Halálos áldozatokat követeltek a tüntetések Athénban (frissítve, fotókkal)

A lángokat eloltották a kétemeletes épületben, és kimentették az épületben rekedt embereket. A tüntetők nem sokkal később két újabb épületet, egy közigazgatási és egy adóhatósági épületet gyújtottak fel gyújtópalackokkal.
    
Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök elítélte a parlamentben a felgyújtott bankfiókban történt "brutális gyilkosságot". A súlyos erőszakcselekmények hírére több mint öt százalékkal zuhantak a görög banki részvényárak az athéni tőzsdén.

   
Az athéni rendőrséget "általános riadókészültségbe" helyezték. Az intézkedés értelmében mindenkit mozgósítanak, és behívják szolgálatba a szabadságukat töltő rendőröket is.
   
A legjelentősebb görög szakszervezetek az egész országra kiterjedő 24 órás sztrájkot hirdettek szerdára tiltakozásul az athéni kormány gazdasági takarékossági politikája ellen, amelyet az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás nyomán vezet be. A szervezők jelentése szerint mintegy 60 ezren vonultak a főváros utcáira, a hatóságok viszont úgy vélték, hogy 25 ezernél nem voltak többen.
   
Heves összecsapások törtek ki a dühödt tüntetők és a rohamrendőrök között, akik egyebek között könnyfakasztó gránátokkal igyekeztek szétoszlatni a tömeget. A tüntetők gyújtópalackokat és utcaköveket dobáltak a rendőrökre, és megpróbálták áttörni a parlamentet körülvevő biztonsági kordont. Az összecsapások idején a parlament gazdasági bizottsága éppen a kormány által vasárnap jóváhagyott megszorító csomagról tanácskozott.

   
Görögország második legnagyobb városában, Szalonikiben hozzávetőleg 20 ezren vonultak fel a városközpontban, s a tüntetők törtek-zúztak.
   
A rendőrség négy embert előállított a haláleseteket okozó tűzesettel összefüggésben. A gyújtogatások után viszonylag lenyugodtak a kedélyek Athén belvárosában. A parlament közeléből távoztak a tüntetők, a környéken szétszóródott égett törmelékek utalnak a kora délutáni összecsapásokra.
   
Az országos sztrájk idejére leállt Görögország légi forgalma, nem üzemelnek a kikötők, az iskolákban szünetel az oktatás, a kórházakban csak a rendkívüli esetekhez szükséges személyzet tart ügyeletet. Nem látogathatóak a főváros történelmi nevezetességei, így az Akropolisz sem.
   
A német Bundestag megkezdte szerdán a Görögország megsegítésével kapcsolatos nemzetközi megállapodást támogató, illetve a német szerepvállalást körvonalazó törvénytervezet vitáját. Angela Merkel kancellár rendkívüli kormánynyilatkozatában úgy fogalmazott: Európa és egyben Németország jövője a tét. Hangsúlyozta, hogy Görögországban olyan szükséghelyzet alakult ki, amely az euró stabilitását veszélyeztette. Ezért cselekedni kellett, és az EU, valamint az IMF segélycsomagja egyfajta ultima ratiót jelentett - szögezte le a kancellár.
   
Merkel védelmébe vette a megállapodást, hangsúlyozva, hogy Görögország olyan alapvető kötelezettségeket vállalt, amelyek biztosítják a válságból való kilábalás lehetőségét, és egyben az euró stabilitásának megőrzését.
   
Megerősítette, hogy a három évre szóló segélyprogramban Németország a tervek szerint 22,4 milliárd euróval vesz rész, amelynek első részlete - 8,4 milliárd euró - még az idén esedékes. Utalt arra is, hogy a német közreműködés nem a központi költségvetésből történik, hanem egy olyan hitelkonstrukcióval, amely az állami tulajdonban lévő KfW bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) égisze alatt - az állam garanciavállalása mellett - zajlik.
   
A tervezet jóváhagyása péntekre várható, de annak sok ellenzője van a kormánypártok körében is.
   
Londoni gazdaságelemző és befektetési csoportok szerdai helyzetértékelése szerint az EU-IMF-mentőcsomagnak - a konszolidációs programmal együtt - elvileg fedeznie kell a görög államháztartás finanszírozási igényeit 2012 végéig. A valóságban azonban továbbra sem egyértelmű, hogy a közfinanszírozási szektor deficitjének tervezett mértékű leépítése elérhető-e.
   
A Lombard Street Research nevű vezető citybeli gazdaságelemző cég szakértői szerint még ha sikerülne is teljesíteni a konszolidációs programot, az olyan súlyos recesszióval járna, amely veszélybe sodorhatja a bankrendszert, és így végső soron az állam fizetőképességét is, mivel csak az állam tudja újratőkésíteni a bankokat és garantálni a betétesek pénzét. Ez utóbbi az az ok, amelynek alapján a piac helyesen jár el, amikor megkérdőjelezi a jelenlegi konszolidációs terv hitelességét.
   
A Lombard Street Research szerint a görög kormány "nem hiteles garantálója" a háztartások és a vállalatok betéteinek. A görög pénzintézetekből eddig 13 milliárd eurónyi betétállományt vontak ki, 90 százalékban lakossági betétesek - áll a neves londoni gazdaságkutató elemzésében.
   
Az elemzés szerint a görög válságot övező piaci pánik addig nem múlik el, amíg az euróövezeti kormányok hivatalosan áldásukat nem adják a mentőcsomagra, és amíg "a pénz nincs a bankban".
   
A Barclays Capital befektetési csoport elemzése azt emeli ki, hogy a görög konszolidációs program a hazai össztermékhez (GDP) mért elsődleges államháztartási egyenleg hozzávetőleg 14 százalékpontos kiigazítását célozza 2009-2014 között, és ilyen mértékű kiigazításra az elmúlt évtizedekben alig volt példa Nyugat-Európában. Ráadásul azokat az országokat, amelyeknek sikerült ilyen mértékű konszolidációt végrehajtaniuk, ebben nagyon erőteljes nominális GDP-növekedés segítette, ami azonban valószínűtlen Görögország esetében.