Cséfalvay: csökkennek a vállalkozók adminisztrációs terhei

- Nagyon sokfajta reform és átalakítás zajlik az országban, ezért szerencsés, ha ezekről személyesen is tudunk beszélni - fogalmazott. - A jövő évi költségvetés legfontosabb sarokszáma a 2,5 százalékos államháztartási hiány, a másik prioritás pedig az államadósság csökkentése, amely mellett továbbra is elkötelezett a kormány. Ugyanilyen fontos persze a versenyképesség erősítése is, amelynek fontos pillére az szja és a társasági adó csökkentése, amivel párhuzamosan az egyensúlyi kritériumok miatt a fogyasztást érintő adók emelkednek. Komoly eredmény, hogy múlt évhez képest 36 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, s megkezdődött az állam átszervezése, hatékonyabbá tétele is, amelynek része az önkormányzati reform. Utóbbi logikája, hogy mindenki a saját pénzéért legyen felelős.

Kérdésre válaszolva s az IMF-fel kezdeményezett tárgyalásra utalva az államtitkár leszögezte: szükség lehet egy biztonsági hálóra, ám részleteket nem árult el.

 Cséfalvay Zoltán beszélt arról is, hogy  a vállalkozásokat terhelő adminisztráció csökkentésére 114 intézkedést magába foglaló programot fogadott el szerdán a kormány.

A 114 intézkedés közül megemlítette: a vállalkozók számára lehetővé fogják tenni, hogy mindent elektronikus úton lehessen intézni. Példaként hozta, hogy a telephelyek létesítésével kapcsolatban is felgyorsul az ügyintézés, ezért az eljárásokat 30 napra csökkentenék.

Az államtitkár a jövő évi költségvetést érintő kérdések kapcsán kifejtette: a kormány előrejelzése szerint 2,5 százalékos, az Európai Unió prognózisa szerint 2,8 százalékos szinten várható jövőre az államháztartási hiány. Emlékeztetett rá, hogy az ország 2004-es EU-csatlakozása óta még soha nem volt képes tartani egyetlen kormány sem az előírt 3 százalék alatti hiányt.

Beszélt arról, hogy a kormány gazdaságpolitikájának "két nagy tilalomfája van": az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartása mellett a másik az államadósság csökkentése. A 2010-ben átvett, akkori 280 forintos euróárfolyammal számolva 81,3 százalék volt a GDP-arányos államadósság, ez folyamatosan csökkenve - az EU előrejelzése szerint - 2011-ben 76 százalékra mérséklődik.

Nemcsak a stabilitás, hanem a versenyképesség erősítése érdekében is minél több lépést kell megtennünk - fogalmazott. A harmadik negyedévben 1,4 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, ami az európai folyamatokat nézve nagyon kedvező szám.

A versenyképesség növelése érdekében három pillért jelölt meg: az adócsökkentést, a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését, és a foglalkoztatási szabályok módosítását. "Reformsorozat közepén vagyunk", a szakképzéstől a korai nyugdíjaztatás átalakításán át a munka törvénykönyvének módosításáig.

Cséfalvay Zoltán kitért arra is: jelentős tartalékokkal rendelkezik a jövő évi költségvetés, amely erre a célra a GDP egy százalékát meghaladó, 300 milliárd forintot különített el. Szükség van erre, "mert látjuk, hogy az eurózónában milyen válság zajlik, és az miként hat a forint árfolyamának változására" - közölte az államtitkár.

A sajtótájékoztatón Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta: a jövő évi egy országvédelmi költségvetés, hogy összeszedjük magunkat és kilábaljunk a válságból, mert "a görög út járhatatlan". Kedvezőnek nevezte, hogy a város munkanélküliségét idén 5 százalék alá sikerült szorítani, ami a térség és az ország adataihoz képest is némiképp jobb, köszönhetően az itt már elindult telephely-fejlesztési programnak is.

Rigó Csaba, Zala megyei kormánymegbízott azt fogalmazta meg, hogy a versenyképesség csak "jó állammal" képzelhető el. A zalai kormányhivatal például vállalkozói fórumok keretében is felajánlotta az új munkahelyeket létesítő cégeknek a soron kívüli hatósági ügyintézést.

Gyimesi Endre, Zalaegerszeg országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy 21 ezer milliárd forint adóssággal és annak kamatterheivel vette át a kormányzást a jelenlegi kabinet, ezért a növekedés érdekében "olyan tabukat kell megdönteni, amelyeket korábban egyetlen kormányzat sem vállalt fel". Mindennek az a célja, hogy ha a válság véget ér, sokkal erősebbek legyünk majd - jelentette ki. 

A 114 intézkedés közül megemlítette: a vállalkozók számára lehetővé fogják tenni, hogy mindent elektronikus úton lehessen intézni. Példaként hozta, hogy a telephelyek létesítésével kapcsolatban is felgyorsul az ügyintézés, ezért az eljárásokat 30 napra csökkentenék.

Az államtitkár a jövő évi költségvetést érintő kérdések kapcsán kifejtette: a kormány előrejelzése szerint 2,5 százalékos, az Európai Unió prognózisa szerint 2,8 százalékos szinten várható jövőre az államháztartási hiány. Emlékeztetett rá, hogy az ország 2004-es EU-csatlakozása óta még soha nem volt képes tartani egyetlen kormány sem az előírt 3 százalék alatti hiányt.

Beszélt arról, hogy a kormány gazdaságpolitikájának "két nagy tilalomfája van": az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartása mellett a másik az államadósság csökkentése. A 2010-ben átvett, akkori 280 forintos euróárfolyammal számolva 81,3 százalék volt a GDP-arányos államadósság, ez folyamatosan csökkenve - az EU előrejelzése szerint - 2011-ben 76 százalékra mérséklődik.

Nemcsak a stabilitás, hanem a versenyképesség erősítése érdekében is minél több lépést kell megtennünk - fogalmazott. A harmadik negyedévben 1,4 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, ami az európai folyamatokat nézve nagyon kedvező szám.

A versenyképesség növelése érdekében három pillért jelölt meg: az adócsökkentést, a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését, és a foglalkoztatási szabályok módosítását. "Reformsorozat közepén vagyunk", a szakképzéstől a korai nyugdíjaztatás átalakításán át a munka törvénykönyvének módosításáig.

Cséfalvay Zoltán kitért arra is: jelentős tartalékokkal rendelkezik a jövő évi költségvetés, amely erre a célra a GDP egy százalékát meghaladó, 300 milliárd forintot különített el. Szükség van erre, "mert látjuk, hogy az eurózónában milyen válság zajlik, és az miként hat a forint árfolyamának változására" - közölte az államtitkár.

A sajtótájékoztatón Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta: a jövő évi egy országvédelmi költségvetés, hogy összeszedjük magunkat és kilábaljunk a válságból, mert "a görög út járhatatlan". Kedvezőnek nevezte, hogy a város munkanélküliségét idén 5 százalék alá sikerült szorítani, ami a térség és az ország adataihoz képest is némiképp jobb, köszönhetően az itt már elindult telephely-fejlesztési programnak is.

Rigó Csaba, Zala megyei kormánymegbízott azt fogalmazta meg, hogy a versenyképesség csak "jó állammal" képzelhető el. A zalai kormányhivatal például vállalkozói fórumok keretében is felajánlotta az új munkahelyeket létesítő cégeknek a soron kívüli hatósági ügyintézést.

Gyimesi Endre, Zalaegerszeg országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy 21 ezer milliárd forint adóssággal és annak kamatterheivel vette át a kormányzást a jelenlegi kabinet, ezért a növekedés érdekében "olyan tabukat kell megdönteni, amelyeket korábban egyetlen kormányzat sem vállalt fel". Mindennek az a célja, hogy ha a válság véget ér, sokkal erősebbek legyünk majd - jelentette ki. 

A 114 intézkedés közül megemlítette: a vállalkozók számára lehetővé fogják tenni, hogy mindent elektronikus úton lehessen intézni. Példaként hozta, hogy a telephelyek létesítésével kapcsolatban is felgyorsul az ügyintézés, ezért az eljárásokat 30 napra csökkentenék.

Az államtitkár a jövő évi költségvetést érintő kérdések kapcsán kifejtette: a kormány előrejelzése szerint 2,5 százalékos, az Európai Unió prognózisa szerint 2,8 százalékos szinten várható jövőre az államháztartási hiány. Emlékeztetett rá, hogy az ország 2004-es EU-csatlakozása óta még soha nem volt képes tartani egyetlen kormány sem az előírt 3 százalék alatti hiányt.

Beszélt arról, hogy a kormány gazdaságpolitikájának "két nagy tilalomfája van": az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartása mellett a másik az államadósság csökkentése. A 2010-ben átvett, akkori 280 forintos euróárfolyammal számolva 81,3 százalék volt a GDP-arányos államadósság, ez folyamatosan csökkenve - az EU előrejelzése szerint - 2011-ben 76 százalékra mérséklődik.

Nemcsak a stabilitás, hanem a versenyképesség erősítése érdekében is minél több lépést kell megtennünk - fogalmazott. A harmadik negyedévben 1,4 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, ami az európai folyamatokat nézve nagyon kedvező szám.

A versenyképesség növelése érdekében három pillért jelölt meg: az adócsökkentést, a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését, és a foglalkoztatási szabályok módosítását. "Reformsorozat közepén vagyunk", a szakképzéstől a korai nyugdíjaztatás átalakításán át a munka törvénykönyvének módosításáig.

Cséfalvay Zoltán kitért arra is: jelentős tartalékokkal rendelkezik a jövő évi költségvetés, amely erre a célra a GDP egy százalékát meghaladó, 300 milliárd forintot különített el. Szükség van erre, "mert látjuk, hogy az eurózónában milyen válság zajlik, és az miként hat a forint árfolyamának változására" - közölte az államtitkár.

A sajtótájékoztatón Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta: a jövő évi egy országvédelmi költségvetés, hogy összeszedjük magunkat és kilábaljunk a válságból, mert "a görög út járhatatlan". Kedvezőnek nevezte, hogy a város munkanélküliségét idén 5 százalék alá sikerült szorítani, ami a térség és az ország adataihoz képest is némiképp jobb, köszönhetően az itt már elindult telephely-fejlesztési programnak is.

Rigó Csaba, Zala megyei kormánymegbízott azt fogalmazta meg, hogy a versenyképesség csak "jó állammal" képzelhető el. A zalai kormányhivatal például vállalkozói fórumok keretében is felajánlotta az új munkahelyeket létesítő cégeknek a soron kívüli hatósági ügyintézést.

Gyimesi Endre, Zalaegerszeg országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy 21 ezer milliárd forint adóssággal és annak kamatterheivel vette át a kormányzást a jelenlegi kabinet, ezért a növekedés érdekében "olyan tabukat kell megdönteni, amelyeket korábban egyetlen kormányzat sem vállalt fel". Mindennek az a célja, hogy ha a válság véget ér, sokkal erősebbek legyünk majd - jelentette ki. 

A 114 intézkedés közül megemlítette: a vállalkozók számára lehetővé fogják tenni, hogy mindent elektronikus úton lehessen intézni. Példaként hozta, hogy a telephelyek létesítésével kapcsolatban is felgyorsul az ügyintézés, ezért az eljárásokat 30 napra csökkentenék.

Az államtitkár a jövő évi költségvetést érintő kérdések kapcsán kifejtette: a kormány előrejelzése szerint 2,5 százalékos, az Európai Unió prognózisa szerint 2,8 százalékos szinten várható jövőre az államháztartási hiány. Emlékeztetett rá, hogy az ország 2004-es EU-csatlakozása óta még soha nem volt képes tartani egyetlen kormány sem az előírt 3 százalék alatti hiányt.

Beszélt arról, hogy a kormány gazdaságpolitikájának "két nagy tilalomfája van": az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartása mellett a másik az államadósság csökkentése. A 2010-ben átvett, akkori 280 forintos euróárfolyammal számolva 81,3 százalék volt a GDP-arányos államadósság, ez folyamatosan csökkenve - az EU előrejelzése szerint - 2011-ben 76 százalékra mérséklődik.

Nemcsak a stabilitás, hanem a versenyképesség erősítése érdekében is minél több lépést kell megtennünk - fogalmazott. A harmadik negyedévben 1,4 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, ami az európai folyamatokat nézve nagyon kedvező szám.

A versenyképesség növelése érdekében három pillért jelölt meg: az adócsökkentést, a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését, és a foglalkoztatási szabályok módosítását. "Reformsorozat közepén vagyunk", a szakképzéstől a korai nyugdíjaztatás átalakításán át a munka törvénykönyvének módosításáig.

Cséfalvay Zoltán kitért arra is: jelentős tartalékokkal rendelkezik a jövő évi költségvetés, amely erre a célra a GDP egy százalékát meghaladó, 300 milliárd forintot különített el. Szükség van erre, "mert látjuk, hogy az eurózónában milyen válság zajlik, és az miként hat a forint árfolyamának változására" - közölte az államtitkár.

A sajtótájékoztatón Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta: a jövő évi egy országvédelmi költségvetés, hogy összeszedjük magunkat és kilábaljunk a válságból, mert "a görög út járhatatlan". Kedvezőnek nevezte, hogy a város munkanélküliségét idén 5 százalék alá sikerült szorítani, ami a térség és az ország adataihoz képest is némiképp jobb, köszönhetően az itt már elindult telephely-fejlesztési programnak is.

Rigó Csaba, Zala megyei kormánymegbízott azt fogalmazta meg, hogy a versenyképesség csak "jó állammal" képzelhető el. A zalai kormányhivatal például vállalkozói fórumok keretében is felajánlotta az új munkahelyeket létesítő cégeknek a soron kívüli hatósági ügyintézést.

Gyimesi Endre, Zalaegerszeg országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy 21 ezer milliárd forint adóssággal és annak kamatterheivel vette át a kormányzást a jelenlegi kabinet, ezért a növekedés érdekében "olyan tabukat kell megdönteni, amelyeket korábban egyetlen kormányzat sem vállalt fel". Mindennek az a célja, hogy ha a válság véget ér, sokkal erősebbek legyünk majd - jelentette ki. 

A 114 intézkedés közül megemlítette: a vállalkozók számára lehetővé fogják tenni, hogy mindent elektronikus úton lehessen intézni. Példaként hozta, hogy a telephelyek létesítésével kapcsolatban is felgyorsul az ügyintézés, ezért az eljárásokat 30 napra csökkentenék.

Az államtitkár a jövő évi költségvetést érintő kérdések kapcsán kifejtette: a kormány előrejelzése szerint 2,5 százalékos, az Európai Unió prognózisa szerint 2,8 százalékos szinten várható jövőre az államháztartási hiány. Emlékeztetett rá, hogy az ország 2004-es EU-csatlakozása óta még soha nem volt képes tartani egyetlen kormány sem az előírt 3 százalék alatti hiányt.

Beszélt arról, hogy a kormány gazdaságpolitikájának "két nagy tilalomfája van": az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartása mellett a másik az államadósság csökkentése. A 2010-ben átvett, akkori 280 forintos euróárfolyammal számolva 81,3 százalék volt a GDP-arányos államadósság, ez folyamatosan csökkenve - az EU előrejelzése szerint - 2011-ben 76 százalékra mérséklődik.

Nemcsak a stabilitás, hanem a versenyképesség erősítése érdekében is minél több lépést kell megtennünk - fogalmazott. A harmadik negyedévben 1,4 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, ami az európai folyamatokat nézve nagyon kedvező szám.

A versenyképesség növelése érdekében három pillért jelölt meg: az adócsökkentést, a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését, és a foglalkoztatási szabályok módosítását. "Reformsorozat közepén vagyunk", a szakképzéstől a korai nyugdíjaztatás átalakításán át a munka törvénykönyvének módosításáig.

Cséfalvay Zoltán kitért arra is: jelentős tartalékokkal rendelkezik a jövő évi költségvetés, amely erre a célra a GDP egy százalékát meghaladó, 300 milliárd forintot különített el. Szükség van erre, "mert látjuk, hogy az eurózónában milyen válság zajlik, és az miként hat a forint árfolyamának változására" - közölte az államtitkár.

A sajtótájékoztatón Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta: a jövő évi egy országvédelmi költségvetés, hogy összeszedjük magunkat és kilábaljunk a válságból, mert "a görög út járhatatlan". Kedvezőnek nevezte, hogy a város munkanélküliségét idén 5 százalék alá sikerült szorítani, ami a térség és az ország adataihoz képest is némiképp jobb, köszönhetően az itt már elindult telephely-fejlesztési programnak is.

Rigó Csaba, Zala megyei kormánymegbízott azt fogalmazta meg, hogy a versenyképesség csak "jó állammal" képzelhető el. A zalai kormányhivatal például vállalkozói fórumok keretében is felajánlotta az új munkahelyeket létesítő cégeknek a soron kívüli hatósági ügyintézést.

Gyimesi Endre, Zalaegerszeg országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy 21 ezer milliárd forint adóssággal és annak kamatterheivel vette át a kormányzást a jelenlegi kabinet, ezért a növekedés érdekében "olyan tabukat kell megdönteni, amelyeket korábban egyetlen kormányzat sem vállalt fel". Mindennek az a célja, hogy ha a válság véget ér, sokkal erősebbek legyünk majd - jelentette ki. 

A 114 intézkedés közül megemlítette: a vállalkozók számára lehetővé fogják tenni, hogy mindent elektronikus úton lehessen intézni. Példaként hozta, hogy a telephelyek létesítésével kapcsolatban is felgyorsul az ügyintézés, ezért az eljárásokat 30 napra csökkentenék.

Az államtitkár a jövő évi költségvetést érintő kérdések kapcsán kifejtette: a kormány előrejelzése szerint 2,5 százalékos, az Európai Unió prognózisa szerint 2,8 százalékos szinten várható jövőre az államháztartási hiány. Emlékeztetett rá, hogy az ország 2004-es EU-csatlakozása óta még soha nem volt képes tartani egyetlen kormány sem az előírt 3 százalék alatti hiányt.

Beszélt arról, hogy a kormány gazdaságpolitikájának "két nagy tilalomfája van": az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartása mellett a másik az államadósság csökkentése. A 2010-ben átvett, akkori 280 forintos euróárfolyammal számolva 81,3 százalék volt a GDP-arányos államadósság, ez folyamatosan csökkenve - az EU előrejelzése szerint - 2011-ben 76 százalékra mérséklődik.

Nemcsak a stabilitás, hanem a versenyképesség erősítése érdekében is minél több lépést kell megtennünk - fogalmazott. A harmadik negyedévben 1,4 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, ami az európai folyamatokat nézve nagyon kedvező szám.

A versenyképesség növelése érdekében három pillért jelölt meg: az adócsökkentést, a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését, és a foglalkoztatási szabályok módosítását. "Reformsorozat közepén vagyunk", a szakképzéstől a korai nyugdíjaztatás átalakításán át a munka törvénykönyvének módosításáig.

Cséfalvay Zoltán kitért arra is: jelentős tartalékokkal rendelkezik a jövő évi költségvetés, amely erre a célra a GDP egy százalékát meghaladó, 300 milliárd forintot különített el. Szükség van erre, "mert látjuk, hogy az eurózónában milyen válság zajlik, és az miként hat a forint árfolyamának változására" - közölte az államtitkár.

A sajtótájékoztatón Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta: a jövő évi egy országvédelmi költségvetés, hogy összeszedjük magunkat és kilábaljunk a válságból, mert "a görög út járhatatlan". Kedvezőnek nevezte, hogy a város munkanélküliségét idén 5 százalék alá sikerült szorítani, ami a térség és az ország adataihoz képest is némiképp jobb, köszönhetően az itt már elindult telephely-fejlesztési programnak is.

Rigó Csaba, Zala megyei kormánymegbízott azt fogalmazta meg, hogy a versenyképesség csak "jó állammal" képzelhető el. A zalai kormányhivatal például vállalkozói fórumok keretében is felajánlotta az új munkahelyeket létesítő cégeknek a soron kívüli hatósági ügyintézést.

Gyimesi Endre, Zalaegerszeg országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy 21 ezer milliárd forint adóssággal és annak kamatterheivel vette át a kormányzást a jelenlegi kabinet, ezért a növekedés érdekében "olyan tabukat kell megdönteni, amelyeket korábban egyetlen kormányzat sem vállalt fel". Mindennek az a célja, hogy ha a válság véget ér, sokkal erősebbek legyünk majd - jelentette ki. 

Az államtitkár a jövő évi költségvetést érintő kérdések kapcsán kifejtette: a kormány előrejelzése szerint 2,5 százalékos, az Európai Unió prognózisa szerint 2,8 százalékos szinten várható jövőre az államháztartási hiány. Emlékeztetett rá, hogy az ország 2004-es EU-csatlakozása óta még soha nem volt képes tartani egyetlen kormány sem az előírt 3 százalék alatti hiányt.

Beszélt arról, hogy a kormány gazdaságpolitikájának "két nagy tilalomfája van": az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartása mellett a másik az államadósság csökkentése. A 2010-ben átvett, akkori 280 forintos euróárfolyammal számolva 81,3 százalék volt a GDP-arányos államadósság, ez folyamatosan csökkenve - az EU előrejelzése szerint - 2011-ben 76 százalékra mérséklődik.

Nemcsak a stabilitás, hanem a versenyképesség erősítése érdekében is minél több lépést kell megtennünk - fogalmazott. A harmadik negyedévben 1,4 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, ami az európai folyamatokat nézve nagyon kedvező szám.

A versenyképesség növelése érdekében három pillért jelölt meg: az adócsökkentést, a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését, és a foglalkoztatási szabályok módosítását. "Reformsorozat közepén vagyunk", a szakképzéstől a korai nyugdíjaztatás átalakításán át a munka törvénykönyvének módosításáig.

Cséfalvay Zoltán kitért arra is: jelentős tartalékokkal rendelkezik a jövő évi költségvetés, amely erre a célra a GDP egy százalékát meghaladó, 300 milliárd forintot különített el. Szükség van erre, "mert látjuk, hogy az eurózónában milyen válság zajlik, és az miként hat a forint árfolyamának változására" - közölte az államtitkár.

A sajtótájékoztatón Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta: a jövő évi egy országvédelmi költségvetés, hogy összeszedjük magunkat és kilábaljunk a válságból, mert "a görög út járhatatlan". Kedvezőnek nevezte, hogy a város munkanélküliségét idén 5 százalék alá sikerült szorítani, ami a térség és az ország adataihoz képest is némiképp jobb, köszönhetően az itt már elindult telephely-fejlesztési programnak is.

Rigó Csaba, Zala megyei kormánymegbízott azt fogalmazta meg, hogy a versenyképesség csak "jó állammal" képzelhető el. A zalai kormányhivatal például vállalkozói fórumok keretében is felajánlotta az új munkahelyeket létesítő cégeknek a soron kívüli hatósági ügyintézést.

Gyimesi Endre, Zalaegerszeg országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy 21 ezer milliárd forint adóssággal és annak kamatterheivel vette át a kormányzást a jelenlegi kabinet, ezért a növekedés érdekében "olyan tabukat kell megdönteni, amelyeket korábban egyetlen kormányzat sem vállalt fel". Mindennek az a célja, hogy ha a válság véget ér, sokkal erősebbek legyünk majd - jelentette ki. 

Beszélt arról, hogy a kormány gazdaságpolitikájának "két nagy tilalomfája van": az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartása mellett a másik az államadósság csökkentése. A 2010-ben átvett, akkori 280 forintos euróárfolyammal számolva 81,3 százalék volt a GDP-arányos államadósság, ez folyamatosan csökkenve - az EU előrejelzése szerint - 2011-ben 76 százalékra mérséklődik.

Nemcsak a stabilitás, hanem a versenyképesség erősítése érdekében is minél több lépést kell megtennünk - fogalmazott. A harmadik negyedévben 1,4 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, ami az európai folyamatokat nézve nagyon kedvező szám.

A versenyképesség növelése érdekében három pillért jelölt meg: az adócsökkentést, a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését, és a foglalkoztatási szabályok módosítását. "Reformsorozat közepén vagyunk", a szakképzéstől a korai nyugdíjaztatás átalakításán át a munka törvénykönyvének módosításáig.

Cséfalvay Zoltán kitért arra is: jelentős tartalékokkal rendelkezik a jövő évi költségvetés, amely erre a célra a GDP egy százalékát meghaladó, 300 milliárd forintot különített el. Szükség van erre, "mert látjuk, hogy az eurózónában milyen válság zajlik, és az miként hat a forint árfolyamának változására" - közölte az államtitkár.

A sajtótájékoztatón Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta: a jövő évi egy országvédelmi költségvetés, hogy összeszedjük magunkat és kilábaljunk a válságból, mert "a görög út járhatatlan". Kedvezőnek nevezte, hogy a város munkanélküliségét idén 5 százalék alá sikerült szorítani, ami a térség és az ország adataihoz képest is némiképp jobb, köszönhetően az itt már elindult telephely-fejlesztési programnak is.

Rigó Csaba, Zala megyei kormánymegbízott azt fogalmazta meg, hogy a versenyképesség csak "jó állammal" képzelhető el. A zalai kormányhivatal például vállalkozói fórumok keretében is felajánlotta az új munkahelyeket létesítő cégeknek a soron kívüli hatósági ügyintézést.

Gyimesi Endre, Zalaegerszeg országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy 21 ezer milliárd forint adóssággal és annak kamatterheivel vette át a kormányzást a jelenlegi kabinet, ezért a növekedés érdekében "olyan tabukat kell megdönteni, amelyeket korábban egyetlen kormányzat sem vállalt fel". Mindennek az a célja, hogy ha a válság véget ér, sokkal erősebbek legyünk majd - jelentette ki. 

Nemcsak a stabilitás, hanem a versenyképesség erősítése érdekében is minél több lépést kell megtennünk - fogalmazott. A harmadik negyedévben 1,4 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, ami az európai folyamatokat nézve nagyon kedvező szám.

A versenyképesség növelése érdekében három pillért jelölt meg: az adócsökkentést, a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését, és a foglalkoztatási szabályok módosítását. "Reformsorozat közepén vagyunk", a szakképzéstől a korai nyugdíjaztatás átalakításán át a munka törvénykönyvének módosításáig.

Cséfalvay Zoltán kitért arra is: jelentős tartalékokkal rendelkezik a jövő évi költségvetés, amely erre a célra a GDP egy százalékát meghaladó, 300 milliárd forintot különített el. Szükség van erre, "mert látjuk, hogy az eurózónában milyen válság zajlik, és az miként hat a forint árfolyamának változására" - közölte az államtitkár.

A sajtótájékoztatón Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta: a jövő évi egy országvédelmi költségvetés, hogy összeszedjük magunkat és kilábaljunk a válságból, mert "a görög út járhatatlan". Kedvezőnek nevezte, hogy a város munkanélküliségét idén 5 százalék alá sikerült szorítani, ami a térség és az ország adataihoz képest is némiképp jobb, köszönhetően az itt már elindult telephely-fejlesztési programnak is.

Rigó Csaba, Zala megyei kormánymegbízott azt fogalmazta meg, hogy a versenyképesség csak "jó állammal" képzelhető el. A zalai kormányhivatal például vállalkozói fórumok keretében is felajánlotta az új munkahelyeket létesítő cégeknek a soron kívüli hatósági ügyintézést.

Gyimesi Endre, Zalaegerszeg országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy 21 ezer milliárd forint adóssággal és annak kamatterheivel vette át a kormányzást a jelenlegi kabinet, ezért a növekedés érdekében "olyan tabukat kell megdönteni, amelyeket korábban egyetlen kormányzat sem vállalt fel". Mindennek az a célja, hogy ha a válság véget ér, sokkal erősebbek legyünk majd - jelentette ki. 

A versenyképesség növelése érdekében három pillért jelölt meg: az adócsökkentést, a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését, és a foglalkoztatási szabályok módosítását. "Reformsorozat közepén vagyunk", a szakképzéstől a korai nyugdíjaztatás átalakításán át a munka törvénykönyvének módosításáig.

Cséfalvay Zoltán kitért arra is: jelentős tartalékokkal rendelkezik a jövő évi költségvetés, amely erre a célra a GDP egy százalékát meghaladó, 300 milliárd forintot különített el. Szükség van erre, "mert látjuk, hogy az eurózónában milyen válság zajlik, és az miként hat a forint árfolyamának változására" - közölte az államtitkár.

A sajtótájékoztatón Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta: a jövő évi egy országvédelmi költségvetés, hogy összeszedjük magunkat és kilábaljunk a válságból, mert "a görög út járhatatlan". Kedvezőnek nevezte, hogy a város munkanélküliségét idén 5 százalék alá sikerült szorítani, ami a térség és az ország adataihoz képest is némiképp jobb, köszönhetően az itt már elindult telephely-fejlesztési programnak is.

Rigó Csaba, Zala megyei kormánymegbízott azt fogalmazta meg, hogy a versenyképesség csak "jó állammal" képzelhető el. A zalai kormányhivatal például vállalkozói fórumok keretében is felajánlotta az új munkahelyeket létesítő cégeknek a soron kívüli hatósági ügyintézést.

Gyimesi Endre, Zalaegerszeg országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy 21 ezer milliárd forint adóssággal és annak kamatterheivel vette át a kormányzást a jelenlegi kabinet, ezért a növekedés érdekében "olyan tabukat kell megdönteni, amelyeket korábban egyetlen kormányzat sem vállalt fel". Mindennek az a célja, hogy ha a válság véget ér, sokkal erősebbek legyünk majd - jelentette ki. 

Cséfalvay Zoltán kitért arra is: jelentős tartalékokkal rendelkezik a jövő évi költségvetés, amely erre a célra a GDP egy százalékát meghaladó, 300 milliárd forintot különített el. Szükség van erre, "mert látjuk, hogy az eurózónában milyen válság zajlik, és az miként hat a forint árfolyamának változására" - közölte az államtitkár.

A sajtótájékoztatón Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta: a jövő évi egy országvédelmi költségvetés, hogy összeszedjük magunkat és kilábaljunk a válságból, mert "a görög út járhatatlan". Kedvezőnek nevezte, hogy a város munkanélküliségét idén 5 százalék alá sikerült szorítani, ami a térség és az ország adataihoz képest is némiképp jobb, köszönhetően az itt már elindult telephely-fejlesztési programnak is.

Rigó Csaba, Zala megyei kormánymegbízott azt fogalmazta meg, hogy a versenyképesség csak "jó állammal" képzelhető el. A zalai kormányhivatal például vállalkozói fórumok keretében is felajánlotta az új munkahelyeket létesítő cégeknek a soron kívüli hatósági ügyintézést.

Gyimesi Endre, Zalaegerszeg országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy 21 ezer milliárd forint adóssággal és annak kamatterheivel vette át a kormányzást a jelenlegi kabinet, ezért a növekedés érdekében "olyan tabukat kell megdönteni, amelyeket korábban egyetlen kormányzat sem vállalt fel". Mindennek az a célja, hogy ha a válság véget ér, sokkal erősebbek legyünk majd - jelentette ki. 

A sajtótájékoztatón Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta: a jövő évi egy országvédelmi költségvetés, hogy összeszedjük magunkat és kilábaljunk a válságból, mert "a görög út járhatatlan". Kedvezőnek nevezte, hogy a város munkanélküliségét idén 5 százalék alá sikerült szorítani, ami a térség és az ország adataihoz képest is némiképp jobb, köszönhetően az itt már elindult telephely-fejlesztési programnak is.

Rigó Csaba, Zala megyei kormánymegbízott azt fogalmazta meg, hogy a versenyképesség csak "jó állammal" képzelhető el. A zalai kormányhivatal például vállalkozói fórumok keretében is felajánlotta az új munkahelyeket létesítő cégeknek a soron kívüli hatósági ügyintézést.

Gyimesi Endre, Zalaegerszeg országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy 21 ezer milliárd forint adóssággal és annak kamatterheivel vette át a kormányzást a jelenlegi kabinet, ezért a növekedés érdekében "olyan tabukat kell megdönteni, amelyeket korábban egyetlen kormányzat sem vállalt fel". Mindennek az a célja, hogy ha a válság véget ér, sokkal erősebbek legyünk majd - jelentette ki. 

Rigó Csaba, Zala megyei kormánymegbízott azt fogalmazta meg, hogy a versenyképesség csak "jó állammal" képzelhető el. A zalai kormányhivatal például vállalkozói fórumok keretében is felajánlotta az új munkahelyeket létesítő cégeknek a soron kívüli hatósági ügyintézést.

Gyimesi Endre, Zalaegerszeg országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy 21 ezer milliárd forint adóssággal és annak kamatterheivel vette át a kormányzást a jelenlegi kabinet, ezért a növekedés érdekében "olyan tabukat kell megdönteni, amelyeket korábban egyetlen kormányzat sem vállalt fel". Mindennek az a célja, hogy ha a válság véget ér, sokkal erősebbek legyünk majd - jelentette ki. 

Gyimesi Endre, Zalaegerszeg országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy 21 ezer milliárd forint adóssággal és annak kamatterheivel vette át a kormányzást a jelenlegi kabinet, ezért a növekedés érdekében "olyan tabukat kell megdönteni, amelyeket korábban egyetlen kormányzat sem vállalt fel". Mindennek az a célja, hogy ha a válság véget ér, sokkal erősebbek legyünk majd - jelentette ki.