Globális klímaváltozás - Milyen jövő vár ránk?

- Korábban is voltak szárazabb és aszályosabb időszakok. Az éghajlati változásokat egyes vonuló madárfajok is érzékelik. Ez a gólyáknál is megfigyelhető, előfordul, hogy korábban érkeznek és tovább maradnak hazánkban. Sőt, az áttelelés sem ritka. A madarak a korai fészekrakással ugyan jobb pozícióba kerülnek, ám ezzel nagy kockázatot is vállalnak.

A hirtelen lehűlés, fagyok esetében veszélybe kerülhetnek a fiókák. Külföldön, pédául Svájcban a magas hegységekben ez sokkal problémásabb, hiszen egyes madárfajok egyre feljebb és feljebb vándorolnak, míg lassan megszűnik számukra az élettér és kipusztulnak.

A klímaváltozás különösen a 2011. évben, mely Az erdők nemzetközi éve sok szakembert és a közvélemény jelentős hányadát foglalkoztatja. Kungli József erdőmérnök szerint a globális klímaváltozás végbemegy velünk vagy nélkülünk.

- Kétségtelenül változás történik, de hogy milyen ütemben játszódik majd le, azt nem tudjuk megjósolni - mondja a szakember. - Hazánk területét több irányból különböző éghajlati hatások érik. Mindezek a hatások azonban a sokévi átlagban elmosódnak, felismerhetetlenné válnak. Amit a hétköznapi emberek is érzékelnek az két éghajlati elem, a hőmérséklet és a csapadékmennyiség változása. Személyes példaként megemlíteném, hogy 30 éve, amikor a nagyszülőknél jártam a Viharsarokban, ha 28 fok volt nyáron, azt már kibírhatatlannak mondtuk. Ma meg már a 30-32 fok is elviselhető. Láthatólag melegedik az időjárás, mérhetően emelkedik az átlaghőmérséklet. Zala megyében is megfigyelhető, hogy a másik éghajlati elem: a csapadék, kevesebb. Viszont ha esik, akkor nagy mennyiségben.

A témával foglalkozó szakemberek együttes megfigyelései alapján írható le a már említett változás. Elmondhatjuk, maguk a fák és az erdőtársulások is érzékelik és reagálnak rá.

- Minden fának megvan a szervesanyagképzéshez szükséges optimális hőmérsékleti tartománya, a bükk esetében ez 15-25 fok közé esik. Július és augusztus hónapokban a hosszan tartó hőség miatt a lombsátor külső részein lévő levelek akár 40 fokra is fel tudnak forrósodni. Ilyenkor a fa megpróbál lélegezni, párologtatni, energiáit ezekre fordítja, inkább minthogy fotoszintetizáljon. Túl magas hőmérséklet esetén eldobja a leveleit vagy egyes fafajok esetén éppen elfordítja azokat, hogy a lehető legkisebb szögben érje őket a fény. Így elképzelhető, hogy a jövőben az erdő egy darabig több szén- dioxidot termel majd, mint amennyit fotoszintetizál.

Kungli József fontosnak tartja megemlíteni, hogy az évmilliárdok során már voltak fagyos és aszályos időszakok.

- Az utolsó jégkorszak körülbelül időszámításunk előtt 2 millió évvel kezdődött. Az eljegesedés mértéke ugyan változó volt, de a növények, magvak, csírák akkor is megmaradtak. Hogy úgy mondjam, az egyes fafajok már bizonyítottak, nem kell pánikhangulatot teremteni.

Az erdő költözik. Képes a mozgásra, de csak lassan, éves szinten pár métert tud haladni. A lényeges kérdés az, hogy a klímaváltozás milyen gyorsan következik be.

- Tegyük fel, most 20-30 évig aszályos évek jönnek a megyére, akkor eltűnnek a bükkösök. Ha gyors lefolyású, akkor fafajok fognak eltűnni. A globális változás végbemegy velünk vagy nélkülünk. Nem szembemenni kell a változásokkal, hanem reagálni rájuk. Ezért fontosak a mérések, a szakemberek kutatásai, amelyek láthatóvá teszik a változásokat. Az élővilág olyan, mint egy amőba. Arra terjeszkedik tovább, ahol jobbak a feltételek. A magok ott csíráznak, ahol hosszútávon megmaradhatnak, adottak az életfeltételek.

2005 körül aszályos évek voltak, a fák legyengültek.

- A bükk tömeges pusztulása volt megfigyelhető. Az időjárásváltozásnak csak a zöldkarcsúdíszbogár és a bóbitás bükkfaszú örült. Tömegével jelentek meg és tönkretették, elpusztították a fákat. A kártevők pont úgy viselkednek, mint a vírusok. Mindig jelen vannak, de a szervezetünk folyamatosan harcol ellenük, amikor aztán legyengülünk, erőre kapnak és megtámadnak. Mindig vannak kártevők, ám a fa védekezik ellenük, begyógyítja az általuk okozott sérülést. Ám amikor legyengül, nem képes ugyanolyan ütemben öngyógyítani . Nem közvetlenül a klímaváltozás felelős az említett rovarfajok elterjedéséért, hanem egy folyamat, egy úgynevezett kárláncolat részeként jelennek meg. Számukra nincsenek országhatárok.

Az erdőmérnök azt mondja, nem biztos, hogy a klímaváltozásban rejlik a legnagyobb veszély.

- Véleményem szerint a globalizáció sokkal veszedelmesebb, ugyanis a repülőgépekkel nemcsak turisták, de rovarok, magok is utazhatnak hozzánk. A krumplibogár esete tipikus. Nem véletlenül hívják kolorádóbogárnak is. Valami vagy valaki elhozta hozzánk, és a bogár olyan jól érezte magát nálunk, hogy úgy döntött, marad.

Lassan talán rájövünk, hogy a természettel együtt kell élni, egyensúlyra kell törekedni...

- Hogy mit tehetnek az erdészek? Reagálnak a változásokra. Olyan fafajok telepítését szorgalmazzák, melyek megfelelnek a klímának és annak változásainak. Az erdő persze pénzt is jelent, gazdasági vetülete is van. Ám elsődlegesen az erdő biztosítja számunkra a levegőt, az életet.

Az erdésztársadalom elsősorban harmóniát szeretne teremteni, hiszen erdőre mindig szükség lesz. Egy hatvanéves fa aktív környezetvédő hatása egy nyári hét alatt jelentős. 1911 gramm szén-dioxidot, egy kemping gázpalack össztömegét vonja el. 14, 3 kiló port, azaz 30–40 porszívó porzsáknyit fog fel. 1403 gramm oxigént termel, körülbelül ennyi sűrített oxigén fér egy könnyűbúvár palackjába. 154 liternyi párájával akár egy boroshordó is megtelne.


 Erdővédő dossziénk itt