A gazdasági válság utolérte a tűzoltókat is - Jövőre majdnem 2 milliárd forinttal kevesebb juthat nekik

A világgazdasági krízis utolérte a lánglovagokat is: jövő évi tervezett költségvetési előirányzatuk 1,8 milliárdos csökkenést mutat. Fehér Márta, az Önkormányzati Minisztérium sajtó- és kommunikációs főosztályának munkatársa elmondta: az összeg nagyobb része az adó- és járulékjogszabályok változásából (azaz a munkához tapadó járulékok és adók csökkenéséből) következő elvonásból fakad. Ez azonban a tárca szerint nem befolyásolja a tűzoltóságok működését, ugyanis azok a járulékok fedezetéül szolgáló pénzt eddig sem kapták meg. Az elvonás kisebb részét, mintegy 350 millió forintot pedig a szaporodó önkéntes tűzoltóságok finanszírozásához csoportosítanak át.


A letenyei 3 fős hivatásos és 70 fős önkéntes tűzoltók helyzete speciális: szoros egymásra utaltságban végzik munkájukat  - ZH fotó: Szakony Attila

- Ha valóban bekövetkezik az, amit terveznek, teljesen ellehetetlenül a munkánk - mondta érdeklődésünkre Dr. Bangó Szilárd alezredes, a Zalaegerszegi Tűzoltó-parancsnokság parancsnoka. - A megye nagy tűzoltóságainál (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Lenti) éves szinten megközelítőleg 400-450 millió forint "gyűlik össze" az állami normatív támogatásból, melynek döntő részét elviszik a személyi kiadások, azaz a bérek. Pedig egy tűzoltó fizetése nem túl sok: az embereim 80 és 100 ezer forint közötti összeget visznek haza havonta, mindenféle pótlékkal együtt. A dologi kiadásokra (üzemanyag, a laktanya fűtése, világítása) körülbelül 50 millió marad. Ez a pénz tíz év óta nem fedezi a költségeinket, s hogy a hiányzó összeget kipótoljuk, rendszeresen a személyi kiadásokból kell elvennünk.
Dr. Bangó Szilárd jelezte: eddigi számításaik szerint a 113 főt foglalkoztató egerszegi parancsnokság kasszája körülbelül 30 millió forinttal rövidül meg.

- Még ha a járulékcsökkenésből fakadó elvonás el is fogadható, a 350 milliós átcsoportosítás már kevésbé. Főleg, hogy a tárcánál arra hivatkoznak: az önkéntes tűzoltók átvállalnak feladatokat tőlünk, hivatásosoktól, ezért a korábbinál több pénzt kell oda koncentrálni - mondta Egri Gyula alezredes, a Magyar Tűzoltószövetség országos tanácsának tagja, a zalai szervezet elnöke, nem mellesleg nagykanizsai parancsnok. - Ez akár igaz is le(het)ne, ha nem kellene ugyanazon a káreseményen a hivatásos tűzoltóknak is beavatkozni. Ráadásul a mi működési körzetünk egyáltalán nem csökkent, sőt, feladataink az utóbbi években megszaporodtak. Ezt támasztja alá, hogy idén eddig csaknem 800 alkalommal vonultunk, míg tavaly egész évben volt 700 bevetésünk.

A letenyei 3 fős hivatásos és 70 fős önkéntes tűzoltók helyzete speciális: szoros egymásra utaltságban végzik munkájukat, így aztán esetükben nem lehet egyértelműen megítélni a várható intézkedések hatásait - tudtuk meg Mándli Gézától, a Letenyei Körzeti Tűzoltó Egyesület elnökétől. A csapat egy 33 éves, osztrák kollégáktól ajándékba kapott Steyr szerkocsival száll szembe a vörös kakassal - bár az általános tendenciának megfelelően több dolguk van a műszaki mentésekkel kapcsolatban. Így hát bizonyára lenne helye egy esetleges plusztámogatásnak.
- Állami pénzt nem kapunk, szponzorációkból, adományokból működünk - mondta kérdésünkre az elnök. - Annyi forintunk még soha nem volt, hogy új ruházatot, öltözékeket vásároljunk - ezzel együtt végre tudjuk hajtani azokat a feladatokat, ami egy önkéntes egyesülettől elvárható.
Mint kiderült: persze, az is előfordul, hogy saját zsebből tankolnak a matuzsálemkorú szerkocsiba.

Kozma József alezredes mindehhez hozzáfűzte: az általa vezetett háromfős, szakhatósági feladatot ellátó hivatásos parancsnokság költségvetése csak a bérek kifizetésére és a lehető legminimálisabb működésre elegendő, fejlesztésre egy forint sem jut. Azt is jelezte, bár maga is hivatásos tűzoltó, egyetért az önkéntes csapatok fejlesztésével, mert a falvakban élő embereknek is ugyanolyan joguk van a védelemhez, mint a városban lakóknak.

A Zalakarosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke, Novák Ferenc  viszont úgy véli: az önkéntesek fejlesztését nem a hivatásosok rovására kellene végrehajtani.
- Természetesen, mi is örülnénk a pluszpénznek, ám tagadhatatlan, hogy a szakmaiságot a hivatásosok biztosítják, míg az önkéntes tűzoltók civil szerveződésként, lelkes közösségként tevékenykednek - szögezte le. - S azt is tudni kell: mindannyiunknak van főfoglalkozása, s néha a civil kötelezettségek erősebbek - márpedig a tűz nem vár.

Újságírói jegyzet
Nehéz lehet onnét pénzt elvenni, ahol már amúgy sincs - ámbár bizonyosan sikerülni fog, mert odafentről mindig, minden sikerül. Populistának tűnik, tudom, de vállalom: Magyarországtól lenne hangos a világsajtó, ha honatyáink a takarékosság jegyében ecsetet ragadnának, s mondjuk, maguk kezdenék el festeni a Parlament falait, ablakkereteit, s netalán még a mosdót is kicsempéznék - akár a tűzoltóink. Lehet, hogy túlzott optimizmus részemről, de bizonyára mindannyiuknak van becsületes, polgári foglalkozása, amit adott esetben építő (szó szerint) jelleggel tudnának kamatoztatni. Jó, tudom, ez utópia - vicceltem csak. Abban azonban biztos vagyok: jobban át kellene gondolni, honnan, mennyi pénz vonnak el. Ma a tűzoltóktól, holnap a mentőktől - holnapután majd bennég valaki a házában, meghal az autóban, mert a szakemberek nem érnek oda időben. Az állandó pénzhiány nemcsak tényleges, fizikai késedelmet okozhat, hanem szétzilálja az állományt is. Sok mindenen lehet spórolni, speciel a biztonságon nem. Pontosabban azon is, de nincs értelme. Nem szabad.
A minap azt olvastam egy kimutatásban: a tűzoltók társadalmi megítélése a legjobbak között van. Úgy látszik, "lent" jobban tudják, mennyire fontos a munkájuk, s mekkora áldozatot hoznak a biztonságunkért. "Fent" meg némi homály zavarja a tisztánlátást.
Biztosan a füst teszi.