Kuprivecz József, a díjakat nyert letenyei borász

Kuprivecz József borász elárulta: apró szőlőbirtokán mindössze 400 tő szőlő található, melynek 80 százaléka cserszegi fűszeres, a továbbiak zenit, ottonel muskotály és göcseji zamatos. Eladásra nem, csak a család és a barátok örömére, kedvtelésből borászkodik.

- Huszonöt évvel ezelőtt vásároltam ezt a kis birtokot - kezdte a történetet Kuprivecz József, aki egyébként civilben könyvvizsgálóként keresi kenyerét. - Megtetszettek akkori kollégáim sztorijai, amikor arról meséltek, hogy felmentek a hegyre, főztek egy jó kis pörköltet, nótáztak és boroztak, s egyre inkább éreztem, ezt szeretném én is.

Az álomból szőlőbirtok lett, majd Józsefből idővel borász

- Szeretem a jó borokat, s nagy hatással volt rám a méltán elismert szlovén szőlészet-borászat közelsége, illetve a csörnyeföldi dr. Bussay László borász tevékenysége - folytatta. - Egyre többet tudtam a szakmáról, ellestem a nagyoktól a legjobb technikákat, ám úgy gondoltam, elmélettel is ki kellene egészítenem, amit a gyakorlatban már tudok.

Kuprivecz József elsőként a borász szakmunkás képzést végezte el, majd borminősítő oklevelet szerzett. Három éve annak a Da Bibere Zalai Borlovagrendnek a tagja, melynek célja a kulturált borfogyasztás terjesztése. Mint mondta, hosszú évek munkája fekszik abban, hogy idáig eljutott, hiszen az elején semmit nem tudott a borászkodásról.

- A borkészítésre annyi idő jut, amennyi szükséges - szögezte le a borász. - Nem lehet várni az egyes lépésekkel, a metszéssel, a permetezéssel vagy a szürettel. Ha nincs jó szőlő, nem lesz jó bor sem. A nem megfelelő borkezelés, vagy ha rossz hordóban tartjuk a nedűt, komoly károkat okozhat.

A borász nem csak saját fehér szőlőjéből készít bort. Mivel családja inkább a vöröset és a rosét ízlelgeti szívesebben, minden évben vásárol kékszőlőt: kékfrankost, illetve blauburgert. Véletlen, hogy nem a cserszegi fűszeresből készített bora lett díjnyertes.

- Szeptember eleje felé szoktam szüretelni - avatott be József a Margit bora elnevezés titkába. - De egy héttel a tervezett szüret előtt észrevettem, hogy pár cserszegi-tőnek az alja elkezdett töppedni. Mivel nem akartam, hogy kárba vesszen, ezeket leszüreteltem az amúgy is korábban érő három másik fajtával együtt. A bor novemberre készült el, s akkor mondta a feleségem, Margit, hogy ezt ne vigyem majd minősíteni, ez lesz az ő bora.

Azonban a férfi tiszta cserszegi fűszerese csupán ezüst minősítést kapott a megyei versenyen.

- Teljesen egyet értettem az értékeléssel, s nem azért keseredtem el, mert nem lett tökéletes a borom, hanem hogy akkor mi lesz az országossal? Oda nem vihetek saját termesztésű szőlőből készült bort? - mesélte tovább.

Közben a palackokban beérett a Margit bora is, megkóstolták, s József szerint maguk is meglepődtek, milyen harmonikus, kellemes ital lett belőle. Ez a bor 60 százalék cserszegi fűszerest tartalmaz, a maradék pedig ottonel muskotály, göcseji zamatos és zenit szőlőfajtákból áll.

- Végül ezzel, a feleségem borával neveztem az országos borversenyre, ahol a nedű arany minősítést kapott - így a borász. - A sors fintora, hogy még egyszer biztosan nem sikerül ugyanezt a zamatot, íz- és illatvilágot megtestesíteni... Természetesen örülök, és büszke vagyok az országos aranyra, de szeretném hangsúlyozni, hogy ez az elismerés elsősorban a Dél-Zalai borvidék dicsérete, hiszen már évek óta Letenye-Becsehely-Csörnyeföld térségéből származik a megyei borversenyeken elért aranyérmek fele.

A XXXIII. Országos Borversenyt még májusban rendezték Nagyradán, a Cezar Vinery pincészetében. A nagyszabású versenyen 94 pincészet 319 borral és pezsgővel nevezett. A mintákat két napon át négy bizottságban 25 szakember minősítette. Végül 39 arany, 137 ezüst és számos különdíj született.

Kuprivecz József az arany minősítés mellett a Zalakarosi Tourinform különdíját is elnyerte, illetve kékfrankos roséjával ezüst minősítést szerzett.