Bocföldén nincs gond a cigánysággal - Cigány pap vallomása

Fehér asztalos együttlétre voltak hivatalosak szombaton este a Bocföldén élő cigány közösség, valamint a faluban működő nyugdíjas klub tagjai, amelyen részt vett Lendvai Miklós polgármester és Heller Józsefné, a Bocföldéért Alapítvány vezetője is. A beszélgetéssel, előadásokkal kísért, majd igazi cigány ételeket felvonultató  vacsorát Kovács Kálmán, a helyi cigány közösség önkormányzatának elnöke szervezte.

- Büszkék vagyunk arra, hogy nálunk a községben minden cigány törvénytisztelő, nincsenek problémák, de szeretnénk közös dolgainkat együtt áttekinteni, az előforduló gondokat szakemberek tanácsainak segítségével megoldani - mondta Kovács Kálmán lapunknak.

- Ezért hívtuk beszélgetésre a kórház és a rendőrség képviselőjét, valamint Orsos Zoltánt, a  Lovásziban született, cigány származású plébánus urat. Kötelességemnek tekintem, hogy a közösségünket építsem, hiszen a dédapám, Kolompár Márton is segédkezett a hetvenes években a bocföldei tanya felszámolásában, apám, anyám pedig öt gyerek mellett 25 évig megbecsülten dolgozott a kőolajipari cégnél.

Az este Orsos Zoltán beszámolójával kezdődött, aki saját életét mesélte a művelődési házban összegyűlt társaság előtt. Kiderült, nyolcgyermekes, szegény sorban élő családból származik, édesanyja nem tudta eltartani őket, nevelőotthonban nőtt fel, kiemelkedését a tanulásnak köszönheti. Keszthelyi középiskolásként az ottani karmelita templom és papjai támogatásával köteleződött el a hitélettel. Magányos fiatalként, bántásokat, sérelmeket hozó, előítéletekkel kísért éveken át vezetett az útja a győri teológiai egyetemre, 2003-ban szentelték pappá.

Jelenleg a Vas megyei Csákánydoroszlón teljesít szolgálatot. Diplomamunkáját is a cigányság történetéből írta, s noha számosan óvták attól, hogy cigányként álljon az oltár elé, nem bíztak benne, névváltoztatást javasoltak, nem adta fel. Vasszorgalommal fogadtatta el magát minden közösségben, ahová csak vezényelte a püspökség. Szolgálati helyén  tanfolyamokat tart, oktatási központot hozott létre, gyerekeket tanít.

Kép: Rédl Norbert rendőr főtörzs zászlós, Bognárné Laposa Ilona, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház ápolási igazgatója, Orsos Zoltán katolikus plébános és Kovács Kálmán, a bocföldei cigány önkormányzat elnöke.
Fotó: Katona Tibor

- A legszegényebb cigányságot szeretném szolgálni, meg akaron mutatni, hogy lehet és érdemes hittel, becsülettel élni. A XV. században V. Márton pápa nem véletlenül adott menlevelet az Európába érkező cigányoknak, úgy hiszem, a katolikus egyházban ma is megtaláljuk a védelmezőnket. Bennünket is hív az Isten, én vagyok az élő példa rá. Hatszáz éve a szabadság szimbóluma volt a népünk, ma pedig az elmaradottság megtestesítői vagyunk. Szeretném, ha újra büszkék lehetnénk a kultúránkra, arra, hogy nagyszerű embereket adtunk a világnak, összetartunk. Ne szégyelljük, hogy cigányok vagyunk. A roma szót jómagam nem is kedvelem, amolyan műanyag meghatározásnak tartom.

Orsos Zoltán az őt befogadó közeg érzékeltetésére elmondott egy történetet is:

"Kisgyereket kísértem haza a templomból este. Kérdeztem, van-e kutyájuk. Mondta, van, de mindjárt meg is nyugtatott: ne félj tőle pap bácsi, nem bánt senkit, csak a cigányokat. A  gyermek nem a cigányt látta bennem, hanem a jó embert."

Orsos Zoltán beszédét nagy taps kísérte, a megindultan beszélő felszólalók, - köztük a község polgármestere - kitartást  kívántak az elszánt munkához,  maguknak pedig azt, hogy minél több, Orsos Zoltánhoz hasonló kiválóságot adjon a cigányság a magyar társadalomnak.

Az est további részében Laposa Ilona, a megyei kórház ápolási igazgatója szólt arról, hogy milyen házirend, illemszabályok betartása segíti a betegek gyógyulását az intézményben, amelyet a hozzátartozói aggódást  kifejező hagyományok mellett is be kell tartani. Rédl Norbert a rendőrségi tapasztalatokról, együttműködési tanácsokról beszélt a jelenlévőknek.