Belföld

2014.10.12. 04:47

Önkormányzat 2014 - Választási tudnivalók

Szavazni kizárólag a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító (személyi szám) igazolása után lehet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők vasárnapi választásán az ország 10 351 szavazókörében reggel 6 és este 7 óra között.

Kizárólag személyesen és - a korábban átjelentkezésüket kérők kivételével - a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet szavazni.

A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe. Az önkormányzati választáson nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a letelepedettek, bevándoroltak, menekültek, valamint az Európai Unió többi tagállamának állampolgárai is szavazhatnak. A szavazatszámláló bizottság előtt a választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját (korábbi elnevezés szerint személyi számát). 

A nem magyar állampolgárságú választópolgárok esetében a személyazonosság igazolására alkalmas (a magyar hatóságok által kiállított érvényes okmányok mellett) az EU más tagállama által kiállított személyi igazolvány illetve útlevél is. Az okmányoknak természetesen érvényeseknek kell lenniük.

A magyar állampolgárok bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja a személyazonosságát: a kártyaformátumúval és a régi típusú, könyvecske formájú személyi igazolvánnyal egyaránt (utóbbi lehet a régi, kemény borítójú a népköztársasági címerrel vagy a puha borítójú a köztársasági címerrel). A bizottság elfogadja a kártya formátumú ideiglenes személyi igazolványt, a kártya formátumú gépjárművezetői engedélyt (jogosítványt) és az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket is. Az egyes okmányok igénylése során, a kérelem benyújtásakor kapott átvételi elismervény (A4-es nyomtatott lap) azonban nem alkalmas a személyazonosság igazolására.

Ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcím igazolására is szükség van a szavazáshoz: vagy lakcímkártyára, vagy a lakcímbejelentésről szóló átvételi elismervényre. A személyi azonosító, vagyis a személyi szám a lakcímkártya hátoldalán van, és tartalmazza a hatósági bizonyítvány, illetve az igazolás a személyi azonosító jelről is.

A bizottság nem engedi szavazni azt, aki nem tudja a személyazonosságát és a lakcímét igazolni vagy lejárt valamelyik dokumentumának érvényessége. A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról jegyzéket vezetnek. Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapokat, amelyeket a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választó egy borítékot is kap, abba teheti szavazatait, mielőtt az urnába dobja.

Pecsét nélkül nem érvényes a szavazólap

A vasárnapi önkormányzati és nemzetiségi választáson a szavazatszámláló bizottságoknak a szavazólapokat a választópolgár jelenlétében le kell pecsételniük, a pecsét nélküli szavazólap érvénytelen. Az azonban, ha a bélyegzőlenyomat esetleg nem az erre kijelölt helyre kerül, nem teszi érvénytelenné a szavazólapot.

A szavazólapokat tilos előre lebélyegezni; csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz "érvényesítheti" a bizottság egyik tagja.
Amikor a választó megjelenik a szavazatszámláló bizottság előtt, a bizottság először ellenőrzi a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját (személyi számát), valamint azt, hogy szerepel-e a szavazóköri névjegyzékben.

Ha a szavazásnak nincs akadálya, akkor a bizottság egyik tagja a szavazólapokat a hivatalos bélyegzővel lepecsételi a szavazólap bal felső sarkában, és a hozzá tartozó borítékkal együtt átadja a választópolgárnak.

Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapokat, borítékba teszi és az urnába dobja. Ha az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód.

Fontos szabály, hogy az urna felbontása után, a szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veszi figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nem szerepel pecsét.  Ha a szavazólapon szerepel pecsét, de nem a szavazólap bal felső sarkában, a szavazólap érvényesnek számít.

Aki rászorul, segítséget vehet igénybe a szavazáshoz

Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, akit testi fogyatékosság vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, igénybe veheti más választópolgár vagy a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes segítségét.

Az önkormányzati választáson 10 351 szavazatszámláló bizottság működik, emellett működik 3189 nemzetiségi szavazókör is. A szavazatszámláló bizottságok egyik feladata a szavazás törvényes lebonyolítása, ennek részeként pedig a szavazókörben a választópolgárok tájékoztatása és a segítségnyújtás. Az írásképtelen választópolgár helyett - ennek a ténynek a feltüntetésével - a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket.

Szükség esetén - a választópolgár befolyásolása nélkül - a szavazatszámláló bizottság elmagyarázza a szavazás módját is. Ha az olvasni nem tudó vagy a szavazásban egyéb ok miatt akadályozott választópolgár a szavazólap kitöltéséhez segítségül más választópolgárt nem tud megkérni, kérésére a szavazatszámláló bizottság két tagja együttesen segítséget nyújt. A látássérült választópolgár Braille-írással ellátott szavazósablont vehet igénybe annak érdekében, hogy önállóan adhassa le szavazatát. Ilyen sablon csak ott áll rendelkezésre, ahol legalább egy választópolgár péntek délutánig igényelte. A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint 97-en kértek Braille-sablont a voksoláshoz, nekik összesen 235 féle sablont kellett készíteni.

Nem mindenki szavaz abban a szavazókörben, mint az EP-választáson

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a legtöbb választópolgár abban a szavazókörben szavazhat, ahol a májusi európai parlamenti voksoláson, néhány esetben azonban előfordulhat, hogy új szavazókörben kell voksolni. A választónak célszerű indulás előtt ellenőriznie a választási irodától kapott tájékoztatón, melyik szavazókörben várják.

A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint az önkormányzati választáson 10 351 szavazókörben adhatják le a választópolgárok a szavazataikat, az országgyűlési és EP-választáson 10 386 szavazókör volt Magyarországon (és 97 külföldön).  A szavazókörök csökkenésének oka, hogy a szavazásra jogosultak számának csökkenése, illetve változása lehetővé tette, hogy egyes szavazóköröket "megszüntessenek" az erre jogosult jegyzők, az ott szavazókat pedig szomszédos szavazókörökbe sorolják át. Ez költségcsökkenéssel is jár, hiszen így kevesebb jegyzőkönyvvezetőt, illetve szavazatszámláló bizottsági tagot kell bevonni.

A "kiesett" jelölteket lehúzzák a szavazólapról

A "kiesett" (azaz visszalépő, vagy elhalálozott, esetleg választójogát elvesztő) jelölteket a szavazás napján lehúzzák a szavazólapról a szavazatszámláló bizottságok.

A szavazólapokat nyomtató ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. a voksolás előtti hetedik napig tudta "lekövetni" a visszalépéseket, azaz azok esetében, akik október 5-éig léptek vissza, a nyomda még új szavazólapot tudott nyomtatni. 

Az utolsó héten visszalépő jelöltek esetében azonban nem volt már mód új szavazólapok nyomtatására, ezért az ő nevüket a szavazatszámláló bizottság a szavazás napján húzza le a szavazólapról. 

Minden választáson előfordul, hogy a jelöltek a szavazólapok kinyomtatása után lépnek vissza vagy haláloznak el, a mostani önkormányzati választáson is csaknem négyszáz jelölt lépett vissza. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a jelöltek közül több mint tízen elhaláloztak a választás előtt, még pénteken és szombat este is halt meg polgármesterjelölt, így az ő nevüket is le kell húzni a szavazólapokról vasárnap. 

A nyomda közel csaknem száz visszalépő esetében újra tudta nyomtatni a szavazólapokat, de háromszáz jelölt esetében erre már nem volt mód, őket le kell húzni a szavazólapról.  A kiesés tényéről a szavazóhelyiségben hirdetményt kell elhelyezni, a szavazatszámláló bizottság pedig szükség szerint szóban is tájékoztatja a választópolgárokat a változásról.

Két vagy három szavazólapot kapnak a választók

A választópolgárok attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, tízezer lakosúnál nagyobb vagy annál kisebb településeken voksolnak, két vagy három szavazólapon adhatják le szavazataikat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek vasárnapi választásán.

Két szavazólapot a megyei jogú városban élők kapnak kézhez. Magyarországon 23 megyei jogú város van: a 18 megyeszékhely mellett még Dunaújváros, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron. (Budapest Pest megye székhelye és egyben az ország fővárosa, de nem tartozik a megyei jogú városok közé.) 

A megyei jogú városokban élők az egyik szavazólapon a polgármesterre, a másikon a közgyűlés tagjaira szavazhatnak, akik egyéni választókerületi jelöltek. 

Három szavazólapot kapnak a nem megyei jogú városban élők: a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira, egyesületeire is. 

A tízezernél kevesebb lakosú településeken úgynevezett egyéni listán osztják ki a mandátumokat: valamennyi jelölt szerepel a szavazólapon, és a választónak annyi szavazata van (vagyis annyi jelöltre szavazhat), ahány tagú a település képviselő-testülete. Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. 
A tízezer lakosúnál nagyobb településeken, függetlenül attól, hogy megyei jogú város-e vagy sem, vegyes választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - osztják ki a mandátumokat: a választó csak az egyéni választókerületi jelöltre szavaz (és az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta a választókerületében). A kompenzációs mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező úgynevezett töredékszavazatok alapján, arányosan osztják szét a jelölőszervezetek között. 

A fővárosban élők szintén három szavazólapot kapnak: a kerületi polgármester és a kerületi képviselő-testület tagjai mellett a főpolgármester személyére is szavazhatnak. A Fővárosi Közgyűlés tagjait idén már nem közvetlenül választják a választópolgárok, a közgyűlésnek a főpolgármester és a 23 kerületi polgármester mellett kilenc képviselő lesz a tagja, de ők a fővárosi kompenzációs listáról juthatnak mandátumhoz, a vesztes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok arányában.

Érvényességi küszöb nincs, a szavazattöbbség dönt

A vasárnapi egyfordulós önkormányzati választáson nincs érvényességi küszöb, ez azt jelenti, hogy a részvételi aránytól függetlenül a szavazás várhatóan érvényes lesz.

Azokból a jelöltekből lesznek képviselők vagy polgármesterek (Budapesten főpolgármester), akik a legtöbb szavazatot kapják; így tehát ha valakire egy szavazattal több érkezik, mint ellenfeleire, megnyerte a választást.

A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listán választják a képviselőket, minden választónak annyi szavazata van, ahány tagú lesz a képviselő-testület. Így itt a képviselő-testület létszámának megfelelő számú "legtöbb" érvényes szavazat alapján alakul ki, hogy ki nyer mandátumot. A megyei közgyűlésekbe listáról, a szavazatarányoknak megfelelően kapnak mandátumot a jelölőszervezetek.

Az érvényességi küszöb hiánya egyben azt is jelenti, hogy elvileg akár egyetlen leadott szavazattal is mandátumot lehet szerezni.
A választás csak akkor lehet eredménytelen, ha azon senki nem szavazott (érvényesen) vagy ha a két legtöbb voksot kapó jelölt között szavazategyenlőség alakult ki a többszöri átszámolás után is.  A tízezernél kevesebb lakosú településeken akkor is eredménytelen a képviselő-testületi választás, ha nem sikerül annyi jelöltet megválasztani, ahány tagú lenne a testület. Ez például akkor fordulhat elő, ha egy jelölt egyáltalán nem kap szavazatot vagy akkor, ha pontosan annyian indulnak képviselőjelöltként, ahány tagú lenne a testület, ám egyiküket - mivel polgármesterként is indult - megválasztják településvezetőnek.

Az önkormányzati választáson mintegy 8,2 millióan szavazhatnak az induló jelölőszervezetekre és az 57 ezer jelöltre, valamint - közvetve - kilencezer megyei és települési kompenzációs listákon szereplő jelöltekre. A jelöltek túlnyomó többsége - ahogy a korábbi választásokon is - függetlenként indult.

Emlékkártyát kapnak az első választók

Emlékkártyát kapnak a Nemzeti Választási Irodától (NVI) azok az első választók, akik a májusi európai parlamenti választás óta váltak nagykorúvá, azaz választópolgárrá.

A bankkártya méretű plasztiklap - amelyet a szavazás napján vehetnek át a szavazóhelyiségben - 41 ezer fiatal számára készült el.
A sárga kártya egyik oldalán "Emlékül az első választónak" és az "Önkormányzati választás 2014" felirat szerepel Magyarország térképével, a megyehatárokkal, valamint a megyék és a főváros címerével. 

Az emlékkártya hátlapján két idézetet helyeztek el, az egyik a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényből származik: "Az Országgyűlés elismeri és védi a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát". A másik idézet a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájából való: "...a helyi önkormányzatok minden demokratikus rendszer egyik alapintézményét képezik."

Meg kell semmisíteni a választók adatairól szóló pártnyilvántartásokat

Legkésőbb vasárnap 16 óráig meg kell semmisíteniük az önkormányzati, illetve a nemzetiségi választáson induló jelölteknek, jelölőszervezeteknek a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok (választási irodától kapott) név- és lakcímadatait.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a választásra nyilvántartásba vett jelöltek és listát állító jelölőszervezetek kérhették a választási irodáktól a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok név- és lakcímadatait azért, hogy közvetlen politikai kampánytevékenységet folytathassanak. 

Ennek feltétele volt, hogy ha a jelölt kérte az adatokat, akkor igazolja, hogy a 101 500 forint adatszolgáltatási díjat befizette a Nemzeti Választási Iroda számlájára. Ha a listát állító jelölőszervezet kérte az adatokat, az adatszolgáltatási díj a listás választókerületben megválasztható képviselőnként 101 500 forint volt. A nemzetiségi választáson induló jelölőszervezetek térítés nélkül juthattak hozzá az adatokhoz. 

Az NVI adati szerint országszerte 87 jelölt és jelölőszervezet vásárolta meg az adatokat a közvetlen kampányhoz. Az így megszerzett választói adatokat a jelöltnek, valamint a listát állító jelölőszervezetnek legkésőbb a szavazás napján 16 óráig meg kell semmisítenie, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül át kell adnia az adatokat szolgáltató választási irodának.

A szavazólapot sem lefényképezni, sem hazavinni nem szabad

Jogsértő a szavazólapok lefényképezése vagy kivitele a szavazókörből. A választópolgárok szelfit sem készíthetnek magukról a szavazófülkében.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) még az áprilisi országgyűlési választás előtt fogadott el a választási szerveknek szóló, nem kötelező érvényű iránymutatást a kérdésben, ezzel lényegében megerősítette a jogelőd Országos Választási Bizottság korábbi, a témában kiadott állásfoglalását.

Az NVB az országgyűlési választás előtt azért is adott ki iránymutatást a kérdésben, hogy a visszaéléseket, így például a láncszavazásokat megakadályozza. A testület jogértelmezési álláspontját akkor azzal indokolta, hogy a szavazólap okirat, amelynek rendeltetése a választópolgárok akaratának megjelenítése és a választás eredményének megállapítása.

Az NVB szerint ebből következik, hogy sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, valamint a választás titkosságát és a választáson való önkéntes részvételt, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, a szavazóhelyiségből kiviszi vagy a borítékba helyezés előtt felvételt készít róla. Ez azt is jelenti, hogy a választópolgár szelfit sem készíthet magáról a szavazófülkében.
Az NVB szerint a szavazás titkosságához hozzátartozik a szavazólap tartalmának titkossága is. Ennek ellenére az országgyűlési választáson a Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyilvántartása szerint a "gyűjtögetők" 4545 egyéni és 2998 listás szavazólapot vittek haza a szavazókörökből.

Jegyzőkönyvet kell vezetni a rendkívüli eseményekről

Az önkormányzati választás napján a szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazóhelyiségben a rend fenntartásáért. A rendkívüli eseményekről jegyzőkönyvet kell vezetnie a bizottságnak, és haladéktalanul tájékoztatnia kell az eseményekről a helyi választási iroda vezetőjét.

A rendkívüli eseményeket közzé kell tenni a Nemzeti Választási Iroda honlapján is, vasárnap délelőtt hat bejegyzés volt olvasható, ezek rosszullétekről, balesetekről, áramszünetről, szavazófülkében hagyott szavazólapokról, a szavazókör 150 méteres körzetén belül frissen kihelyezett plakátokról szóltak.  Az országgyűlési választás ideje alatt csaknem 70 rendkívüli eseményt regisztráltak a választási informatikai rendszerben, a jelentésekben rögzítettek például áramszüneteket, beszakadt urnákat, rosszulléteket, fülkében maradt szavazólapokat.

A szavazás napján a szavazókörben rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyezteti. Ilyen lehet például, ha rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamely tagjához, haláleset történik a szavazóhelyiségben, bombariadó van, tűz üt ki, áramszünet van a szavazóhelyiségben.

Rendkívüli eseménynek számít az is, ha tettlegesen bántalmazzák a szavazatszámláló bizottság (szszb) tagját, a választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben, kábítószer hatása alatt álló vagy ittas ember akadályozza a választópolgárokat a szavazásban, inzultálja az szszb tagjait, esetleg rendbontók megrongálják a szavazóhelyiség bútorzatát, felborítják a szavazófülkét.
A rendkívüli eseményeket súlyuk szerint két csoportba lehet sorolni: az egyik körbe azok tartoznak, amelyek az szszb elnökének döntése alapján gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik.

Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek például, ha a szavazatszámláló bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak száma három alá csökken, ha haláleset történik vagy bombariadó van. Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztésről a helyi választási iroda vezetőjét tájékoztatni kell. Bombariadó esetén ki is kell üríteni a szavazóhelyiséget, és értesíteni kell a rendőrséget.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!