A válságnak sokan mindig csak az anyagi oldalát nézik

- A válságnak sokan mindig csak az anyagi oldalát nézik, s ebből kiindulva úgy gondolják, hogy minden területen  takarékosságra van szükség, a forrásokat össze kell vonni - említette elöljáróban a miniszter. - Az én megítélésem szerint a tudomány és a kutatás területén ennek éppen a fordítottja az ésszerű: ilyenkor kell igazán megkeresni azokat a lehetőségeket, amelyekkel ki lehet jutni a válságból. Ha valahol, akkor ezen a területen a markáns visszafogás hosszabb távon hátrányos helyzetet teremt, a lehetőségek szerinti legkisebb elvonást szabad érvényesíteni.

- Milyennek ítéli az ágazat jelenlegi állapotát?

-  Vannak ágazatok, amelyek kifejezetten jól éltek az EU-csatlakozás lehetőségével. Ilyen a zöldség-gyümölcs termelés, még az alma probléma ellenére is, ahol a szerkezetváltást végre kell hajtani. A minőségi bor- és szeszipari termelés pozíciója is kedvezően alakult. Az élelmiszerexportunk értéke 5,7 milliárd euró volt a múlt évben, az importunk pedig 3,9 milliárd euró. Ilyen különbségű plusz szaldóval csak kevés európai ország rendelkezik. A mi nagy problémánk az, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés aránya jelentősen megbomlott az utóbbi javára. Az EU-ba való belépésünkkor is ez volt a jobban preferált ágazat. A támogatások döntő részét földalapon osztja ki az Európai Unió. Az állattenyésztési ágazat pozíciói sajnos rendre romlottak, ami a termelés tendenciaszerű visszaeséséhez vezetett. Nagyon fontos stratégiai feladat ennek a megbomlott aránynak a helyreállítása. Ma egy húszesztendős folyamat végén vagyunk, az egyensúlyba állításához megítélésem szerint legalább 7-8 év szükséges. Az EU-csatlakozás tehát összességében jelentős pluszforrást hozott a mezőgazdaságba, de annak a megfelelő akkumulálódásához is idő kell.

- Hosszú távon milyen piaccal számolhat a magyar agrárium?

- Exportszerkezetünk ma nagyon az EU-ra épül. Már az úgynevezett előcsatlakozási tárgyalások előrevetítették ennek a kialakulását. Az élelmiszerexportunknak mintegy 90 százaléka oda irányul. Ez az egyoldalúság nem tartható, nekünk a hagyományos, régi partnereinkkel kell újra megtalálni a kapcsolatainkat. Azaz egészen konkrétan Oroszország, Szerbia, Horvátország azok a környező államok, ahova meg kell találni az exportálási lehetőségeinket. Éppen ilyen ügyben a jövő héten utazom Moszkvába, az új miniszter asszonnyal találkozom, rá egy hétre pedig a szerb kollégám érkezik hozzánk. Együtt azon dolgozunk, hogy ezek a kereskedelmi irányok létrejöjjenek.

- A mezőgazdaságnak milyen szerep jut a válságból való kilábalásban?
 
- Abból kell kiindulni, hogy a mezőgazdaság Magyarországnak stratégiai ágazata. Csalóka adat például az, hogy az agráriumból a nemzeti jövedelemnek mindössze 4-5 százaléka származik. Ez ugyanis csak az alapanyag-termelésre vonatkozik. A vertikumot nézve számba kell venni az élelmiszeripart, a növényvédőszer- és műtrágyagyártást, ami a mezőgazdálkodást kiszolgálja. Mindez-zel kitágítva már 1416 százalékát adja az agrárium az összes nemzeti terméknek. Magyarországon 200 ezer regisztrált gazdálkodó van, de a mezőgazdaság sorsa tízszer ennyi embert érint közvetlenül is: tekintettel a jövedelem-kiegészítési célú gazdálkodásra. Másrészt a költségvetés külkereskedelmi egyensúlyának egyik alappillére a mezőgazdaság, a már említett 1,5 milliárdos plusz export szaldójával. A válságkezelésben tehát kulcsfontosságú ügy, hogy a mezőgazdaság adta lehetőségekkel jól éljünk.

-  Az idén eddig hogyan sáfárkodtunk ezekkel a lehetőségekkel?

- Az előző esztendőhöz képest, amikor 30 százalékos növekedést mutatott az agrárjövedelem, a mostani évünk sokkal kedvezőtlenebb. A gabonatermésben 20 százalékos visszaesést okozott az év elejei aszályos időjárás, mindemellett a világgazdasági recesszió miatt leestek az árak, a felvásárlások indulásakor ezek jóval az önköltség alá is kerültek. A tejágazat ma egész Európában a legsúlyosabb válságát éli. Az Európai Bizottság sajnos nem tett meg mindent azért, hogy ezt az ágazatot kisegítse a bajból, az államokban városszerte vannak tüntetések, ahogy nálunk is. Nemzeti forrásokból kell megoldanunk a segítséget.

A miniszter a mezőgazdaságban állandóan érzett tőkehiányról elmondta:  ezen  jelentősen segített az EU-csatlakozás. Belépésünk előtt a támogatási szint az agráriumban 200 milliárd forint körüli nagyságrendű volt, ebben az évben az ilyen célú összeg meghaladja a 450 milliárdot. A pluszpénzek döntő többsége a műszaki, technológiai fejlesztésekre fordítódik. Hét év alatt 1300 milliárd forint áll rendelkezésre, összességében ennek 48 százaléka szolgálja a  technológiai korszerűsítéseket.