfelelő cserépre cserélnék majd a palatető-fedést, s talán sor kerülhet belső festésre is. Megérdemelné a születésnapját ünneplő imádságos hely, hiszen az utolsó átfogó felújításra 1994-ben került sor...

Régebben a szomszédos Zalamerenyéről, az erdőn keresztül jártak át ide papok misézni, ma már azonban a nagyrécsei plébániához tartozik az egyházközség. A zalaújlaki nyájat napjainkban Somogyi Imre atya vezeti. Minden második vasárnap szentmisét hallgathatnak a hívek, az első vasárnapokon igeliturgia van, első pénteken pedig szentgyónáshoz járulhatnak. Antal Zsolt azt is hozzáfűzte, véleménye szerint ahhoz képest, hogy a falu lakossága ijesztő mértékben fogy, öregszik, az itt élők meglehetősen szép számmal vesznek részt a szentmisé-ken. A templom búcsúja szeptember első vasárnapjára esik, annak ellenére, hogy az Őrzőangyalok ünnepe október 2. Ennek az az oka, hogy utóbbi esetben a búcsú egybeesett volna a zalamerenyeiek búcsújával, ezért az újlakit egy hónappal korábbra tették.

Az ifjú templomgondnok a tervekről szólva elmondta: anyagi lehetőségeik függvényében a műemléki előírásoknak jobban megfelelő cserépre cserélnék majd a palatető-fedést, s talán sor kerülhet belső festésre is. Megérdemelné a születésnapját ünneplő imádságos hely, hiszen az utolsó átfogó felújításra 1994-ben került sor...

Régebben a szomszédos Zalamerenyéről, az erdőn keresztül jártak át ide papok misézni, ma már azonban a nagyrécsei plébániához tartozik az egyházközség. A zalaújlaki nyájat napjainkban Somogyi Imre atya vezeti. Minden második vasárnap szentmisét hallgathatnak a hívek, az első vasárnapokon igeliturgia van, első pénteken pedig szentgyónáshoz járulhatnak. Antal Zsolt azt is hozzáfűzte, véleménye szerint ahhoz képest, hogy a falu lakossága ijesztő mértékben fogy, öregszik, az itt élők meglehetősen szép számmal vesznek részt a szentmisé-ken. A templom búcsúja szeptember első vasárnapjára esik, annak ellenére, hogy az Őrzőangyalok ünnepe október 2. Ennek az az oka, hogy utóbbi esetben a búcsú egybeesett volna a zalamerenyeiek búcsújával, ezért az újlakit egy hónappal korábbra tették.

Az ifjú templomgondnok a tervekről szólva elmondta: anyagi lehetőségeik függvényében a műemléki előírásoknak jobban megfelelő cserépre cserélnék majd a palatető-fedést, s talán sor kerülhet belső festésre is. Megérdemelné a születésnapját ünneplő imádságos hely, hiszen az utolsó átfogó felújításra 1994-ben került sor...

Az ifjú templomgondnok a tervekről szólva elmondta: anyagi lehetőségeik függvényében a műemléki előírásoknak jobban megfelelő cserépre cserélnék majd a palatető-fedést, s talán sor kerülhet belső festésre is. Megérdemelné a születésnapját ünneplő imádságos hely, hiszen az utolsó átfogó felújításra 1994-ben került sor...

Az ifjú templomgondnok a tervekről szólva elmondta: anyagi lehetőségeik függvényében a műemléki előírásoknak jobban megfelelő cserépre cserélnék majd a palatető-fedést, s talán sor kerülhet belső festésre is. Megérdemelné a születésnapját ünneplő imádságos hely, hiszen az utolsó átfogó felújításra 1994-ben került sor...