Újabb létszámleépítés Zalában! Az Eybl 174 dolgozójától válik meg

A létszámleépítés mind a négy telephelyet érinti

A korábbi elbocsátások után ezekben a  napokban  cégszinten mintegy 230 főtől válnak meg. A létszámleépítés mind a négy telephelyet érinti, Lentiben 104, Nagykanizsán 70, Jánosházán 35, Körmenden pedig 20 fő kerül az utcára. Így összesen alig több, mint ötszáz alkalmazottja marad a vállalatnak. 

Az Eybl Hungária Kft. kálváriája tavaly év végén kezdődött, amikor az osztrák anyacég becsődölt, s  a  felszámolás alá került vállalatot a Vectigalis Zrt.   tovább kívánta üzemeltetni. Ezt korábban  lapunknak több alkalommal is kijelentette Varga Jenő ügyvezető igazgató. Közben kormányzati mentőcsomag is érkezett, a vállalat jelentős, 16 millió eurós hitelgaranciát kapott. A pénzügyi támogatás ellenére a megrendelések folyamatosan csökkentek, amivel összhangban az alkalmazotti létszám is egyre kisebb lett. 


Amikor még majd minden munkaasztalhoz jutott egy-egy varrónő Lentiben. Számuk mostanra igencsak megcsappant. Hétfőtől újabb, száznégy dolgozónak nincs munkája a határmenti városban
Fotó: ZH archív

- Talán ez a végállomás - utal az elmúlt hónapok elbocsátási hullámaira Péter Márta felszámolóbiztos. - A legnagyobb vevőpartnerünk által megrendelt mennyiségre ez a létszám szükséges és elegendő, vagyis annak a mintegy ötszáz főnek, aki maradt, egész évre tudunk munkát adni, hiszen megvan rá a megrendelésünk. 

Péter Márta szerint a recesszió a világban kialakult válság hatásának tudható be. Egyrészt a külföldi partnereik folyamatosan csökkentették termelésüket  köztudott, hogy jóval kevesebb autót vásárolunk -, másrészt saját hazai munkaerőpiacuk védelme érdekében, hogy ott ne kelljen leépíteni, hazavitték a fennmaradó termelés nagyobb részét. Bár az ennek okán kiesett megrendelések helyére folyamatosan próbáltak új piacokat keresni, egyelőre nem jártak sikerrel. A megrendelők ugyanis stabil tulajdonosi hátteret szeretnének látni, s jelenleg éppen ez hiányzik a cégnél. 

- Minden megrendelésállomány egy adott szerződésen alapul - folytatta a felszámolóbiztos. - Hiába szeretnénk üléseket varrni repülőgépekbe, ha az ők mással dolgoztatnak. Ugyancsak próbálkoztunk a Mercedes-szel, talán ott  sikerül eredményt elérni. A szerződések megkötésének ideje azonban szeptember, csak azt követően látunk majd tisztán. Összességében azért számítunk a bővülésre, ezért is hagytuk meg mind a négy egységünket. 


A dolgozók a megélhetésüket féltik

A leépítést a Lentiből elküldött dolgozók természetesen nehezen veszik tudomásul, arról számolnak be, hogy nehéz anyagi helyzetbe kerülnek. A megélhetésüket féltik, hiszen a városban nincsenek igazán lehetőségek, az elmúlt egy évben több cég is megszűnt. Néhány éve a bevásárlóturizmus és az idegenforgalom alternatívát jelentett volna egy ilyen helyzetben, ma már erre sem lehet alapozni. Olyan vélemények is elhangzanak, nem egészen átgondolt a leépítés, hiszen a lentieket elküldik, míg a városon kívülieket,  akiket munkásjáratokkal szállítanak, megtartják. 
 
- A gazdasági szempont valóban azt indokolná, hogy elsőként az utaztatás költsége miatt  vidékiektől, a nem helyben lakóktól szabaduljunk meg - ad választ ide vonatkozó kérdésünkre Péter Márta. - Mi azonban a továbblépés lehetőségét fent akarjuk tartani, tehát arra törekszünk, hogy legyen minden munkaterületen szakember. Sajnos a jelenlegi helyzet olyan, hogy a nagyon jó munkavállalókhoz is hozzá kellett nyúlnunk, olyanokhoz, akiket a saját hibájukból soha nem küldenénk el. 

- Sajnos most már ott tartunk, hogy olyan dolgozóktól kell elköszönni, akik valóban kiváló munkaerők - erősítette meg a fentieket Németh Éva munkaügyi vezető. -  Nemcsak a teljesítmény- és hibaszázalék számít már, hanem a munkahely és a dolgozók lakóhelye közti távolság is. Hiába dolgoztak nagyon jól azok, akiket Körmendről szállítottunk Lentibe nap mint nap, ha a költségeket nem tudjuk tovább állni. 

A létszámleépítés azt is jelenti, hogy az egykor két műszakban termelő gyár e héttől már csak egy műszakban, reggel hattól délután kettőig termel. Azoknak a dolgozóknak, akiket hétfőn értesítettek arról, hogy egy hónapon belül megszűnik munkahelyük, be sem kell járniuk már, Németh Éva szerint azért, mert egyszerűen nincs annyi megrendelésük.  

Munkaügyi helyzet Zalában

Zalaegerszeg - Noha a májusihoz viszonyítva múlt hónapban Lentiben s Nagykanizsán is csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma, arányuk az elmúlt évben itt emelkedett a leginkább a megyében. Abban a térségben, ahol nemsoká ismét több mint 170-en kerülnek utcára.


Grafikánk az összes zalai munkahely által bejelentett létszáleépítést szemlélteti havi bontásban
Grafika: Urbanics Pál

- A válságot megelőzően Zalában soha nem a tömeges leépítések emelték az álláskeresők számát, ami abból is adódik, hogy a megye negyvenezer gazdálkodójának több mint kilencven százaléka tíz főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozás - mondja Deák Ferenc, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Tervezési és Elemzési Osztályának vezetője, hozzátéve: míg tavaly 2 munkáltató 76 főt, addig idén júniusig 27 munkáltató összesen 1400 dolgozót bocsátott el csoportos leépítéssel, amiből a legnagyobb a Flextronics-é volt, itt két részletben négyszáz dolgozó vált ily módon munkanélkülivé.

Az elhelyezkedés esélyei pedig romlanak, hisz' a vállalkozások, próbálva túlélni a válságot, minimális létszámmal üzemelnek. A megyében ráadásul az elmúlt évben a lenti, kanizsai s letenyei kirendeltség területén emelkedett leginkább az álláskeresők aránya, ami tovább nehezíti az Eybltől most elbocsátottak helyzetét.

- Akik hiányszakmákban dolgoztak, valószínűleg a válságban is könnyebben találnak állást - folytatja az osztályvezető. -  Azokra viszont, akik egy adott munkavégzéshez ragaszkodnak, hosszabb keresgélés vár, míg a szakképzetlen, nyolc osztályt végzett betanított munkásoknak a képzésen túl nem nagyon marad más választása. Azt persze most nem nagyon lehet megmondani, mit tanuljanak, de a lényeg nem is ez, hanem, hogy az álláskereső minél több friss információhoz s korszerű ismerethez jusson.


Szerzők: Gyuricza Ferenc, Varga Lívia


Az Eybl történetét a Zalai Hírlap online felületén is nyomon kísérhetik - kattintson a kapcsolt anyagokra!