Országgyűlés: kizárható a közfoglalkoztatásból az, akinek a gyermeke nem jár iskolába

Módosításokkal ismét elfogadta a parlament a választási eljárási törvényt

A parlament hétfőn módosításokkal ismét elfogadta a választási eljárási törvényt, amelynek több pontját - az államfő beadványa nyomán - januárban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság.

A módosított törvény alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők előzetes feliratkozás nélkül vehetnek részt a választásokon, míg a külföldön élő magyar állampolgárok levélben, az internetes ügyfélkapun vagy a választások hivatalos weboldalán kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál.

Regisztrálniuk kell azoknak is, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, illetve akik segítséget kérnek a szavazáshoz.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők augusztus 1-jétől kérhetik felvételüket a névjegyzékbe, a többiek november 1-jétől.    A parlament döntésével megszűnik a kampánycsend és a közvélemény-kutatási adatok közzétételének tilalma a voksolás napján, illetve az azt megelőző napokban. A korábbi tervekkel ellentétben pedig mozikban is lehet majd politikai hirdetéseket vetíteni.

Az Ab január elején ítélte alaptörvény-ellenesnek a tavaly novemberben elfogadott választási eljárási törvény több rendelkezését, így azt, hogy a választójog gyakorlását minden választónál előzetes feliratkozáshoz kötötték. A jogszabály nem lépett hatályba, mivel arról Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért.

Az Ab mindazonáltal megállapította, hogy bizonyos választói csoportoknál - a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknál, a nemzetiségieknél, valamint azoknál, akik segítségre szorulnak a szavazáskor - a regisztráció a választójog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt a feliratkozás bevezetése.

Az Ab azt is kimondta, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag a közszolgálati médiában engedi meg politikai reklámok közzétételét. Azóta viszont a kormánytöbbség módosította az alaptörvényt: az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban a listát állító pártok reklámjait csak a közmédia teheti közzé, ingyen, a jelölőszervezeteknek azonos feltételeket biztosítva. A reklámozásra szánt műsoridőt a Nemzeti Választási Bizottság fogja beosztani.

Ez a korlátozás viszont nem érvényes a többi jelöltre, illetve a listát nem állító pártokra, amelyek így az erről szóló módosító javaslat indoklása szerint szabadon dönthetnek arról, hol kívánnak reklámozni. Az alkotmány értelmében politikai reklám azonban csak ellenérték nélkül közölhető. A fideszes Gulyás Gergely a hétfői záróvitában azzal érvelt: nem életszerű, hogy a kereskedelmi televíziók, rádiók ingyen közöljék a listát nem állító pártok és a független jelöltek hirdetéseit, így megalapozatlanok a különbségtételt bíráló ellenzéki vélemények.    Az elfogadott törvény alapján az országos listát állító pártok a kampányban együttesen tízórányi hirdetést tehetnek közzé. Ám a kormányoldal azzal számol, hogy a 2014. tavaszi parlamenti választást egy időben tartják majd az európai parlamenti választással, ez pedig összesen további ötórányi hirdetés közlését teszi lehetővé a pártoknak.

A nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon továbbra is korlátozás nélkül hirdethetnek a politikai erők.

A parlament - az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti javaslatának elfogadásával - törölte a törvényjavaslatból azt a rendelkezést, hogy a szavazást megelőző 48 órában nem lehet politikai reklámot közzétenni, valamint megszüntette a közvélemény-kutatási eredmények nyilvánosságra hozásának moratóriumát is, amely a választást megelőző hat napra szólt volna.    A szavazóköröket április 30. helyett július 31-ig kell kialakítani.

Az eljárási törvény arról is rendelkezik, a választásra jogosultak megtilthatják, hogy személyes adataikat kiadják a pártoknak.

A jogszabályt a parlament kormánypárti szavazatokkal fogadta el, a Jobbik-frakció tartózkodott, az MSZP képviselői pedig már korábban kivonultak az ülésteremből.

Kizárható a közfoglalkoztatásból az, akinek a gyermeke nem jár iskolába

Három hónapra kizárják a közfoglalkoztatásból azokat, akiknek a gyermeke nem tesz eleget a tankötelezettségének, illetve azokat, akik nem tartják rendben lakókörnyezetüket – az Országgyűlés hétfőn 242 igen, 54 nem szavazat és 8 tartózkodás mellett fogadta el az erről szóló javaslatot.

A közmunkából kizárásról a munkaügyi kirendeltség dönt, ha a gyermek hiányzása meghaladta a 30 órát. 
A szociális szövetkezetekről szóló törvény módosítása értelmében egészség- és nyugdíj-biztosítási jogviszonyt is szerezhet a szociális szövetkezet tagja, ha munkavégzési jogviszonyt létesít. Ez havi 6600 forintos kötelezettséget jelent, ám ennek egy részét az állam az első négy évben, csökkenő mértékben átvállalja.

Önkormányzati feladat marad a járóbeteg-szakellátás

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta azt a törvényt, amelynek értelmében továbbra is önkormányzati feladat marad a járóbeteg-szakellátás.

A jogszabály szerint az önkormányzatoknak kötelességük gondoskodni a tulajdonukban és fenntartásukban lévő szakellátók működtetéséről, az ellátásról és a feladat biztosításához szolgáló vagyonról. Az állam azonban nem vonul ki teljesen a szakellátásból, a törvény ugyanis meghatározza: ha az önkormányzat nem látja el a feladatot, az állam köteles gondoskodni a szolgáltatásról.

Elindulnak az egyéni nyugdíjszámlák

Elindulnak az egyéni számlák az állami nyugdíjrendszerben. A parlamentben hétfőn elfogadott törvény szerint a számlákra az ez év eleje után befizetett nyugdíjjárulék összege kerül. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azonban újságíróknak azt mondta: még idén jóváírják a korábbi magánnyugdíj-pénztári befizetéseket is.

A kormánypárti politikus ezt azután közölte, hogy az ellenzék tiltakozott a törvényjavaslat miatt, mondván: annak értelmében az állami nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlákra nem vezetik át a korábban felhalmozott megtakarításokat.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vasárnap azt mondta: még nem dőlt el, hogyan indulnak az egyéni nyugdíjszámlák, szerinte azonban nem indokolt a korábbi magánnyugdíj-pénztári rendszerben szerzett jogosultságok átvezetése. Rogán Antal viszont hétfői bejelentése előtt - mint tudatta - egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel és Varga Mihállyal is.

Orbán: az Élet menete napján nem tarthatnak a felvonulókat sértő rendezvényeket

Orbán Viktor kormányfő arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy az Élet menete napján ne lehessen olyan típusú politikai természetű rendezvényeket tartani, amelyek sérthetnék a felvonulók emberi méltóságát.

A miniszterelnök ezt hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában jelentette be, a szocialista Steiner Pál felszólalására reagálva. Az ellenzéki politikus arra a motoros demonstrációra utalt, amely az Élet menete napjára, április 21-re lett meghirdetve Budapest belvárosába, a Dohány utcai zsinagóga érintésével.
Orbán Viktor kijelentette: minden eszközzel biztosítani fogják az Élet menetén részt vevők testi épségét, háborítatlan emlékezését és emberi méltóságát.

14:08 Napirend előtt

Szemereyné Pataki Klaudia képviselői esküjével, majd a napirend előtti felszólalásokkal kezdődött az Országgyűlés hétfői ülése.

Esküt tett a Fideszben Matolcsyt váltó Szemereyné Pataki Klaudia

A plenáris ülés elején esküt tett Szemereyné Pataki Klaudia, aki a jegybankelnöknek kinevezett Matolcsy György helyére került a Fidesz parlamenti frakciójában a kormánypártok Bács-Kiskun megyei területi listájáról. Szemereyné Pataki Klaudia Kecskemét gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere, megválasztásával ismét 386 az országgyűlési képviselők száma.

Szemereyné Pataki Klaudia, a Fidesz parlamenti képviselője esküt tesz az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. április 8-án. A jegybank élére kinevezett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter országgyűlési képviselői mandátumát kapta meg Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere. MTI Fotó: Kovács Attila

MSZP: milyen áron csökken a hiány?

Tóbiás József (MSZP) az államháztartási hiány 2,1 százalékos mértékével kapcsolatban tette fel a kérdést: de milyen áron? Szerinte ugyanis a kormánypárti frakciók nem tudnak tervezni és úgy csökkentették a hiányt, hogy különadókat vezettek be, elköltötték több mint 3 millió ember idős korra félretett megtakarításait, valamint két Bokros-csomagnyi megszorítást vezettek be. Hangsúlyozta: a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása nélkül a kormány 2012-ben a 2008-as költségvetési hiánnyal azonos szintet tudott csak elérni. Felemelkedés kapuit a felnövekvő generáció számára is bezárták.

Tóbiás József, az MSZP frakcióvezető-helyettese (szemben k) napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. április 8-án. MTI Fotó: Kovács Attila

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában arra emlékeztetett, hogy 2006-ban az MSZP kormányzása alatt a tervezett több mint 6 százalék helyett 9,4 százalékos volt az államháztartási hiány, miközben az államadósság is növekedett, vagyis nem a jelenlegi kormány, hanem a szocialista kabinetek azok, amelyek nem tudtak tervezni. Hangsúlyozta: azért lehet jelenleg 3 százalék alatt tartani az államháztartási hiányt, mert intézményi, önkormányzati és adóreformot vezetett be a mostani kormány. Kiemelte: a 2,1 százalék európai szinten is figyelemre méltó adat, ráadásul emellett GDP-arányosan csökken az államadósság is.

KDNP: a szegények védelme a kormányzat felelőssége

Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője felszólalásában a szegények védelmében emelt szót. Példaként említette, ahogyan a kormány kiállt a devizahitelesek és a rezsicsökkentés mellett. A kereszténydemokrata politikus bírálta a végrehajtási eljárásokat is. Szerinte magasak a végrehajtási díjak, nem tartják be az inkasszóra vonatkozó szabályokat és az eljárásokban elkövetett hibák sok esetben indokolatlanul okoznak hátrányt a károsultaknak. Leszögezte: a kormány felelőssége a szegények megsegítéséhez szükséges törvénymódosítások végrehajtása.

Rétvári Bence államtitkár válaszában valóban fontosnak nevezte a legszegényebbek megsegítését. Szerinte ennek jó fokmérője a minimálbér összege. Ezzel kapcsolatban ismertette: a "Gyurcsány-Bajnai időszakban" volt a legkisebb a minimálbér növekedése az elmúlt években, a 2010 óta eltelt három évben 33 százalékkal nőtt a minimálbér összege. Szerinte ez is azt bizonyítja, hogy a mostani kormány a szegények érdekeit védi.

A végrehajtási eljárásokkal kapcsolatban elmondta: a kormányzat törvények és rendeletek módosításával készül rendezni a helyzetet. A változtatások között említette a differenciáltabb végrehajtói díjszabást, a jogalkalmazási problémák orvosolását, az elektronikus ügyintézés javítását és népszerűsítését, valamint a munkadíj-csökkentést a végrehajtóknál.

Jobbik: demográfiai pusztulás zajlik

Sneider Tamás (Jobbik) a 2011-es népszámlálási adatokat ismertetve megdöbbentőnek nevezte, hogy mindössze 8,3 millióan vallották magukat magyarnak, miközben jelentősen nőtt a magukat egy kisebbség tagjának vallók száma. Kiemelte azt is: az utóbbi három évben minden idők legkevesebb gyermeke született Magyarországon, amely "előrevetíti a pusztulást". A helyzet megoldására a Jobbiknak két követelése van a kormánypártokkal szemben: egyrészt teljes körűen lehessen igénybe venni a családi adókedvezményt, másrészt pedig az állami szektorban kötelezően felajánlják a gyermeket szülő nők számára a részmunkaidős munkavégzést.

Cséfalvay Zoltán válaszában leszögezte: a demográfiai folyamatok megértésében nem segít, ha valaki "zavaros ideológiai folyamatokat" vetít mögéjük. A gyermekvállalással kapcsolatban nagyon erős anyagi ösztönzőnek nevezte a családi adókedvezményt, de kiemelte a bölcsődei, óvodai fejlesztéseket is a gyermeknevelési kedv ösztönzése értekében tett intézkedések közül. A Jobbik követelései közül az adókedvezmény kiterjesztésével kapcsolatban leszögezte: annak éles költségvetési következményei vannak, egyelőre meg kellene várni, hogy miként működik a jelenlegi rendszer. A másik javaslatról elmondta: a munka törvénykönyvének változásai részben megtették a szükséges lépéseket a részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztése érdekében, de valóban szükségesek további lépések is.

Fidesz: lesz-e újabb földhaszonbérleti program?

Font Sándor (Fidesz) arról beszélt: júniusig le lehet zárni az új földszerzési törvény vitáját. Kiemelte: a kormányváltás óta 30 ezer hektár állami földterület került összesen 1600 gazdálkodóhoz. Ennek 84 százaléka természetes és csak 16 százaléka jogi személy, a földek 92 százaléka pedig 50 hektár alatti terület, 6 százalék az 50 és 100 hektár közötti és mindössze 2 százalék 100 hektárnál nagyobb birtokok aránya.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszában leszögezte: a kormány rendet tett a nyilvántartásban, a felszabaduló földeket meghirdette és emellé még újabbakat is vásárol. Emellett a földekhez egységes feltételek mellett helyi gazdálkodók juthatnak hozzá. Hangsúlyozta: szerinte a 80 százalék kis és közepes birtok, 20 százalék nagybirtok a helyes arány, tehát növelni kell a családi gazdaságok erősítését. Leszögezte: reményei szerint hamarosan egy újabb és bővebb földhaszonbérleti program megindításáról dönthet a kormány.

14:04 A NAV mentesül egy félmilliárdos kötelező közbeszerzés alól

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) nem kell kötelezően közbeszerzést kiírnia a hivatal informatikai rendszerébe bekötött pénztárgépek adatait feldolgozó, várhatóan nettó 500 millió forintba kerülő eszközökre. A kormány erre vonatkozó javaslatát a parlament gazdasági és informatikai bizottsága a jobbikos tagok tartózkodása mellett hétfőn támogatta.

A felmentés kiterjed a fejlesztés esetleges támogatásához szükséges további nettó 170 millió forintos beszerzésre is.

A közbeszerzési törvény kimondja: a minősített adatot, valamint az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre, a parlament gazdasági és informatikai bizottsága adhat felmentést a kötelező közbeszerzés alól.

Baja Ferenc (MSZP) pártja nevében támogatta a felmentést, de felhívta a figyelmet arra, hogy - érzékeny személyi adatokról lévén szó - a NAV-on belül se férhessen hozzá bárki a kiskereskedők forgalmát tartalmazó adatokhoz.

Rogán Antal (Fidesz) bizottsági elnök arról tájékoztatta a bizottságot, hogy megfelelő nemzetbiztonsági tanúsítással rendelkező cégek vehetnek részt a beszerzésben.

A bizottság más javaslatokról is tárgyalt. A rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz beadott gazdasági bizottsági módosító javaslat a szemétszállításra ír elő 10 százalékos közszolgáltatási díjcsökkentést. Ez kötelezővé teszi a szolgáltatóknak azt, hogy a társasházak és a lakásszövetkezetek tulajdonosai is kapják meg a 10 százalékos csökkentést. Rogán Antal bizottsági elnök azzal indokolta a módosítást, hogy a fűtésnél - ahol a társasházak, illetve a lakásszövetkezetek maguk üzemeltetik a fűtési rendszert - nem jutott el mindig a rezsicsökkenés a lakókig.

A bizottság egyhangúlag fogadta el a módosító javaslatot.

A bizottság az MSZP-s és a jobbikos képviselők tartózkodásával fogadta el a Puskás Tivadar Közalapítvány megszüntetését. A közalapítvány tevékenységét már ez év elejétől költségvetési szerv végzi.

13:32 Bizottsági javaslat az étrend-kiegészítők jogi szabályozásának áttekintésére

A parlament fogyasztóvédelmi bizottsága javasolja az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos jogi szabályozás áttekintését annak érdekében, hogy az ellenőrzést végző hatóságok hatékonyabban léphessenek fel a jogsértőkkel szemben.

A bizottság hétfői ülésén az étrend-kiegészítőkkel, gyógyhatású készítményekkel és gyógyszerekkel kapcsolatos, valamint az ezek internetes beszerzésekor felmerülő fogyasztóvédelmi kérdésekkel foglalkozott.

Egyhangúlag elfogadott állásfoglalásában a testület javasolta az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos jogi szabályozás áttekintését a hatóságok hatékonyabb fellépése érdekében, szükségesnek tartja a folyamatos és összehangolt ellenőrzést, a témával kapcsolatos rendelet megjelenését, az európai uniós szintű fellépést és a fogyasztói tudatosság növelését.

Az ülésen több hatóság az írásos tájékoztatás mellett szóban is beszámolt tevékenységéről, jogszabályi lehetőségeiről. Egyebek között jelezték, hogy nehéz fellépniük az interneten keresztüli, illetve a harmadik országból származó étrend-kiegészítők illegális forgalmazásával szemben, és szükségesnek tartják a fogyasztói tudatosság növelését.

Simon Gábor szocialista képviselő, a bizottság elnöke ellentmondásosnak, problémásnak nevezte a területet, amelynek jelentős társadalmi, egészségügyi és gazdasági hatásai vannak. Szerinte a meglévő jogszabályok alapján is lehetne szigorúbban fellépni az illegális tevékenységgel szemben, de ehhez a hatóságok jobban összehangolt, közös fellépése szükséges.

Horváth Zsolt fideszes képviselő hangsúlyozta, hogy megbízható helyen kell az étrend-kiegészítő termékeket vásárolni, amelyek jó részét ismert gyártók készítik, a szabályok betartásával.

Korondi Miklós jobbikos képviselő hozzászólásában leszögezte, hogy az étrend-kiegészítők gyártása, forgalmazása hatalmas üzlet, ugyanakkor kiemelte a hazai egészséges élelmiszerek fogyasztásának fontosságát.

13:30 Egyszerűbben nyithatnának befektetési számlát a külföldön élő magyarok

Egyszerűbben nyithatnának befektetési számlát a külföldön élő magyarok, az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága hétfőn erre vonatkozóan fogadott el és nyújtott be bizottsági módosító javaslatot a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény módosításához.

A bizottság hétfői ülésén a kormánypárti képviselők és a Jobbik igen, valamint az MSZP tartózkodása mellett támogatta az indítványt.

Tárnoki-Zách Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Nemzetközi Pénzügyi Főosztály főosztályvezetője elmondta, hogy a tárca előzetes véleménye szerint támogatható a bizottsági módosító indítvány.

Kifejtette: a javaslat Koszorús László (Fidesz) indítványára épül, amely azt tenné lehetővé, hogy a magyar pénzügyi szolgáltatók is befektetési számlát nyithassanak ügyfeleiknek anélkül, hogy ezeknek az ügyfeleknek személyesen meg kellene jelenniük a bankfiókban.

Tárnoki-Zách Péter jelezte: a kormánypárti képviselő által benyújtott javaslat ezt csak akkor tette volna lehetővé, ha a befektetési számlát ugyanannál a  pénzintézetnél nyitja az ügyfél, amelynél már folyószámlája működik.

Annak érdekében, hogy ez a konstrukció valóban működőképes legyen, és például a határon túli magyarok is magyar pénzintézeteknél tudjanak befektetési számlát nyitni, vagy akár magyar államkötvényt tudjanak vásárolni, ahhoz szükség volt egy komplexebb rendszer kialakítására.

A bizottsági módosító javaslat értelmében a pénzintézet vagy a befektetési szolgáltató egy online felületet biztosít, ahol a leendő ügyfél megadja személyazonosító adatait, és személyazonosító iratainak másolatait e-mailen szkennelve vagy faxon is elküldheti, ha nem merül fel pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat vagy körülmény.

Az ügyfélnek egy más - megfelelő pénzmosási szabályozással bíró - országban vezetett folyószámlájának adatait is meg kell adnia, ezt a befektetési szolgáltató ellenőrzi, és így az ügyfél személyes megjelenése nélkül is biztosítható a számla megnyitása.

További biztonsági rendelkezés, hogy amíg az ügyfél személyesen nem jelent meg személyazonosítás céljából, addig a befektetési számlán kizárólag az általa a regisztrációnál megadott, úgynevezett igazolt számlán keresztül lehet pénzmozgást végezni - mondta Tárnoki-Zách Péter.

A költségvetési bizottság módosító javaslata pontosan meghatározza az igazolt számlát vezető pénzintézettel való kapcsolatfelvétel tartalmát, a válaszadási határidőt, valamint előírja azt is, hogy a megkeresett pénzintézet a kapott adatokat köteles megsemmisíteni, ha azok nem az ő ügyfelére vonatkoznak.

Az ülésen a képviselők megtárgyalták az Állami Számvevőszék (ÁSZ) két jelentését is: a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (amely a Magyar Demokrata Fórum jogutódja) 2010-2011-es gazdálkodásának ellenőrzéséről, másrészt a rendszeres állami támogatásban nem részesülő egyes pártok utóellenőrzéséről szólót. Utóbbi keretében a Független Kisgazdapártot, és a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot ellenőrizte az ÁSZ.

Horváth Balázs, az ÁSZ felügyeleti vezetője kiemelte: a rendszeres állami támogatásban nem részesülő pártok törvény által előírt éves pénzügyi beszámolója nem biztosítja a gazdálkodás átláthatóságát, összehasonlíthatóságát. A párttörvény minden ilyen pártot kötelez arra, hogy beszámolóját határidőre megjelentesse, de többségük - több mint 90 százalékuk - nem tesz eleget beszámolási kötelezettségének. A párttörvény ugyanakkor nem szankcionálja a határidő elmulasztását - hívta fel a figyelmet Horváth Balázs.

Elmondta többek között, hogy a parlamenten kívüli, rendszeres költségvetési támogatásra nem jogosult pártok tiltott bevételszerzése sem szankcionált, csak az állami támogatásra jogosult pártoké.

Horváth Balázs szólt arról is, hogy például a Jólét és Szabadság több mint 400 millió forint kedvezményes hitellel vásárolt ingatlanokat, de tőke- és kamattörlesztési kötelezettségeinek nem tett eleget; a bevételek több mint hatszorosára rúgó tartozások rendezésére pedig nincs lehetőség. Hangsúlyozta, az ÁSZ javaslatokat fogalmazott meg a törvényességi anomáliák feloldásához, így például indítványozta a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő tájékoztató elkészítését, közzétételét, illetve hogy legyen kötelező könyvvizsgálat alkalmazása ezeknél a pártoknál.

A téma jelenleg is aktuális, mivel a párttörvény megújítása az Országgyűlés napirendjén van - hangsúlyozta.

Nyikos László (Jobbik), a bizottság elnöke szerint nem gyakorlat nemzetközi szinten, hogy a számvevőszék ellenőrzi a parlamenten kívüli pártok gazdálkodását, bár jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor mely szervezet feladat ez. Úgy vélte, hogy az ügyészség törvényességi ellenőrzése megfelelőbb lenne, és ebben az esetben az ÁSZ ellenőrzési kapacitásait ennél nagyobb horderejű kérdésekre fordíthatná. Elmondta: határozati javaslattervezetet készít, mert valamit valóban tenni kell, hogy javuljon a helyzet.

13:26 Alkotmányügyi bizottság: támogatták az adatvédelmi hatóság beszámolóit

Egyhangú döntéssel általános vitára alkalmasnak tartotta Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) beszámolóit hétfőn az alkotmányügyi bizottság.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke a testület előtt arról beszélt, hogy a 2011-es beszámoló részben a hatóság megalakulásának történetét mutatja be, de 2012-es beszámoló is tárgyalja azokat a nehézségeket, amelyek abból erednek, hogy nemcsak a jogi szabályozás új, hanem a hatóság önálló költségvetési fejezeti jogosítványokkal kezdte meg működését. Jelezte: újfajta parlamenti beszámolókat készítettek, amelyben a statisztikákra, a trendekre, és egy-két nagyobb ügyre helyezték a hangsúlyt.

A NAIH elnöke beszélt arról is, hogy tavaly semmilyen pluszforrást nem sikerült elnyerni infrastrukturális fejlesztésre, ezért az egyetlen lehetőség az volt, hogy kezdetben "negyed, majd félházzal" működött a hatóság, csak tavaly év végére sikerült a létszámot feltölteni. Eközben viszont - folytatta - az állampolgári beadványok száma az elmúlt évben nőtt, de mindezek mellett az ügyek 87 százalékát idén január 31-ig sikerült lezárni.

Péterfalvi Attila a bizottság előtt két fontos ügyet emelt ki: egyrészt azt, hogy szigorú garanciák mellett tavaly sikerült a Google Street View tevékenységét engedélyeztetni Magyarországon, másrészt pedig, hogy ajánlást adtak ki a munkahelyeken a jogszerű kamerázással kapcsolatban.

Az MSZP-s Lamperth Mónika azzal az - azóta visszavont - fideszes képviselői indítvánnyal kapcsolatban kérdezte Péterfalvi Attila véleményét, amely nemzetbiztonsági érdekből vagy a külügyi kapcsolatok védelme érdekében megtagadhatóvá tette volna az állampolgársági kérelmet beadók állampolgárság szerinti megoszlására és a benyújtás földrajzi helyére vonatkozó adatok kiadását. A NAIH elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: a visszavont javaslat annak a jogi hátterét adta volna meg, hogy egyéni mérlegeléssel ezeket az adatokat vissza lehessen tartani. Elmondta: maguk is észlelték, hogy folyamatosan csökken a jogszabály véleményezések száma, aminek az az oka, hogy a javaslatok egyéni képviselői indítványként kerülnek az Országgyűlés elé. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a hatóság energiájából arra nem telik, hogy minden egyéni indítványt hivatalból megvizsgáljanak.

A szocialista Steiner Pál aláírásgyűjtésekkel kapcsolatos hatóság vizsgálatokra vonatkozó kérdésére a NAIH elnöke elmondta, hogy a hatályos jogszabály szerint csak beadvány alapján indíthatnak vizsgálatot. A jobbikos Staudt Gábor a hatóság pénzügyi gondjait firtatta, amire reagálva Péterfalvi Attila a hivatal idei költségvetését, a körülményekhez képest elfogadhatónak nevezte.

12:48 Visszaküldött törvényekhez csak bizottság nyújthat be módosító javaslatot

Az alkotmányügyi bizottság hétfőn elfogadott általános érvényű állásfoglalása szerint országgyűlési képviselők nem, kizárólag az alkotmányügyi, illetve a kijelölt bizottság nyújthat be módosító indítványt olyan jogszabályokhoz, amelyek alaptörvény-ellenesség miatt kerültek vissza a Ház elé.

A házszabály kimondja, hogy ha a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság (Ab) által alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított rendelkezés miatt visszaküld egy törvényt az Országgyűlésnek, vagy ha az Ab a parlament határozata alapján lefolytatott vizsgálat során alaptörvény-ellenességet állapított meg, akkor a házelnök felhívja az alkotmányügyi bizottságot és a kijelölt bizottságot az Ab határozatának megfelelő módosító javaslat előterjesztésére.

Az alkotmányügyi bizottság hétfőn a kormánypárti képviselők szavazatával arról fogadott el általános érvényű állásfoglalást, hogy ebben az eljárásban a házszabályt úgy kell alkalmazni, hogy a módosító javaslatot kizárólag az alkotmányügyi bizottság és a kijelölt bizottság nyújthatja be az "Ab határozatával érintett vagy azokkal szorosan összefüggő részekre vonatkozóan".

Az állásfoglalást a bizottság elnöke, a fideszes Cser-Palkovics András terjesztette a testület elé, azt javasolva, hogy ennek alapján tekintsék házszabályellenesnek az Ab által részben alaptörvény-ellenesnek ítélt választási eljárási törvényhez benyújtott képviselői zárószavazás előtti módosító javaslatokat. (Ilyet a független Karácsony Gergely és az MSZP-s Tóbiás József, illetve Harangozó Tamás nyújtott be.)

Ezzel az MSZP és a Jobbik sem értett egyet.

Lamperth Mónika (MSZP) nem tartotta helyénvalónak ezt a jogértelmezést és tiltakozott az ellen, hogy megfosszák a képviselőket a módosító javaslatok benyújtásának jogától. Szerinte egy alkotmányos demokráciában nem lehet így "kicsavarni" a házszabályt. Frakciótársa, Bárándy Gergely úgy értékelte, a kormányoldal "szórakozik" a Ház méltóságával és az ellenzékkel is.

A jobbikos Gyüre Csaba úgy érvelt: azzal, hogy ismét a Ház elé kerül egy törvény, megnyílik a lehetőség arra, hogy az országgyűlési képviselők újra módosító javaslatokat tegyenek.

A KDNP-s Rubovszky György szerint a házszabály egyértelműen fogalmaz, a fideszes Vas Imre pedig azt mondta, hogy az általános érvényű állásfoglalással a "nem jogvégzett képviselőket" segítik.

A bizottság végül a fideszes Gulyás Gergely ügyrendi javaslatára mégis megtárgyalta a választási eljárási törvényhez benyújtott képviselői zárószavazás előtti módosító javaslatokat, és ezeket - a kormánypárti képviselők szavazataival - egyenként nyilvánította házszabályellenesnek, majd csak ezt követően döntött az általános érvényű állásfoglalás elfogadásáról.

Ismételten elfogadhatja a parlament a választási eljárási törvényt

Az Országgyűlés mai ülésén újra elfogadhatja az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban részben alaptörvény-ellenesnek nyilvánított, és a köztársasági elnök által visszaküldött választási eljárásról szóló törvényt, emellett a képviselők dönthetnek arról is, hogy kizárhatók legyenek a közfoglalkoztatásból a gyermekeik iskoláztatásáról, illetve lakókörnyezetükről nem gondoskodók.

A Ház ülése a megszokott időben, 13 órakor kezdődik.

A napirend előtti felszólalásokat megelőzően Szemereyné Pataki Klaudia veheti fel a jegybankelnöknek kinevezett Matolcsy György fideszes parlamenti mandátumát.

Az interpellációk, majd az azonnali kérdések és kérdések után szavazás várható például a Finnugor Rokon Népek Napjáról szóló határozati javaslatról, a hegyközségekről szóló törvény módosításáról, valamint az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényjavaslatról.

Szintén zárószavazást tarthatnak az egyes egészségügyi törvények módosításáról szóló, hat jogszabály átírását magában foglaló javaslatról, amely a szakellátási felelősséget hivatott hozzáigazítani az egészségügyi ellátórendszerben az elmúlt két évben bekövetkezett strukturális változásokhoz.

Határozathozatal lesz a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosításáról, amely elsősorban a kormánytisztviselői karra vonatkozó szabályokat egészíti ki a megalakulását követően felmerült gyakorlati tapasztalatok nyomán.

Szintén zárószavazás lesz a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslatról, amely tartalmazza többek között a Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) elnökének illetményére vonatkozó rendelkezéseket, valamint szélesíti az MRK által kezelt adatkört.

A parlament dönthet Pintér Sándor belügyminiszter azon javaslatáról is, amely három hónapra kizárná a közfoglalkoztatásból azokat az álláskeresőket, akik nem teljesítik a gyermekük tankötelezettségével kapcsolatos feladataikat, vagy nem tartják rendben lakókörnyezetüket.

Az MSZP kezdeményezésére szavazás várható az alkotmányügyi bizottság egy korábbi általános érvényű állásfoglalásának elutasításáról. A szocialisták célja, hogy felhívják a Ház figyelmét a részlehajlás nélküli ülésvezetés követelményére, Mesterházy Attila pártelnök szerint ugyanis Kövér László házelnök 2013. február 11-én megsértette az országgyűlési törvény erre vonatkozó rendelkezését.

Ugyancsak hétfőn, de várhatóan már csak az esti órákban ismét napirendre kerül több korábban tárgyalni kezdett javaslat, így részletes vitát tarthatnak például a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról, valamint a nemzeti eszközkezelővel kapcsolatos törvénymódosításokkal.