Nyelvvizsga húsz hét alatt?

Lehetőség van bőven, többféle tanulási fajtát is lehet találni a megyeszékhelyen és érdemes is kipróbálni egyet-kettőt, hiszen úgy vannak az emberek ezzel is, mint a rétessel: mindenkinek másféle jön be. Csodára viszont nem érdemes várni.

 „Nem tudok munkát találni a diplomámmal, mennék külföldre, de nem beszélek egy nyelvet se, hiába van nyelvvizsgám!” – ehhez hasonló gondolatok sok fiatal fejében megfordulhatnak napjainkban. A probléma majdnem mindig ugyanaz: gyorsan és könnyen használható nyelvtudást akarnak. Megoldást mi sem tudunk, de három módszert bemutatva igyekszünk segíteni a döntés előtt álló tanulókon. Új fajta nyelvoktatási módszert kínál többek között a Zalaegerszeg Nyelviskola is, a hagyományos csoportos oktatási formától eltérően egyéni haladási ütemet biztosítanak.

 – Kötetlen időbeosztással, ami jelentősen megkönnyíti a hallgatók helyzetét – tudtuk meg Szabó Szilviától, az iskola vezetőjétől. – A diákok, maximum hat fő, valamelyik termünkben dolgoznak tanári felügyelet mellett. Nem kell egy szinten lenniük az együtt tanulóknak. Az egyik az alapoknál tart és éppen egy feladatot csinál, a második hallgató középfokú nyelvvizsga előtt áll és figyeli a szöveget a fülhallgatón, a harmadik, aki már a felső szinten van, a tanárral beszélget – mutatta be a módszer lényegét. Tankönyv alapján haladnak a tanulók a saját szintjükön és tempójukban egy haladási feladatlap alapján, az oktató pedig folyamatosan ellenőrzi a munkájukat.

– Az egyéni haladási ütem miatt szeretik ezt a módszert, hiszen nem kell egy csoporthoz alkalmazkodni – mondta Szabó Szilvia. Elmondása szerint a házi feladat eltörlésével azt tudják elérni, hogy ne unja meg idő előtt a tanulást a diák. Emellett a távoktatásos formában történő nyelvtanulás az egyik újításuk. Havi egy alkalommal történő konzultáció során oktatja a nyelvtani szabályokra a nyelvtanár a diákot 4-6 órában, ezen túl pedig otthon folytatja a feladatokat egy belépési kód és egy internet cím segítségével, ahol a tanító ellenőrizheti a kész munkákat.

De hol marad a kommunikáció, ami a leglényegesebb eleme a nyelvoktatásnak, amire minden más épülhetne? Hiszen elsősorban mindenki megszólalni akar. – Ez a nyelvtanulás wellnese – állítja Csiszárné Bakó Katalin, a Brain Turbo Nyelviskola vezetője, aki maga is nyelvtanár, s így tisztában van a tanulás és tanítás nehézségeivel.

– Nagy múltja van a magának a módszernek, de a technikai háttér nem volt még meg az utóbbi időkig. Három alappillére van: a 21. századi csúcstechnológia, ami egyébként magyar találmány, ezen vannak tárolva az idegen nyelvi anyagok. Aztán az ember, aki ráhangolódik a tanulásra és motivált, továbbá minden gépi óra után háttérzajként is meg kell hallgatnia otthon a hanganyagot, alkalmanként párszor pedig elolvasni a papíron kiadott szöveget. A harmadik pillér pedig az a tanári óra, ahol a mélymemóriában levő anyag előhívása történik kérdések által. Ez a módszer elvileg főleg a kommunikációs készséget erősíti, tudtuk meg.

A nyelvtanuló eldől a kényelmes fotelben és relaxációs tudatállapotba kerül, mert stimulálják vizuálisan és auditíven búgó hanggal és meditációs képekkel. Ha magasak az agy alfahullámai, a gép automatikusan elindítja a tananyagot. Ugyanis, ha ebben a tudatállapotban ismeretanyag érkezik, akkor az agytörzsben egy speciális területre jut, ami felelős a mélymemóriáért, ecsetelte Csiszárné Bakó Katalin.

 A szemüvegen át a hallgató látja az angol és magyar mondatot is, közben hallja a kiejtést a fülhallgatón, majd a lecke sokszor ismétlődik a 45 perc alatt. Semmi sincs véletlenül a módszerben: a lecke végén egy piros pontra fókuszál a tanuló, mert az agy lefényképezi amit lát, nemcsak azt, amit tudatosan tanulunk. A relaxációs fotel harminc fokos dőlésszöge és a búgó hang pedig segíti a relaxációs helyzetben maradást.

A homlokon elhelyezett EEG pánttal visszacsatol a gépnek, aki lassabban vagy gyorsabban indítja a szövegeket, tehát alkalmazkodik a tanulóhoz. Állítása szerint a negyven óra alatt, amit tíz héten át teljesít a nyelvtanuló, 1000-1200 szavas szókincset tud elsajátítani, ami egy teljes könyv anyaga. Ha ez igaz, akkor az abszolút semmiből húsz hét alatt, két kurzus után eljuthatunk a középfokú nyelvvizsgáig.

Valóban ilyen egyszerű lenne? Aktív tanulásra már nincs is szükségünk? Ottjártunkkor megkérdeztünk két tanulót, akik már jópár alkalmon túl voltak és szívesen meséltek a tapasztalataikról.

– Azt érzem, hogy kinyílik a tudatom minden óra után egyre jobban, pedig én már feladtam, azt hittem, nem fogok megtanulni soha egy nyelvet sem – mesélte Dala Zoltánné, mielőtt beült volna a relaxációs székbe.

– Amióta az angolt tanulom ezzel a módszerrel, még a gyermekkoromból ismert, de azóta elfelejtett román szavak is előjönnek – mondta Lérántné Kovács Rozália.

Valóban ennyire egyszerű lenne ma már egy nyelvet elsajátítani? Akkor hogy lehet, hogy ma Magyarországon az emberek igen kis százalékának van csak nyelvvizsgája és még kevesebben vállalják fel, hogy meg is szólalnak legalább egy idegen nyelven?

Kétkedve fogadta a gyors nyelvtanulási módszert hirdető iskolákat Ravadics Roland nyelvtanár. Mint elmondta, neki külföldön élve sikerült elsajátítani egy év alatt az angol nyelvet, úgy, hogy egész nap azt gyakorolhatta, heti pár órában ez az idő akár két-három évre is nőhet, szerinte. Egyébként ezt a fajta külföldi nyelvtanulást tartja a legjobb választásnak.

– Mi a Callan módszert alkalmazzuk, ami a kommunikáción alapul, vagyis csak angolul kérdez a tanár, a tanulók angolul válaszolnak, így lehet a legeredményesebben megtanulni itthon úgy, mintha külföldön lennénk – mondta a Big Ben Nyelviskola vezetője, aki a Mindszenty-iskolá ban is tanít. – A 11 fejezet során a legegyszerűbb kérdésektől jutnak el a nehezebbekig sok ismétléssel. 4000-hez közeli szót elsajátít így a tanuló, ami egy középfokú nyelvvizsga szintje. Tankönyv és házi feladat nem szükséges, csak folyamatosan használni kell a nyelvet. Ebben nincsen semmi hókusz-pókusz. Újításként említi, hogy náluk a fiatal felnőtteken és a középkorúakon túl nyugdíjasoknak is tartanak nyelvórát, hiszen soha nincs késő elkezdeni.

Ravadics Roland azért is tartja megfelelőnek ezt a módszert, mert Európa számos országában bevált már, ő például mindenféle helyi nyelvtudás nélkül tanított lengyeleket angolra, a lényeg a nyelv állandó használatában rejlik. Az anyanyelv elsajátításához hasonlítja a tanulást, ahol először hallunk, aztán ismétlünk, alkotunk és utána írunk és olvasunk.

Gyermekein is látja a helyes nyelvtanulást, lengyel feleségével nemsokára már három csöppséget nevelnek, akik bizony több nyelven beszélnek is: magyarul, angolul, lengyelül. Szerinte ez a legjobb kor a nyelvtanulás elkezdésére, mert ilyenkor még erőlködés nélkül lehet tanulni. Később csak nehezebb lesz.

– Motiváció nélkül nincs nyelvtanulás, semmilyen különleges módszer sem segíthet ezen és az a legjobb, ha nem kampányszerűen, hanem napi szinten foglalkozunk a nyelvvel – tette hozzá, amivel az előző két módszer képviselője is egyetértett. Továbbá abban, hogy az angol még mindig a legkeresettebb nyelv, német elenyészőben van, az egzotikus idegen nyelvek sora pedig egyáltalán nem vonzó lehetőség a tanulóknak. Továbbá az is jellemző, hogy nemcsak az államvizsgához, felvételihez szeretnének nyelvvizsgát, egyre több középkorú felnőtt sajátít el új nyelvet, szeretné fejleszteni a tudását, képzettségét, tájékozottságát.

Viszont még mindig kevesen beszélnek idegen nyelveket. Hogy a tanulóbarát, a wellnes vagy a kérdésekkel dolgozó nyelvhasználatra épülő módszer közül ki mit választ, már csak a szimpátián és a pénztárcán múlik. De jó előre szólok: a tanulást egyik módszernél sem lehet megúszni!