Tófürdőtől a grinzingig

Hétvégén, a város napi ünnepségen posztumusz díszpolgári címet kapott Tolnai Gróf I. Festetics György a hévízi tó gyógyhatásának felfedezése és ismertté tétele miatt. Tetteivel megalapozta a város jövőjét.

PLT

Hévíz gyógyító tavát természetesen nem a 18. század végén fedezték fel, hatását már a rómaiak is ismerték, mi több, alkalmazták. A gróf azonban elkezdte azt a munkát, fejlesztést, amely azóta folyamatos. A természeti képződmény a város féltett kincse, minden rá épül, a település a tónak köszönheti ismertségét, népszerűségét. Ahogy a gyógyítás fejlődött, úgy szépült, épült Hévíz, amely éppen idén vált nagykorúvá, tizennyolc éve kapott ugyanis városi rangot.

A közel két évtized alatt megszépültek, virágossá váltak a közterületek, kulturális és sportintézmények, templomok épültek. Ahogy a szállodák is. Hazánkban Budapest után Hévíz következik az eltöltött vendégéjszakák sorában. Megkezdődött a tófürdő teljes rekonstrukciója, arra eddig több milliárd forintot fordítottak, de a folyamat még korántsem ért véget: hamarosan indul az újabb beruházás.

Megkezdődött a belváros rehabilitációja is, amelynek keretében teljesen megújul a központi rész. Szót kell ejteni a programokról, ezekből minden évszakra jut bőven, a fürdővárosban rendkívül népszerűek a fesztiválok, főleg tavasszal és nyáron vendégek százait, sőt, ezreit vonzzák e rendezvények.

De lássuk is, mi minden várja a vendégeket Hévízen! Első természetesen a fürdőzés, a gyógyászat,  főként a mozgásszervi betegségek kezelése, ez a fő vonzerő. A vendégek többsége az idős korosztályból kerül ki, de a fiatalok is felfedezték a települést. A fejlesztések őket is kívánják szolgálni, a wellnesselemek bizonyára még vonzóbbá teszik számukra a Tófürdőt, amelynek vize kellemes hőmérsékletű.

A világ legnagyobb természetes termáltava 38 méter mély forrásból táplálkozik, hozama oly nagy, hogy vize kétnaponként teljesen kicserélődik. A gyógyiszap külön értéke a tónak. A klasszikus hévízi gyógykúra több mint kétszáz éves múltra tekint vissza, a reumások Mekkájának sok ezer ember köszönheti gyógyulását, életének javulását.

Aki azonban nem kívánja egész napját lubickolással tölteni, s a kezelések mellett marad ideje, az is jócskán talál látnivalót a városban. A közterületek gondozottsága, a virágosítás (Hévíz e téren európai díjat nyert, 1997-ben a Virágos Magyarországért mozgalom első helyét szerezte meg, egy évvel később az európai verseny második helyén végzett) lenyűgöző. A parkokban, a tereken számos szobor áll, hirdetve, hogy milyen sokan dolgoztak Hévízért.
A belvárosban - amely jelenleg átépítés alatt áll - találjuk a múzeumot, amelynek tárlatai a múlt egyedi érdekességeit mutatják be. Egyebek között Hévíz történetét, a hévízfürdői emlékeket, a dr. Moll Károly-emlékszobát és Simon József kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők.

Rendszeresek az időszakos tárlatok is. A Hévíz Galéria kiállításai szintén vonzóak, a Deák téri intézményben egyebek közt színes fémdoboz- és játékmackó-gyűjtemény látható. A városban több galéria működik. Élénk a művészeti élet, számos, messze földön ismert csoport gazdagítja a kulturális palettát.

Külön programot jelent az egregyi városrészi kirándulás, a grinzing a helyi borokat kínálja vendégeinek. S ha már Egregy szóba került, meg kell említeni a 13. századi Árpád-kori templomot, amely Hévíz történelmi emléke. S persze nem a legrégebbi, merthogy évekkel ezelőtt feltárt, az 1-5. században lakott császárkori római kori villa konzervált alapjait is megtekinthetik az érdeklődők.
A szezonban egymást érik a programok, koncertek, bemutatók, fellépések. Mindezek közül is kiemelkedik az augusztusi borfesztivál, amely látványos és érdekes felvonulásáról ismert és népszerű. Éppen úgy, mint az egregyi szüret.

Ezek is érdekelhetik