A jó bort el lehet adni, nem kell neki cégér

A szabari szőlőtermő területek korábban a Pogányvári-hegyközséghez tartoztak, a borágazat reformja óta azonban a Zalakaros Térsége Egyesült Hegyközségbe tagozódtak be. Régebbi időkben a kövidinka volt az elterjedt szőlőfajta errefelé, újabban pedig zöldveltelinit, királyleánykát, olaszrizlinget és szürkebarátot telepítenek a gazdák. Hagyományosan fehérbor-termő vidék ez, de néhányan próbálkoznak már vörösborszőlővel is, ám a tapasztalatok azt mutatják: csak a déli lankák alkalmasak megfelelő minőség előállítására.

A kísérletezők egyike Varga Béla alpolgármester, elsőként hozzá tértünk be. - A fröccsnél jobb ital nincs a világon - szögezte le elöljáróban Varga gazda, aki 800 négyszögölnyi birtokot tudhat magáénak.  - Ahhoz meg savas borok kellenek, édesből nem lehet fröccsöt csinálni. Ezért én javarészt rizlinget termelek, de van szürkebarát, cserszegi fűszeres és zöldveltelini is. De körülbelül száz tőke zweigelt-et is telepítettem, hogy legyen vörös is az asztalon. -
Varga Béla azt is hozzátette: összesen körülbelül 3000 liternyi bora terem, amit ismerősök, családtagok, barátok kóstolgatnak el.

Utunk innét Dervalics Vencel és felesége, Simon Olga hegyi hajlékához vezetett. Mint kiderült, a kora miatt komoly építészeti értéket képviselő pincét, illetve a körülötte lévő területet Olga néni örökölte a felmenőitől.

A pince állítólag 1880 körül épült, ugyanakkor, mint a zalaapáti templom, hasonló stílusúak is a szellőzői  mondta Dervalics Vencel. A párom nagypapájának rokona, a pap Polgár Ignác építtette, aki, mielőtt meghalt, a papára íratta, így került végül hozzánk. Mindig el szoktam sütni a viccet, hogy nősülni tudni kell: a fene se vette volna el az asszonyt, ha az apjának nincs jó bora...
Dervalics Vencel és felesége birtoka jelenleg 4000 négyzetméter körüli, az államosítás előtt azonban Olga néni szerint vagy 20 hektárnyi szőlő tartozott az épülethez.

Következő, egyben utolsó hegyi állomásunk helyszíne Kovács Dezső pincéje volt. Az öregúr a tűzoltóktól vonult nyugdíjba, ám esetében a szőlészet, borászat nem csak valami időskori passzió, sőt. Dezső bácsi szinte a szőlőben nőtt fel, ma ő Zalaszabar legnagyobb területtel (majdnem 9000 négyzetméter) rendelkező és legnevesebb hivatásos szőlősgazdája.

- Születésemtől fogva mindig a szőlőben dolgoztam  idézte fel a szerelem kezdeteit Kovács Dezső.  Megnősültem, s úgy adódott, hogy apósoméknak sokkal több birtokuk volt, mint a szüleimnek. Azt is megörököltük, így terebélyesre duzzadt a családi ültetvény. Eredetileg a szomszédos Nagyradán laktunk, s amikor ideköltöztünk Szabarba, a régi szőlőt kivágtam, majd itt telepítettem újat. Ami birtokunk ma van, azt már mind én vettem, vagy a tsz-be bevitt szülői területekből kaptam vissza a kárpótlás során. -

Dezső bácsi több helyre is értékesíti borait, éttermekbe, kocsmákba, még Nagykanizsára is jut belőlük. Mint mondta, a jó bort el lehet adni, nem kell neki cégér. Ezt falujáró csapatunk tagjai is megerősíthették: valóban finom nedűkkel találkozhattunk pincéjében.

Az általa kedvelt fajták közé az olaszrizlinget, a cserszegi fűszerest és a szürkebarátot sorolja. Utóbbira a rizling egy részét oltotta át, azért, mert a Zalai Borút Egyesület tagjaként elsősorban a tájba illeszkedő, hagyományos fajtákat részesíti előnyben.

Házigazdánk beszélt arról is: a Balaton-törvény egy passzusa rendkívül hátrányosan érinti az itt élőket, illetve a telekvásárlókat. Mint mondta, az arra illetékesek már több fórumon próbáltak javítani a helyzeten, ám eddig nem jártak sikerrel.

A törvény értelmében (mivel településünk is beletartozik a Balaton-közeli övezetbe) 3000 négyzetméternél kisebb területet nem lehet beépíteni  magyarázta.  Márpedig az üres, épület nélküli birtokok többsége ez alatti méretű, így eladhatatlanok, mert hát ki venne területet úgy, hogy ne akarna rajta építkezni?

Megtudtuk azt is: a gazda szerint a zalaszabariak büszkék lehetnek bortermelő hagyományaikra, ugyanis Magyarország első borosüveg-címkéje innét származik. Olyan palackra került, amely az 1861-es angliai és 1873-as bécsi világkiállításon is díjnyertes lett. És ez a nedű ott termett egy, Dezső bácsi pincéjéhez közeli birtokon, ami szerinte azt támasztja alá: Szabarban minden adott ahhoz, hogy jó borok készüljenek...

Jó kilátások

Mindhárom gazda a lelkünkre kötötte: ha tehetjük, térjünk vissza szép időben, nyáron is az Öreghegyre, ugyanis a tetőről gyönyörű kilátás nyílik a Kis-Balatonra, ami itt van a kertek alatt. Sőt, igazán jó légköri viszonyok közt egészen Tihanyig ellátni. Az alpolgármestertől megtudtuk: csodálkozik rajt, hogy ebben a ritka szép panorámában még egy befektető sem látta meg az üzleti lehetőséget. A hegytetőre ugyanis panziókat, éttermeket is lehetne építeni  a lehetőséget egyébként már nemcsak a helyiek, hanem az ide látogatók is felvetették. Ám ennél tovább valahogy soha nem jut a dolog...